Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-19
879 Az országgyűlés 19. ülése 1955. április 22-én, pénteken. 880 népünk — látva a háborús veszély fokozását — hazafias kötelességének tartja fokozni a terhelést, csökkenteni az önköltséget, a legmodernebb fegyvereket adni fiai és saját maga kezébe, hogy megvédhessük szabadságunkat és épülő szocialista hazánkat. Népünk felismeri, hogy minél gazdagabb az ország és minél nagyobb tartalékokkal rendelkezik támadás esetén, annál gyorsabb és biztosabb a győzelem. Pártunk és kormányunk gondoskodott arról, hogy olyan hadsereget szervezzen, amely helyt tud állni országunk védelme felett. Békénk biztosítása érdekében további korszerű fegyverekkel látja el a Néphadsereget, biztosítja számára az összes szükséges eszközöket és felszerelést, ami a modern háborúhoz szükséges. Népünk egységesen támogatja pártunkat és kormányunkat a Néphadsereg további erősítésében, fezt azzal támasztja alá, hogy hajlandó ezért a legmesszebbmenő kötelességeket vállalni, és ha kell, áldozatokat is hozni. A mi hadseregünk, felszabadult népünk hadserege. Tisztjeink és tábornokaink dolgozóink legjobb fiai. Érdekeik azonosak népünk erdekeivel. Tisztjeinknek és tábornokainknak '2 százaléka tagja és tagjelöltje a Magyar Dolgozók Pártjának. A marxista-leninista világnézet vezérli őket. Ez óriási erőt jelent. A mi hadseregünket nem gyöngítik a különböző ellentétes osztályérdekek, hanem egységes és szilárd. Egy cél irányítja egész néphadseregünket, a néppel tűzön-vízen át. A mi hadseregünk szilárdan áll pártunk és Kormányunk mögött, annak határozatait és utasításait mindenkor maradéktalanul végre fogja hajtani. (Nagy taps.) Büszkék vagyunk arra, hogy felszabadítónk. a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg és a lengyel, °sehszlovák, román, bolgár és albán népek hadseregei a szövetségeseink. Azt ígérhetem a Magyar Néphadsereg harc °sai, tiszthelyettesei, tisztjei és tábornokai Hevében, hogy a moszkvai értekezleten kormányunk által vállalt kötelezettséget saját népünk es más népek szabadságának és békéjének megvédésénél híven teljesíthetjük és helyt fogunk á Hni. (Nagy taps.) Ezért tovább tanuljuk a győzelmes szövet katonai tudományt. Állandóan emeljük a harckészséget és harckészültséget és erősítjük a fegyelmet. Mi békéért küzdünk egész népünkkel együtt es része vagyunk az egész világ békéjéért és szabadságáért küzdők hatalmas seregének. De ha megtámadnak az imperialisták, szöYetségeseinkkel együtt hősiesen helyt fogunk a Hni a szocializmust építő szabad hazánkért és a támadó imperialisták megsemmisítéséért. A külügyminiszter elvtárs beszámolóját elfogadom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik? . PESTA LÁSZLÓ jegyző: Gazda Géza képv iselőtársunk. GAZDA GÉZA: Tisztelt Országgyűlés! Hazank felszabadulásának 10. esztendejét ünnepeltük április 4-én. Tíz év a világtörténelem óramutatóján mérve nem nagy idő, de ha ez idő alatt elért eredményeinket mérlegeljük, túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy több évtized munkáját végeztük el — egyetlen évtized alatt. Iparunk a béke utolsó éveihez viszonyítva háromszorosára növekedett, ezen belül nehéziparunk közel ötszörösére. Ezzel biztosítottuk a mezőgazdaság és az ipar többi ágainak további fejlődését, népünk anyagi és kulturális színvonalának felemelését. Mindezzel párhuzamosan fejlődött munkásosztályunk és vált államunk vezető osztályává. Létrejött és megszilárdult a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Ez a szoros, megbonthatatlan szövetség, — melyet a munkásosztály vezet — népi demokratikus államunk megingathatatlan alapja. A hűséges, jó munkát végző régi értelmiségünk mellett növekvőben van az új értelmiség, amely döntő mértékben a munkásosztályból és a parasztságból származik. Dolgozó népünk rátermettsége és hazaszeretete további biztosítéka fejlődésünk, jólétünk állandó, fokozatos emelkedésének. A magyar dolgozók, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével harcolnak ezeknek à nemes célkitűzéseknek a megvalósítása érdekében. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok békés építő munkát folytatnak, amely alapját képezi a jólét és a kultúra emelkedésének. Ezek az országok, köztük a Magyar Népköztársaság is, számtalan tanújelét adták annak, hogy a más társadalmi rendszerű államokkal való békés együttélésre törekednek. Ugyanakkor nagy súlyt helyeznek az említett országokkal való békés együttműködésre, elsősorban gazdasági és kulturális téren, amely — ha a kölcsönösségen alapul — hasznos mindkét fél számára. A Szovjetuniónak és a béketábor többi országainak a béke megőrzésére irányuló politikájával szemben az Egyesült Államok által vezetett imperialista tábor agresszív^ a világ népeinek érdekeivel ellentétben álló politikát folytat. Ennek megnyilvánulása az a hatalmas fegyverkezési hajsza, amelynek érdekében évről évre emelik hadi kiadásaikat. Ma már az imperialisták költségvetésének jelentős részét hadi kiadások teszik ki. Ennek következménye, hogy a legtöbb kapitalista ország — köztük valamennyi nyugateurópai ország — munkásainak még mindig alacsonyabb az életszínvonala, mint 1938-ban volt. Mint ismeretes, a Szovjetunió hatalmas anyagi és váráldozatot hozott a népek szabadságáért. Ennek eredményeként számos ország felszabadult az imperialista elnyomás alól. A Szovjetunió politikája jelenleg is arra irányul, hogy valamennyi megoldatlan kérdés, amely gátolja a nemzetközi együttműködés kifejlődését és hozzájárul a feszültség növekedéséhez, tárgyalások útján, békésen megoldódjék. Ilyen függő kérdés à német kérdés, a leszerelés kérdése, amelyeknek megoldatlansága kedvezőtlenül befolyásolja a nemzetközi helyzet alakulását. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban a Szovjetunió már töbször tett javaslatot a nyugati hatalmaknak, annak hangsúlyozásával, hogy nincs olyan vitás kérdés, amelyet tárgyalások útján ne lehetne megoldani.