Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

05 Az országgyűlés 4. ülése 1954. évi január hó 22-én, pénteken. 90 a vádlottat a bírói eljárás során megilleti a delem joga; ;i bíróság határozatait zárt ülésben, szavazattöbbséggel hozzia meg: valamennyi bíróság elsőfokú határozatát — a Legfelsőbb Bíróság határozatainak "kivételével — ,az érdekeltek megfellebbezhetik és ellene az ügyész óvásit emelhet. A. bíróság elsőfokon egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két népi ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik; nemcsak az elsőfokú bíróság, •i járásbíróság, hanem elsőfokú hatáskörében a Nmegyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság is. Az ítélkezésben a hivatásos bírákat és a népi ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelességek terhelik. A, másodfokon eljáró, tehát a megyei bírósági tanács három hivatásos bíróból áll; ennek oka az, hogy másodfokon a bíróság feladata túlnyomóan a jogi megítélés felülvizsgálta. Ha a tényállás további felderítésére van szükség, a másodfokú bíróság megsemmisítheti az ítéletet és új i|télet hozatalára utasíthatja az elsőfokú bíróságot. A népi ülnökök az eljárásban a bíróság elnöke által megálliapított sorrendben vesznek részt és egy évben legfeljebb egy hónapra vehetők igénybe. Munkásoknak és alkalmazottaknak népi ülnöki működésük idejére fizetésüket folyósítani kell. Munkaviszonyban nem álló népi ülnökök díjazását a minisztertanács állapítja meg. Mind a hivatásos bírákat, mind a népi ülnököket tisztségük lejárta előtt vissza lehet hívni, ha büntettet követnek el, kötelességüket hanyagul látják el, vagy olyan magatartást tanúsítanak, amely sérti a népi igazságszolgáltatás tekintélyét. Az őket megválasztó szerv hívhatja őket vissza, de csak az igazságügyminiszter javaslatára. Büntetőjogi úton azonban csak a legfőbb ügyésznek a Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyásával tett indítványa alapján vonhatók felelősségre. Természetesen fegyelmi eljárás alá iis vehetők. Mind a hivatásos bírák, mind a népi ülnökök az őket megválasztó szerveknek, vagyis a /tanácsoknak és a járás, illetőleg a városi kerület lakosságénak beszámolni kötelesek. Ennek módja a gyakorlatban már kifejlődőben van. Beszámolási kötelezettségük van a Legfelsőbb Bíróság hivatásos bíráinak is a teljes ülés előtt. A bíróságok felett a felügyeletet az ligaz'ság* ügyminiszter látja el. Ez a felügyelet, valamint à bíróságok elnökeinek saját bíróságaikra vonatkozó vezető tevékenysége nem ériintheti a bfrálk ítélkezési függetlenségét. A megyei bíróság elnökének a járásbíróságok ellenőrzésére vonatkozó eddigi joga oda korlátozódik, hogy ilyen ellenőrzésit csak az ugazságüigyiminiszíter megbízásából végezhet. A Magyar Népköztársaság legfőbb bírói ive, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírója. H lnökből, elnökhelyettesekből, hivatásos bírálóból és népi ülnökökből áll. Fel kell hívnom a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság szervezetében bekövetkező lényeges változásokra. A Legfelsőbb Bíróság hivatásos bírái büntető, polgári, katonai és közlekedési kollégiumokat fognak alkotni. A kollégiumok háromtagú tanácsokban ítélkeznek, mégpedig első fokon szintén egy hivatásos bíróból és két népi ülnökből áMó nácsban, melynek elnöke a nivíatásos bfró, másodfokon ós a törvényességi óvások tárgyában pedig három hivatásos bíróból álló tanácsban, mégis a bíráknak a kollégiumokban való összefogása a legfelsőbb fokú ítélkezésben nagyobb szakszerűséget és kollektív szellemet fog biztosítani. A megyei bíróságok hivatásos bírái is büntető és polgári kollégiumokat alkotnak. Az elvi döntéseket, amelyek a bíróságokra kötelezők, tizenegy tagú elnökségi tanács fogja meghozni, melyek elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke, tagjait pedig a elnökhelyettesek és a tárgyalásokon elnöklő bírák közül ,az elnök jelöli ki. Az elvi döntésre a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügyminiszter tehet javaslatot. A télies ülésen, amely a Legfelsőbb Bíróságvalamennyi hivatásos bírájából áll, 'ja legfőbb ügyész és az igazságügyminiszter js részt vesz. A teljes ülést az elnök háromhavonként hívja össze; legfontosabb tárgyai a kollégiumok beszámolóinak meghallgatása, és az ítélkezés egységének biztosításához szükséges irányítás megadása. A Legfelsőbb Bírősá^ elnökének a\ jövőben kiemelkedő szerepe lesz, amely különösen a jogerős határozatok ellen való óvásemelésben és ügyeknek bármely bíróságtól a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe vonásában valósul meg. Politikailag legjelentősebb, mert ezen a vonalon kívánja a .szocialista törvényességet biztosítani, a törvényjavaslatnak két rendelkezése. Az egyik, hogy a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke, jogerős határozatok ellen is a törvényesség érdekében a Legfelsőbb Bíróságnál óvást emelhet. Ehhez csak annyi a hozzátenni való, hogy a végrehajtás s'orán az óvásnak megfelelő határidőt kell majd szabni. A másik, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke bármelyik bíróság bármely ügyét az eljárás bármely szakaszában magához követelheti, kivételes esetekben pedig az ügyet a Legfelsőbb Bíróság hatáskörébe is. vonhatja. Fel kell tételeznünk, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke ezzel a jogával csak teljesen megokolt esetekben és egészen kivételesen fog élni. A törvényjavaslatnak a bíróságokról szóló fejezeten kívül még három fejezete van. A bírák fegyelmi felelősségéiről és a fegyelmi eljárás alapelveiről szóló fejezet kimondja hogy a bírónak politikailag és erkölcsileg feddhetetlennek kell lennie és hivatali kötelességét mindenkor becsületesen, éberen és gondosan kell ellátnia és hogy fegyelmi vétséget Scövet el ,az a bíró, aki' kötelességeit hanyagul látja el, » hivatali" fegyelmet megsérti, a Magyar Népköztársaság bírájához méltatlan a népi igazságszolgáltatás tekintélyét sértő magatartást tanúsít. Fegyelmi büntetések: feddés, megrovás, szigorú megrovás. A fegyelmi eljárás során a bírónak visszahívása is indítványozható. A törvényjavaslat még megállapítja a fegyelmi hatóságokat, az eljárás résziletes szabályainak megállapítását podig a minisztertanácsra bízza. A bírósági határozatok végrehajtásáról s/őló fejezet ,a bírósági végrehajtót intézményesíti A közjegyzőkről szóló fejezet a járásbíróságok mellé hagyatéki és egyéb perenkívüli eljárások intézésére, végrendeletek, más okiratok készítésére, névaláírások és másolatok hitelesítésére közjegyzőket állít.