Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

105 Az országgyűlés 4. ülése 1954. Magyar Népköztársaság igazságszolgáltatása és a Horthy-rendszer úgynevezett Judikatur áj a között van? Akkor ezt a judikatúrát mogyorófavesszőkkel gyakorolták, úgy, ahogyan azt a lélektelen, műveletlen tanító csinálta az iskolában. Akkor a bíróság is kétféle állampolgárt tartott számon, az uralkodó osztályokhoz tartozó elsőrangú, teljesjogú állampolgárokat, és az elnyomott osztályokhoz tartozó jogfosztott állampolgárokat. Most pedig ezzel a szégyenteljes múlttal szemben a javaslatnak az a célja, mint ahogyan a 2 § b) pontja kimondja, hogy »A Magyar Népköztársaság bíróságai az igazságszolgáltatás gyakorlása során védik és biztosítják az állampolgárok részére az Alkotmányban biztosított politikai, munkaügyi, lakásügyi és egyéb személyi, valamint vagyoni jogokat és törvényes érdekeket.« Ez az egyik oka annak, hogy a magyar nép örömmel üdvözli ezt a javaslatot, mert hiszen a saját felemelkedésének, szabadságának megvalósítását, szemmel látható fokmérőjét látja benne. . Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban rámutassak nemcsak arra a tényre, hogy milyen nagy időbeli változás következett be a felszabadulás óta a magyar igazságszolgáltatásban, de arra a változásra, arra a különbségre is, amely bekövetkezett a bíróságnak és a népnek, az elvont jogi gyakorlatnak és az életinek a viszonylatában. A múltban sokszor szerették hangoztatni a bírói függetlenség szépen hangzó frázisát. Hogy ez a bírói függetlenség miként festett a gyakorlatban, arról elsősorban maguk a bírák, de különösen a tisztességes felfogású régi bírák tudnának keserű vallomásokat tenni. A bírói függetlenség jelszava olyan fügefalevél volt, amelyben senki sem hitt. A múlt rendszer nagy politikai botrányperei, sajtóperei, politikai perei bizonyítják leginkább, hogy a bírói függetlenség nem volt más, mint pufogó, dagályos frázis, a Horthy-korszak szótárának egyik legnagyobb hazugsága. A bíró, a tanácselnök valóban magasan ült az igazságtalanul meghurcolt vádlottak, a megfélemlített, vagy leterrorizált tanuk, a tisztességes védőügyvédek felett, a különböző politikai és sajtóperekben azonban nagyon is közel volt a tanácselnök uraknak a füle az őket irányító hatalmukhoz, a főispánokhoz, a miniszterekhez, a nagybirtokosokhoz, a főpapokhoz. Ezek szavát nemcsak meghallották, de meg is hallgatták, a nép szavát azonban nem voltak hajlandók tudomásul venni. Egy hazug csendőrnek, besúgónak, denunciálónak a szava százszor annyit nyomott .a latban, mint egy ártatlan, meghurcolt vádlottnak igazsága, 50 becsületes tanúnak igaz vallomása. A bírót a múlt rendszerben megvesztegetéssel vagy kényszerrel elszigetelték a néptől és ezért a bíróság ítéleteit, különösen azokat, amelyeket politikai perekben mondott ki, elkeseredéssel fogadták a nép körében. Ma más a helyzet, és ezt ;a helyzetet kodifikálja az ellőttünk levő törvényjiavaslat. A bíróság a dolgozó magyar nép bírósága. A magyar dolgozó nép érdekeit védi, a magyar dolgozó nép ellenségeit kérlelhetetlenül sújtja» Mi a magyar dolgozó népnek legfontosabb érdeke? Hazája függetlenségének, békés ailkotó munkájának, békéjének biztosítása. Akik la magyar haza függetlenségét aláaknázni évi január hó 22-én, pénteken. 106 igyekeznek, akik a magyar nép békéje ellen támadásokat intéznek, akik új háborúra uszítanak, azo| kat a magyar nép nevében, a magyar nép legszenj tefob érdekeinek nevében, a bíróság felelősségre vonja és megbünteti. Ezzel szemben, mit látunk egyes kapitalista országokban különösen az Egyesült Államokban? Azokat az embereket üldözik, akik az emberiség békéjéért harcolnak, akik a népek közötti békés együttélés szükségességét hirdetik, akik elítélik a nemzeti, vallási, faji diszkriminációt. j Azok kerülnek ott a vádlottak padjára, az Egyesült : Államokban éppúgy, miint Franciaországban, Kenyában, Marokkóban, Tuniszban, a függő és gyiimati helyzetben levő országokban, akik hazájuk függetlenségéért szállnak síkra. Nálunk a bíróság egyik legmagasztosabb feladata abban áll, hogy üldözze azokat ,akik uszítanak a béke ellen, akik a népek közötti békés együttélés lehetőségét tagadják, akik az atom- és a hidrogénbomba megvadult szektájának híveiül csaptak fel. Viszont az Egyesült Államokban villamoisszékbe ültették a Rosenberg-házaspárt, akiknek nem volt más bűnük, mint az, hegy szegényes otthonukban egy perselyt tartogattak a spanyol emigránsok gyermekeinek segélyezésére. Tisztelt Országgyűlés! És itt most elérkeztem beszédemnek ahhoz a részéhez, amelyben .szükségét tartom annak, hogy ne csak a Verbőczy-szellem és ennek a törvényjavaslatnak a szelleme közötti különbségre mutassak rá, hanem rámutassak arri a 1 különbségre is, amely fennáll a Magyar Népköztárí saság Alkotmánya^ a Magyar Népköztársaság bírói ! rendszere és az Egyesült Államok papiraIkotmányn, | valamint mindennapi bírói gyakorlata között. A legtöbb polgári alkotmány valóban csak papíron'fekteti le az állampolgárok szabadságjogait, a bíróságok előtti egyenlőséget. Ez az egyenlőség azonban csak papíron van meg, de nem kerül, be a bírói gyakorlatba. A bíróságok szabadságát, a polgároknak a bíróságok előtti egyenjogúságát a kapitalista társadalmi rend egyszerűen elsikkasztja, a bírákat a szó szoros értelmében kényszerzubbonyba, az uralkodó.osztályok, a monopolkapitalisták által szabott kényszerzubbonyba öltözteti. A szabadságjogok az imperialista országokban csak lidércfények, s azok, akik e szabadságjogok után futnak, akik komolyan hisznek e fények csillogásában, előbb-utóbb hínárba, ingoványba ^kerülnek. A kapitalista társadalom bíróságainak szerepét éles i fénnyel világítja meg Leninnek az az ismert mon' dása, hogy ezekben az országokban a bíróságok a S kizsákmányoltak törvénytelen elnyomásának finom ! művű eszközei, amelyek a pénzeszsák érdekeit vé! delmezik csupán. Milyen például .az Egyesült Államokban a ti| piktis, kapitalista bíró személyisége, egyénisége, jel. lemé? Erre a kérdésre az utóbbi évek két hírhedt amerikai bírájának rövid jellemzésével válaszolhatok. Az egyik bírót Harold Medinának hívják, ő a hírhedt Smith-perek, munkásellenes perek bírája, ! a másikat Kaufmannak nevezik, ő a Rosenberg háj z.aspár egyik hóhéra. Harold Medina bírót így jellemzi Eőrsy Gyula, | a jogi tudományok kandidátusa »Az amerikai igazságszolgáltatás« című kitűnő, alapós müvében: »Medina tőkés. Vagy száz bérbeadott lakással'és nagymennyiségű egyéb vagyonnal és jó összeköttetéssel kezdte bírói — üzletemberi pályáját. Nem riadt