Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-4
101 Az országgyűlés 4. ülése 1954. birói testület a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága, amely ja törvényjavaslat szerint »ta Magyar Népköztársaság legfőbb bírói szerve«. A Legfelsőbb Bíróság ezzel a magyar népi demokratikus állam fontos szervévé alakul át, fontosságában jelentős mértékben emelkedik. Eddig lényegileg i legmagasabbfokú fellebbezési bíróság-volt, ezentúl fellebbezési bírósági jellegének megtartása mellett arra lesz hivatva, hogy — mint a törvényjavaslat mondja — »elvi irányítást gyakoroljon az összes bíróságok bírói működése és ítélkezése tekintetében«. A jövőben sem csökken az a szerepkör, hogy az ítélkezésben elkövetett törvénysértéseket orvosolja, ellenkezőleg: azotiikívül, hogy a fontosabb ügyekben ia fellebbezési bíróság szerepét továbbra is betölti, dönteni fog ö jogerős bírói határosatok ellen emelt törvényességi.óvások tárgyában és jogköre ezen a területen annyiban is kitágul, hogy törvényességi óvást a legfőbb ügyész mellett a Legfelsőbb Bíróság elnökének is jóga lesz benyújtani. De ezenfelül most már a Legfelsőbb Bíróság feladata lesz az is, hogy elvi döntéseivel a bíróságok ítélkezését irányítsa és ezáltal az igazságszolgáltatás egységét biztosítsa. Elvi döntést ezentúl a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügyminiszter kezdeményezhet, de ezeket csak a kezdeményezés joga i/lleti meg, a döntés joga a birói függetlenség értelmében a Legfelsőbb Bíróságot illeti, amelynek nevében a Legfelsőbb Bíróság 11 tagú elnökségi tanácsa jár el. A Legfelsőbb Bíróság elnökének hatásköre a törvényjavaslat' értelmében egyébként is kibővül. Az elvi irányítás jogkörében a Legfelsőbb Bíróság elnöke bármiilyen alsóbb bírósági ügyet megvizsgálás végett magához követelhet, kivételes «setékben pedig iaz ügyet a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe is vonhatja. Mindezek következtében a Legfelsőbb Bíróság kiemelkedően fontos, de egyúttal kiemelkedően felelősségteljes állást is fog betölteni a bírói szervezetben. A törvényjavaslat a ma is fennáló katonai bíróságok mellett külön közlekedési bíróságokat létesít, amelyek hatáskörébe a közlekedés és a szállítás sérelmére elköveteti büntettek, tartoznak. Ezek a különbíróságok jazonban szintén beilleszkednek az egységes bírói szervezetbe. Ez kifejezésre jut abban, hogy végső fokon a katonai és a közlekedés 1 , illetve szállítási ügyekben is a Legfelsőbb Bíróság megfelelő kollégiumai ítélkeznek. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista törvényesség abban a követelményben áll. hogy a népii demokratikus állam minden intézménye, minden szervezete, minden hivatalos személye és minden egyes polgára hajlíthatatlanul és szigorúan betartsa a törvényeket. Ezt a követelményt állítja fel, ezt az elvet mondja ki Alkotmányunk utolsó, 71. szakasza, amely szerint »az Alkotmány, valamint az alkotmányos jogszabályok az államhatalom valamennyi szervére és az állam minden polgárára egyaránt kötelezők«. A szocialista törvényesség egyike a legfontosabb módszereknek, amelyek segítségével a népi demokratikus állam gazdasági-szervező és kultúra liis-nevelő tevékenységével vezeti a társadalmat és építi a szocializmust. A törvényesség megtartásának legfőbb őre Alkotmányunk szeriint a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze. De fontos szerep jut itt a bíróságoknak is, amelyek a maguk részéről évi január hó 22-én, pénteken. 102 I is kötelesek arról gondoskodni, hogy minden intéz! meny, minden szervezet, minden hivatalos személy ! és minden egyes polgár pontosan és hajlíthatatlanul betartsa a törvényeket. A most tárgyalt törvényjavaslat 2. szakasza kifejezetten is a bíróságok feladatává teszi, hogy a törvények következetes végrehajtására neveljék az állampolgárokat. Bírósága mik őrködnek a szocialista törvényesség felett, védelmezik minden támadással szemben a népi demokrácia törvényekben lerögzített társadalmi és állami rendjét, a népi demokratikus jogrendet, a társadalmi tulajdont, a szocialista együttélés szabályait és a polgároknak az Alkotmányblan biztosított sokféle jogát. Éppen e feladatok teljesítésével és — ha lehet —* közvetlen nevelő rendszabályok alkalmazásával — ha kell — a törvény sértőknek, a szocialista együttélés szabályai megsértőinek szigorú megbüntetésével nevelik az állampolgárokat a törvények következetes betartására. A most tárgyalt törvényjavaslatnak az a célja, hogy a bírói szervezetet minél alkalmasabba tegye a szocialista törvényesség megvédésében reáhámló feladatok teljesítésére és ezzel hozzájáruljon a szocialista Itörvónyesség megszilárdításához. Ezt a célt szolgálja a javaslat minden egyes alapelve: a. társasbíráskodás és a népi ülnökök rendszere, a bírák választásának elve és visszahívásának lehetősége, a tárgyalások nyilvánosságának, szóbeliségének, közvetlenségének elve, a védelem je: bírói függetlenség, a törvényelőtti egyenlőség, a nemzetiségi egyenjogúság, az igazságszolgáltatás egységének és a fellebbvitelnek az elve és a Legfelsőbb Bíróság alkotmányszerű hatáskörének kiépítése. Az országgyűlés legutolsó ülésszakán elhang| zott kormány-nyilatkozat leszögezte, hogy »a korj mány egész tevékenységével az Alkotmányban lej rögzített jogrend és törvényesség alapján áll«. Ki| emelte, hogy »népi demokratikus állami bereruleI zésünk, gazdasági és társadalmi eleiünk alapja a 1 szocialista törvényesség, az Alkotmányban lefektetett állampolgári jogoknak és kötelességeknek, népköztársasági törvényeinknek szigorú betartása«. A nyilatkozat a kormány egyik legsürgősebb feladatának, jelölte meg a törvényességnek, a népi demokratikus állami élet és kormán vzási eme alap| plvének következetes keresztülvitelét és megszilárdítását. A most tárgyalt törvényjavaslat egy'k iánc! szeme a törvényesség megszilárdítására irányuló S kormányprogramm megvalósításának, amelyet az ; országgyűlés egyhangúlag magáévá tett. A rendelkezések, amelyeket a törvényjavaslat tartalma'/. j teljes mértékben alkalmasak arra, hogy bírói szeri vezetünket a szocialista törvényesség szi'lárd bástyájává tegvék. Ezért a törvényjavaslatot az elöi i'Vdó által előterjesztett módosításokkal és szöveghelyesbbitésisel együtt a Magyar Dolgozók Pártja nevében dfogadom. (Tops.) ELNÖK: Szólásra következik? SARFI RÓZSI: Parragi György. PARRAGI GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslathoz^ mint a dolgozó magyar nép egyik képviselője, nem a jogászok nyelvén, ha nem az egyszerű emberek egyszeiü nyelvén, szavai val és érzéseivel kívánok hozzászólni. 8*
