Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

107 Áz országgyűlés 4. ülése 1954. vissza a lakbéruzsorátói, attól sem, hogy a válság I idején tömegével rakja ki az utcára a fizetni nem | tudó bérlőket. 800.000 dollárért még további bérházat építtetett; ehhez bankár barátai segítségével a Rockefeller-Mellon bankoktól mintegy 300.000 dolláros kölcsönt vett fel. Villája, luxusjachtja van. A beléjehelyezett bizalom folytán a legkényesebb ügyeiket ő kapja.« Az amerikai uralkodó osztályok kegyeiért foly- ! tátott megalázó versenyfutásban döntetlenül szen pel Medina bíró, Kaufmann newyorki bíróval, akinek neve a Rosenberg-házaspár ellen elkövetett justizrnorddal van szégyenteljesen örökre összekapcsolva. Az összes eddigi justizmordokat messze túlszárnyalja az ártatlan Rosenberg-házaspár kivégzése. Ennek a pernek summáját Howard Fast, a Nemzetközi Sztálin-békedíjjal legutóbb kitüntetett világhírű amerikai író így foglalta össze: »Saccot és Vanzettit 1927-ben, mint az Egyesült Államok munkásmozgalmának túszait végezték ki. Az ö kivégzésükkel a jogaiért küzdő munkásosztályt akarták megfélemlíteni. Julius Rosenberg és felesége | az amerikai békemozgalom túszai — és most már hozzátehetjük, mártírjai — elítélésükkel azokat akarják megfélemlíteni, akik a ikoreai háború befejezéséért, a békéért harcolnak Amerikában. Az Egyesült Államok uralkodó osztálya már régen nem iriad vissza attól, hogy túszokat szedjen és kivégezze őket. Most a békemozgalom kerül sorra.« A Rosenberg-házaspár a villamosszék árnyékában is hősiesen megállta a helyét és mint a nemzetközi békemozgalom bátor h<arcosai, tragikus dicsőségű vértanúi haltak meg. Ártatlan kivégzésük azonban, tisztelt Országgyűlés, az egész világ közvéleménye előtt lelép lezte az amerikai imperializmus igazságszolgáltatásának igazi arcát. Megvilágította ezt a kirívó ellentétet, amely az amerikai alkotmány alaptörvényeinek papírformája és a monopóliumok, a militaristák, a XX. század boszorkányüldözői szolgálatába szegődött amerikai igazságszolgáltatás mindennapi gyakorlata kőzött fennáll. A McCarthyk garázdálkodása, az Amerikáéi lenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság üldözései a megfélemlítésnek dermedt légkörét teremtették meg az Egyesült Alamokban. Senki sem élhet biztonságban, mert nem tudja, hogy mikor csapnak le rá ia McCarthy- relé feketesereg vizslái, akik ki takarják fürkészni az emberek gondolatait, érzéseit. Felesleges e helyen ennek a boszorkányüldözésnek részleteibe bocsátkozni, mert hiszen nap-nap után olvashatunk a sajtóban újabb és újabb hajmeresztő részleteket. A McCarthyzmus, amelyet másképpen, és joggá' amerikai fasizmusnak neveznek, nem más, mint a politikai és szellemi térre átvitt, ott meghonosított liincsrendszer. Nemcsak erkölcsileg, de anyagilag . is kivégzn a böszorkányüldözők által gyanúba vett embereket. Űzött vad a McCarthyzmus rendszerében minden haladó, békeszerető álhmpjlcár. a legegyszerűbbektől a leghíresebb nevek hordozóiig: Howard Fastig, Paul Robesonig, A világhírű Dubois történettudósig, Lattimore professzorig. Az áldozatok száma, mint legutóbb egy amerikai fo- j lyóirat beismerte, százezrekre, sőt milliókra rúg. A McCarthy-féle boszorkányüldözés nem enyhül, de erősödik annak ellenére, hogy az USA szövetségeseinek közvéleményében pártkülönbségre évi január hó 22-én, pénteken. 108 t és világnézetre való tekintet nélkül ez az üldözés a felháborodás viharai váltja ki. A fasizmusnak ezt az amerikaiízű rendszerét megerősíttette a legutóbbi elnöki üzenet, amely bejelentette, hogy eddig több mint 2000 tisztviselőt távolítottak el egyik napról a másikra az amerikai adminisztrációból. Mi volt ezeknek a bűnük? Egyszerűen az, hogy éltek «az amerikai alkotmányban lefektetett jogokkal, vagyis az, hogy nem voltak hajlandók vallomást tenni önmaguk ellen az Ameíikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt. Elbocsátásuk az amerikai alkotmány sárbatiprása volt, amelynek az V. kiegészítése ugyanis a polgárok alapvető jogaként fekteti le, hogy nem kényszeríthetők önmaguk ellen a bíróság előtt vallomást tenni. Mivel az elbocsátott tisztviselők az alkotmánynak erre a szakaszára hivatkoztak, megfosztották őket állásuktól és kenyerüktől. Brownel amerikai igazságügyminiszter * nemrég bejelentette, hogy javaslatot fog tenni az amerikai alkotmány V. kiegészítő szakaszának eltörlésére, ami azt jelenti, hogy most már minden amerikai polgárt szabad prédául dobnak oda McCarthy dühének. A napokban nyújtottak be az amerikai kongreszszusban egy törvényjavaslatot, amelynek értelmeden megvonják az amerikai állampolgárságot azoktól, akik »a kormány elleni összeesküvésben« részt vesznek. Ez a törvényjavaslat szolgai lemásolása Hitler azonos tartalmú törvényének. Mert mit értenek a McCarthyk, a Brownelek összeesküvése alatt? Elsősorban a munkások sztrájkját. Brownel igazságügyminiszter nemrég a szövetségi vizsgálómrósággal összeesküvési vádiratot adatott ki a nyugatvirginiai sztrájkoló bányászok ellen, öszszeesküvőnek nyilvánítják azt, aki a háborús-kalaudorpoMtikát, az atomdiplomáciát, a hidrogén bombával való fenyegetőzést elítéli. Elmondhatjuk tehát, hogy ellentétben ezzel az előttünk fekvő törvényjavaslattal, amely a szabadságjogok kiterjesztését valósítja meg, amely erősiti a magyar nép békemozgalmát, sújtja a háborús uszítást, az USA-ban Jefferson, Franklin, Lincoln politikai örökségét elsikkasztják, elsorvasztják az amerikai alkotmányban lefektetett szabadságjogokat, megfosztják a polgárokat elidegeníthetetlen emberi jogaiktól, -\ háborús uszítók malmára hajtják a vizet. Tisztelt Országgyűlés! Ha a magyar történelemnek előbb vázolt távlataiból g mi "helyzetünknek, különösen e törvényjavaslat távlatainak a kapitalista országok állapotaival való összehasonlítása szemszögéből nézzük ezt a javaslatot, akkor azt kell mondanom, hogy ez a javaslat valóban nagy haladást jelent rí emberi szabadságjogok biztosításának, a bíróság előtti egyenlőségnek és a törvényesség, megszilárdításának útján. À kaloda és a botbüntetés világából elérkeztünk ide az igazi jogegyenlőségm*k, a megvalósult szabadságjogoknjak, a szilárd törvényességnek világába Ennek a világnak maradandó fényét jelenti ez a javaslat és ezért mint a dolgozó nép egyik képviselője, örömmel elfogadom. (Taps.) ELNÖK: A törvényjavaslathoz több hozzászóló nincs, ezért a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság bírósági szervezeterői szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben i

a bizottság által javasolt módosításokkal elfogadja-e? (igen.) Kimon*