Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-24

\ 123 Az országgyűlés 24. ülése 1956. évi február 8-án, szerdán. 1124 Egész külpolitikánkat a nemzetközi légköi megjavítására irányuló együttműködési készség jellemezte. A kormány számos kezdeményezést tett annak érdekében, hogy a más országokkal fennálló, még megoldatlan kérdések rendezését tárgyalások útján, a kölcsönös érdekek messzemenő figyelembevételével elősegítsük. Kezdeményező politikát folytatunk azért, hogy a környező országokkal való kapcsolataink megjavításával, népeink barátságának fejlesztésével előmozdítsuk Délkelet-Európa békéjének és biztonságának megszilárdulását. Az elmúlt év során — amint arról az országgyűlés novemberi ülésszakán már beszámoltam — kölcsönös erőfeszítések eredményeként megjavultak a magyar—jugoszláv kapcsolatok. A két ország között ismét normális személy- és teherforgalom bonyolódik le, magyar állampolgárok Jugoszláviába, jugoszláv állampolgárok Magyarországra látogatnak el. Megindult az árucsereforgalom is. A magunk részéről erőnkhöz képest mindent megtettünk és a jövőben is megteszünk azért, hogy a még rendezetlen kérdések a kölcsönös érdekek figyelembevételével megoldódjanak. Szilárd meggyőződésünk: megvan a lehetőség arra, hogy a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésével a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között olyan helyzet alakuljon ki, amely teljes mértékben megfelel két szomszédos, a szocializmus építésén munkálkodó ország viszonyának. Arra törekedtünk, hogy nyugati szomszédunkkal, Ausztriával is jószomszédi viszonyt, megértő együttműködést alakítsunk ki. Ezt a törekvésünket a múltban gátolta Ausztria rendezetlen nemzetközi státusa és bizonyos imperialista körök azon tervei, melyeknek értelmében Ausztriát agresszív tömörülésbe bevonva, alpesi erődjükké építették volna ki. Kedvező irányban változott a helyzet, amikor megkötötték az osztrák államszerződést és az osztrák parlament törvénybe iktatta Ausztria szabad akaratából vállalt örökös semlegességét, amelyet a Magyar Népköztársaság az elsők között ismert el. Nagy figyelmet szenteltünk annak, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően fejlesszük kapcsolatainkat. E célból több fontos megállapodást kötöttünk, így a Duna-hajózás kérdésében, vízjelző szolgálat létesítésére és a nemrég kötött egyezmény értelmében növekszik a két ország közötti árucsereforgalom is. Reméljük, hogy a most folyó pénzügyi tárgyalásokon a még függőben levő pénzügyi kérdésekben is megegyezésre tudunk jutni. A magyar—osztrák kapcsolatok javulását egyes osztrák körök, ellentétben Raab kancellárnak és Figl külügyminiszternek a két ország barátságának szükségességét elismerő nyilatkozataival, népi demokráciánk rágalmazásával és ellene irányuló sajtótámadásokkal zavarni igyekeznek. Mi a magunk részéről továbbra is arra törekszünk, hogy a két ország közötti viszony a múlt évben megkezdett úton tovább javuljon, mert ez egyaránt megfelel mindkét ország, mindkét nép érdekének. Egész népünk számára nagy megnyugvást, J ópítömunkánkhoz biztonságot nyújt, hogy haI zánkat ma már minden oldalról olyan, velünk i jószomszédi, baráti viszonyban álló országok veszik körül, mint a Szovjetunió, a szocializmust építő Csehszlovákia és Románia, valamint Jugoszlávia és a semleges Ausztria. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban az országgyűlés határozatának megfelelően arra irányult, hogy a békés egymás mellett élés elvének alapján fejlesszük kapcsolatainkat valamennyi országgal, elsősorban azon országokkal, amelyeknek politikája a béke megőrzésére irányul. A magyar külpolitikának ez az irányvonala mindenben megfelel dolgozó népünk érdekeinek és ugyanakkor egybevág a szocialista tábor célkitűzéseivel. Hangsúlyozott jelentőséget tulajdonítunk annak a körülménynek, hogy az utóbbi időben egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyeknek kormányai figyelembe véve népeik érdekeit, nem hajlandók részt venni támadó jellegű katonai tömörülésekben és nem engedik, hogy területükön az agresszorok katonai támaszpontokat létesítsenek. Ebben a folyamatban fontos szerepet játszik Ázsia és Afrika számos országa, amelyek nemrég kivívott szabadságuk és függetlenségük megszilárdításán fáradoznak. Bulganyin és Hruscsov elvtársak emlékezetes dél-ázsiai útja nagy jelentőségű és ösztönző hatású ezeknek az országoknak a szocialista tábor országaihoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatai ajakulásában. A magyar nép érdeklődéssel és mély rokonszenvvel figyeli ezen országok harcát függetlenségükért, az imperialista befolyás visszaszorításáért"és nemzeti felemelkedésükért. Ennek megfelelően kormányunk arra törekedett, hogy jó viszonyt teremtsen és elmélyítse a kapcsolatokat ezekkel az államokkal, így Indiával, Egyiptommal, Indonéziával, Szíriával, Szudánnal és más hozzájuk hasonló külpolitikát folytató országgal. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy velük szoros gazdasági kapcsolatot építsünk ki és ennek keretében kiszélesítsük külkereskedelmi forgalmunkat. E célból az elmúlt év utolsó felében kormánydelegációt küldtünk Egyiptomba, Indiába és Burmába. Gazdasági szerveink ajánlatot tettek és szerződést is kötöttek több fontos objektum megtervezésére és megépítésére. így többek között megállapodást kötöttünk Egyiptommal a Helwáni híd és az El-Tabbini gőzerőmű megépítésére, kábel- és zománcgyárak szállítására Indiába. Magyarország nagy figyelemmel és érdeklőiléssel fordul azon országok felé is, amelyekkel történelmünk során országunk szorosabb kapcsolatba került. Gondolok itt elsősorban Finnországra, Olaszországra és Törökországra. Ezekkel az országokkal kereskedelmi forgalmunk az elmúlt időben emelkedést mutat és ugyanez vonatkozik kulturális és sportkapcsolatainkra is. A magunk részéről azon leszünk, hogy elhárítva a még mutatkozó nehézségeket, egyre fejlődő kapcsolatokat létesítsünk ezekkel az or-