Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

97 Az országgyűlés 4. ülése 1954. A törvény — a választások kivételével — j 1954. évi február 1-én lép éleibe. A bírák válasz

L tására voniaitkozó részletes rendelkezéseket tör- j •vényrendelet fogja megállapítani. A törvényjavas- I liât az Alkotmánynak megfelelően kimondja, hog> ä Legfelsőbb Bíróság elnökét' elnökhelyetteseit, hivatásos bíráit és népi ülnökeit iaz országgyűlés válaszltja öt évre. Kimondja továbbá, hogy a járás bíróság elnökét, hivatásos bíráit és népi ülnökeit a járási tanács, a megyei bíróság elnökét, hivatá sos bíráit és népi ülnökrút a megyei tanács választja három évre, valamennyit az igazságügyminiszter jelölése alapján. A különbíróságok elnökeit, hivatásos bíráit és népi ülnökeit az igazságügyminiszter és az (illetékes miniszter együttes jelölése alapján a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja meg szintén három évre. Az előadottakból kiviláglik, hogy a törvényjavaslat mind jogilag, mind politikailag megteremteni kívánja a szocialista törvényesség érvényesülésének szervezeti alapiát és előfeltételeit, és ennek jelentős biztosítékául megalkotta a Legfelsőbb Bíróság elnökének a legfőbb ügyésznek és az igazságügyminiszternek szerves összeműködését. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés jogi bizottsága a javaslatot q következő módosításokkal fogadta el: A törvényjavaslat 21 , 30. 37. és 52. §-aiban azt mondja, hogy a járásbíróság, a megyei bíróság, a különbíróság, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság elnöke »irányítja a bíróság működését«. Figyelem mel arra, hogy ez a szöveg azt a látszatot keltheti, mintha a bíróságok elnökeinek tevékenysége érinthetné a bírói függetlenséget, a bizottság javasolja, hogy a (törvényjavaslat 21. §-ának más«> dik és harmadik sorában, a 30. § a) pontjában, a 37. § első és második sorában és az 52. § második és harmadik sorában az »irányítja a- bíróság működését« szavak helyett a »vezeti a bíróságot« sza vak kerüljenek. Javasolja továbbá a bizottság, hogy a javaslat 67. §-ában a büntető és a polgári perrendtartás egyes szakaszainak hatályonkívül helyezésére vonatkozó rendelkezéseknél — a 9. oldal első hasábiának utolsó sorában és második hasábjának második sorában — a sajtóhiba következtében bekerült »1. és« szavak töröltessenek. Kérem a T. Országgyfí'ést, hogy a törvényjavaslatot a bizottság által 'lavasolt módosításokkal fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? SARFI RÓZSI jegyző: Molnár Erik. MOLNÁR ERIK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártja nevében örömmel üdvözlöm a bírói szervezetről STÓIÓ törvényjavaslatot. Ez ia javaslat, amely nyomon követi a Legfőbb Ügyészség felállításáról szóló törvényerejű rendeletet, újabb, fontos lépést jelent Alkotmányunk minél teljesebb gyakorlati megvalósítása és a szocialista törvényesség megszilárdítása területén. Azt lehet mondanü, hogy ez a törvényjavaslat fejti ki részletesen, viszi át teljesei az életbe Alkotmányunk VI. fejezetének rendelkezéseit, amelyek a bírói szervezetről intézkedne?, és meghatározzák a szocialista törvényesség érvényesülésének lényeges szervezeti feltételeit. Alkotmányunk, amint általában gazdasági, társadalmi és állami életviszonyainkat, a bírói évi január hó 22'èn, pénteken. "98 szervezetet is a szocialista demokratizmus szellemében szabályozta. Azok az" alapelvek, amelyek Alkotmányunk VI. fejezetében érvényesü'hék, a szocialista demokratizmus a'apelvei. Az első ilyen alapelv a tarsasbíráskodás és a répi ülnökök részvétele a bíráskodásban. Ezt az Alkotmány 37. §-a mondotta ki, amely szerint »a bíróságok hivatásos bírákbei és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek«. A kollektív tapasztalatok felhasználásának, a kollektív döntésnek egyetemes szocialista alapelve érvényesül itt az egyéni határozathozatal hl -zemben, amely so htasem lehet hibátlan. Az igazságszolgáltatás te rületén a társasbíráskodás alapelve az, amely biztosítja, az egyéni ítélkezéssel szemben, az ügyek alapos, körültekintő,, minél hibátlanabb elintézését. Az Alkotmánynak ezt az alapelvét ismétli meg a törvényjavaslat 8. §-a, amely kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság valamennyi bírósága elsőfokon egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik«. Rendkívül fontos a népi ülnökök bevonása a bíráskodásba, amely már ma is éí5 intézménye bírói szervezetünknek. Szervezeti szempontból ez különbözteti meg a legjellemzőbben a szocialista bíróságot a tőkés államok bíróságaitól. Ezen az úton vesznek részt a legközvetlenebbül a széles néptömegek az igazságszolgáltatásban. A népi ülnökök részvétele az ügyek tárgyalásában lehetővé teszi, hogy a bíróságtok munkájukban a népi ülnökök sokoldalú élettapasztalatára és a helyi viszonyokban való jártasságára támaszkodjanak és így a lehető legsikeresebben teljesítsék feladatukat. A most_tárgyalt törvényjavaslat méltányolja a népi ülnökök fontos szerepet és teljesjogú bíráknak ismeri el őket, amikor kimondja, hogv »az ítélkezésben a hivatásos bírákat és a népi ülnökeiket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik«. Alkotmányunk 39. §-ában leszögezte a hivatásos bírák és a népi ülnökök, tehát az összes bírák választásának elvét. Ezzel a választás demokratikus elvét, amely összes államhatalmi szerveinkkel kapcsolatban érvényesül, kiterjesztetté a bírói szervezetre is. Ez fontos biztosítása annak, hogy a bírói testület tagjai ne szakadjanak el a tömegektői, hanem a bíráskodásban a nép akaratát juttassák kifejezésre. Ezt a célt szolgálja az Alkotmámnak az a rendelkezése is, amely szeriint a megválasztott bírák visszahívhatók és működésükről választóiknak beszámolni kötelesek. De az Alkotmány csak a Legfelsőbb Bíróság bíráinak választását szabályozta, és a megyei bíróságok, valamint a járásbíróságok bíráival kapcsolatban a választási szabályok megalkotását külön törvénynek tartotta fenn. À bírói szervezetről szóló törvényjavaslat most eleget tesz ennek a feladatnak es egyúttal a legdemokratikusabb módon, minden cenzustól függetlenül állapítja meg a bíróvá választhatás feltételeit. A törvényjavaslat 10.• §-a értelmében mindenki bírónak választható, akit büntetlen előéletű, választójoga van és 23. életévét betöltötte. Az Alkotmány 40. §-a kimondja a bírósági tárgyalások nyilvánosságának elvét és" megállapítja, hogy »a vádlottat a bírói eljárás során*megilleti a védelem jóga«. A nyilvánosság" elve bizto •"•ttja a nép ellenőrzési jogát a bíróság működi' ORSZÁGGYŰLÉS! ÉRTESÍTŐ 8