Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

99 Ai országgyűlés 4. ülése 1954. évi január hó 22-én, pénteken. 100 felett és egyúttal a bírói eljárás nevelő tevékeny­ségének eredményességét szolgálja. A védelem jo­garnak kettős értelme van. Először is magában fog­lalja annak elismerését, hogy a vádlottnak joga van t'a védekezésre és azt a követelményt állítja a bíróság elé, hogy szigorúan betartsa a vádlott ér­dekét biztosító jogszabályokat. Másodszor pedig tartalmazza a vádlottnak azt a jogát, hogy védőt bízzon meg, aki szaktudása alapján a vádlottját megillető jogok gyakorlati érvényesülését bizto­sítja. A törvényjavaslat 7. §-a ezeket az alkotmá­nyos alapelveket is újból kifejezésre juttatja. Az Alkotmány 41. §-a a bírói iszíerve2et igea íonj.ot .alapelvét állapította meg:, \lz a bírói füg­getlenség elve, amely szerint »a bírák függetle­nek és csak a törvénynek vannak alávetve«. Ez any­nyi. jelent, hogy a bíróság az ügyek eldöntésénél psak a jogszabályok rendelkezéseit veheti alapul és az igazságszolgáltatást semmiféle külső helyi tényező nem befolyásolhatja. A birói függetlensé­get a burzsoá jogrendszerek is hangoztatják. Do már Marx rámutatott arra, hogy »milyen fonák, nem gyakorlati illúzió a pártatlan bíró egyáltalán, amikor a törvényhozó nem pártatlan. Milyen, le­hetősége lehet egy Önzetlen határozathozatalnak, ha 0 törvény önző?« A burzsoá bíró pártatlansága a legjobb esetben is csak abban állhat, hogy a tárgyilagosság látszatának megőrzése mellett al­kalmazza a pártos, az önző burzsoá törvényeket. De ma már a burzsoá bíráskodásban g) tárgyila­gosság látszata is elveszett. A mini burzsoá bíró­ságok, mint az amerikaiak, leplezetlenül, szemér­met'enül képviselik a burzsoázia osztályérdekek és mint Theodor Dreiser írta, »leborulnak a pénzmág­nások és a politikai főkolomposok előtt«. A szocialista bírónak ezzel szemben valóban függetlennek keil lennie abban az értelemben, hogy csak a törvénynek engedelmeskedik. Ezek a tör­vények azonban a népi demokrácia törvényei, amelyek a proletárdiktatúra, a munkásosztály és a ve!e szövetséges dolgozó parasztság politikai aka­ratát, a nép akaratát juttatják kifejezésre. A mi független bíráinknak tehát a népi demokrácia tör­vényeit kell alkalmazniok, amelyekben a magyar nép akarata ölt testet. Kötelesek ennélfogva olyan igazságot szolgáltaUiii, amely szigorúan, tökélete­megfelel a népi demokrácia törvényeinek éj az azokban kifejezésre jutó politikai akaratnak. Kötelesek az ítélkezésben a nép.i demokrácia ál­la mii, gazdasáigi és társadalmi rendjének védel­mét szolgálni, kötelesek <a dolg\>zók személyi és vagyoni fogait megvédeni, kötelesek a kizsákmá­nyolók ellen és az épülő szocializmusért harcolni Mindez magas igényeket támaszt bíráink po l'tikai és (ideológiai képzettsége tekintetében és bí­ráinknak arra kell törekedniölk, hogy ezeknek az igényeknek teljes mértékbem meg is feleljenek. Az ilyen értelemben vett bírói ifüiggetlenséget védi és biztosítja Alkotmányunk és a most tárgyalt tör­vényjavaslat, amikor kimondja, hogy a bírák nem függenek semmtiféle kinevezéstől, hanem a nép vá­lasztása útján nyerik el tisztségüket, s amikor a törvényjavaslat 15. §-a pontosan meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a bvrákat tisztsé­gük lejárta előtt is vissZja lehet hívni. De ugyan­akkor ezek a rendelkezések, a választás elve és a visszahívás lehetősége, arra nézve iis biztosítékot nyújtanak hogy a bírói függetlenség ne vezethes­sen a néptől, a nép érdekeitől való elszakadásra. A törvényjavaslat az Alkotmány egyéb rendel­kezéseit is alkalmazza az igazságszolgáltatás te­rületén. Alkotmányunk 49. §­a kimondja hogy »a Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlők és egyenlő jogokat élveznek« és kizárja a polgárok bármilyen hátrányos megkülönbözteté­sét nemek, felekezetek vagy nemzetiségek szerint. Ennek megfelelően a törvényjavaslat 4 §-a elő­ször is kimondja, hogy »a Magyar Népköztársa­ság igazságszolgáltatásában minden állampolgár ügyében egységesen ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül az állampolgárok társadalmi és vagyoni helyzetére, valamint nemzetiségére« Eb­ben a rendelkezésben kifejezésre jut az állampolgá­rok torvenyelótti egyenlősége, az, hogy a törvény nem tesz különbséget az állampolgárok közit tár­sadalmi es vagyoni helyzetük, vagy nemzetiségük szerint, hanem egyazon bíróság elé utalja ügyei­ket. A nemzetiségek egyenjogúságát pedig a tör­vényjavaslat 6. §-a külön is biztosítja amikor ki­mondja, hogy »magyarul nem tudó személy az el­járás egész folyamán mind szóban, mind írásba.í anyanyelvét használhatja és az ügy anyagát tol­mács útján is megismerheti«. A 4 § egyúttal az igazságszolgáltatás egységét is kifejezi, amidőn elpirja hogy valamennyi bíróság ugyanazokat a büntető, polgár» és eljárási törvényéket köteles al kalmazni. A törvényjaviaslat az Alkotmányban lerögzített legáltalánosabb alapelveken túlmenően is érvénye­síti a szocialista demokratizmus és a szocialista igazságosság követelményeit. Ezeknek felel nh.fi a szóbeliség és a közvetlenség elve. Bíróságaink nem iratok alapján állapítják meg a tényáPást Ha­nem a felekkel való közvetlen érintkezés *zóbHi tárgyalás útján. Az előbbi követelményeket eiógít ; ki a felék kétoldalú meghallgatásának elve amelv szerint polgári perben lehetőséget kell nyújtani rund a felperesnek, mind az alperesnek álláspont­juk kifejtésére, büntetőperben pedig mind a vádat mind a védelmet meg kell hallgatni. A szocialista igazságosságot biztosítja a fel­lebbv.tel elve. A törvényjavaslat 14. szakasza ki­mondia hogy valamennyi bíróság első fokon ho­zott határozatát _ a Legfelsőbb Bíróság határo­zatának kivételével - az érdekeltek a törvényben megállapított módon megfellebbezhetik A tör vényjavaslat azáltal, hogy általánosan megengedi a fellebbezést minden bíróság elsőfokú határozata elen. lehetőséget nyuj arra, hogy az elsőbíró.ág alta netalán elkövetett törvénysértések minden ügyben a látszólag legjelentéktelenebbekben is or­vosolhatok legyenek. A legfelsőbb Bíróság jogkörét, összhangban a buoi fugge lenseggel, már az Alkotmány szabá­Lw A M. A J ko A many ' ? 8- SZakaszia szerint M Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elvi irányítást gyakoro óz összes bírósá k bft gf fl­kodese es ítélkezése tekintetében. A Legfelsőbb Birosag irányelveket állapíthat meg és elvi dönt« seket hozhat amelyek a bíróságok számára köte­l f 1 D ? ' a,ko í man y u nl<nak ezt a rendelkezését konkret, eleven {ártalommal csak a most tárgyalt törvényjavaslat tölti ki. BJ Bíróságaink függetlenek, külső helyi tényezők Uelkezesuket nem befolyásolhatják. De az igazság­szolgáltatásnak egységesnek kell lennie a bírás­kodás egész területen es ezt a bíróságok független­sége mellett csak bírói testület biztosíthatja Ez a

Next

/
Oldalképek
Tartalom