Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

93 Az országgyűlés 4. ülése 1954. gyobb .figyelmet kell fordítaniuk- az olyan panaszokra, amelyek tömegesen érkezinek, és mutatják, hogy komoly a hiba. A bejelentések figyelmen kívül hagyása a dolgozók nagyfokú lebecsülését mutatja. Példa erre Tatabányán a városi autóbuszköziekedés. A lakosságot szintté naponta éri sérelem az alkalmazottak részéről. Ügy viselkednek az utazókkal szemben, mintha nem ők ilennének « lakosságért, hanem a lakosság lenne a MAVAUT-ért. Mégsem (történik változás ezen a (téren, annak ellenére, hogy ezt a megyei 'lap is élesen bírálta. A kirendeltség vezetőségié bedugja a fülét, a tanácselnök elvtárs pedig arra hivatkozik, hogy az ügy nem hozzá tartozik. A most tárgyalt .törvényjavaslat az illetékes szervek kötelességévé teszi a bejelentők nevének megőrzését, ha ők maguk, vagy az ügy érdeke ezt kívánja. Ez igen fontos dolog, ugyanis nagyon sok esetben előfordult, hogy a, bejelentőket kellemetlen helyzetbe hozták. Például a XXI. kerületi tanács kereskedelmi osztályáról több esetben megtudta az egyik áruda vezetője, hogy munkájával kapcsolatban ki )tett észrevételt Az árudavezető a bejelentőkkel igyekezett is éreztetni, hogy sérelmesnek tairtja a vele szemben alkalmazott kritikát. A tanács kereskedelmi osztályának eljárása nem volt helyes, elvette a 'lakosság készségét attól, hogy észrevételeivel segítse az ellenőrző munkát. A lakosság, figyelemmel kíséri, hogy azok a vezetők; akikkel a,z észrevételeiket közölte, megr tettek-e mindent a hibák kijavítására a mulaszlók felelősségrevonásával. A bejelenések nyomán feltárt hibák a-lapján a bűnösök és mulasztók felelősségrevonása elengedhetetlen feltétele annak, hogy a dolgozóknak az állam szervezeivel való kapcsolata még szorosabbá, még élőbbé váljék. Meg kell keresni a hibák elkövetőjét, a károk okozóját és felelősségre kell vonni, bármilyen állást töltsön is be. Állami és gazdasági fejlődésünk érdeke azt követeli, hogy a lakosság bátrabban kezdeményezzen, hogy az indokolt panaszok minél gyakrabban felszínre kerüljenek és lehetővé váljék azoknak orvoslása. Az előterjesztett törvényjavaslat több olyan szabályt tartalmaz, ameiyek betartása alapos javulást kell, hogy eredményezzen a lakosság észrevételei, bejelentései, panaszai és kezdeményezései terén. Ezért a magam részéről az előterjesztett javaslattal egyetértek és elfogadását igen, hasznosnak tartom. (Nagy taps.) ELNÖK: A törvényjavaslathoz több hozzászóló mines, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem 3 t. Országgyűlést, hogy a lakosság bejelentéseinek elintézéséről ISZQIÓ törvényjavaslatot általánossáigban és részleteiben elfogadja-e? (Igen!) Kimondom a határozatot: az országgyűlés a lakosság bejelentéseinek elintézéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Napirend szerint következik a Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről ,szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadónak a szót megadnám, az országgyűlés tudomására hozom, hogy a (törvényjavaslathoz Molnár Erik és Parragi György képviselők jelentkeztek szólásra. Harrer Ferenc előadó képviselőtársunkat illeti a szó. HARRER FERENC: T. Országgyűlés! Bejelentem, hogy a jogügyi bizottság a Magyar Nép- | évi január hó 22-én, pénteken. 94 köztársaság bírósági szervezetéről szóló törvényjavaslatot letárgyalta es általánosságban elfogadta. A részletes tárgyalás során bizonyos módosítást fogadott el, amelyre előadói beszédem' végén térek rá. Tisztelt Országgyűlés! Népköztársaságunk jogalkotásában elsősorhan népi demokrácián kait ós kialakuló szocialista társadalmi rendünket védi, azután az állampolgároknak ezen belül adott jogokat és elismert érdekeiket. Védi pedig rendelkezésekkel, ítéletekkel, büntetéseikkel és — amire Népköztársaságunk különös súlyt helyez — neveléssel. A Magyar Népköztársaság bírósági szervezetéről szóló, előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a védelemnek a szervezeti alapját teremti meg, minden előbbi törvény hatálytalanításával; (tehát gyökeresen, és ezért jelentőségében megközelíti egy alaptörvény súlyát, mint alkotmányunk ddevon|aitkozó rendelkezéseinek mélyítője és továbbfejlesztője is. A törvényjavaslat lényeges rendelkezéseit (a következőkben ismertetem: A bíróságok ezek: a járásbíróságok, ideértve a városi és városi kerületi bíróságokat; a megyei bíróságok, ideértve a budapesti fővárosi bíróságot; a külön bíróságok és a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága. A járásbíróság az általános elsőfokú bíróság; a megyei bíróság az általános másodfokú bíróság; a külön bíróságok — ia katonai és közlekedési bíróságok — elsőfokon ítélkeznek a katonai és közlekedési ügyekben; a Legfelsőbb Bíróság másodfokon ítélkezik az első fokon a megyei bírósághoz tartozó ügyekben, valamint a katonai és közlekedési bíróságok hatáskörébe utalt ügyekben. Törvény által hatáskörébe utalt fontosabb ügyekben a megyei bíróság és a Legfelsőbb Bíróság első fokon is ítélkezik, ja Legfelsőbb Bíróság pedig ezenfelül a legfőbb ügyész által hozzá benyújtott kiemelkedő fontosságú ügyekben. A törvényjavaslat tájékozódást is. ad az eljárási törvényekbe tartozó és ott meghatározott hatáskörök megoszlására. A Legfelsőbb Bíróság továbbá dönt a bíróságok jogerőre emelkedett határozatai ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a Magyair Népköztársaság legfőbb ügyésze által emelt törvényességi óvások felett és végül a bíróságokra-kötelező irányelveket állapíthat meg. Valamennyi bíróságnál a következő elvek valósulnak meg: minden állampolgár ügyében egységesen ugyanazok a bíróságok járnak el; a bírák bírói működésükben függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve; a bírói tisztségeket választás útján töltik be; hivatásos bírónak vagy népi ülnöknek megválasztható minden olyan büntetien: előéletű magyar állampolgár, akinek választójoga van és 23. életévét betöltötte; , a hivatásos bíró tudományos, művészi, irodalmi és oktatómunka kivételével más kereső foglalkozást nem folytathat; a bírósági eljárás nyelve magyar, magyarul nem tudó személy azonban anyanyelvét használhatja; a bíróságok tárgyalásai — a törvény által meghatározott kivételektől eltekintve — nyilvánosak;