Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-19

869 Az országgyűlés 19. ülése 1955. április 22-én, pénteken. 870 dések megoldását, diszkrimináció alkalmazásával akadályozzák a nemzetközi kereskedelem fejlődését, durván beavatkoznak más államok belügyeibe, fokozzák a fegyverkezési hajszát, katonai támaszpontok kiépítésére, támadó tömbök létrehozására törekednek. Ennek az úgynevezett »erőpolitikának« szószólói nem titkolják terveiket: Dulles »A háború vagy béke« című könyvében arról ír, hogy az Egyesült Államok hivatott a világ vezetésére. Az »erőnek«, az «-erő politikájának« ez a hangoztatása azonban nem kelt félelmet a békeszerető népekben, és így a magyar népben sem. Az európai népek jól emlékeznek arra, hogy a német fasiszták is »erőpolitikát« hirdettek és azt vallották: »Akié a hatalom, azé a jog.« Mindenki tudja, milyen sorsra jutottak. Ugy véljük, példájukon ajánlatos lenne elgondolkozni az »erőpolitika« mai híveinek is, annál is inkább, mert a Szovjetuniónak, a béke és a szocializmus táborának ereje nem kisebb, mint az Egyesült Államok imperialista körei által vezetett háborús gyújtogatok táborának az ereje. Az imperialisták minden háborús kalandja eleve kudarcra van ítélve. Az emberek százmilliói, a béke hívei igaz ügyük biztos tudatában — még az imperialista országokban is — a végsőkig harcolnának minden bűnös agresszió ellen. Nem a világcivilizáció pusztulna el, bármennyit szenvedne is az új agressziótól, hanem az a rothadt társadalmi rendszer, amelyet agreszszív jellege miatt elítél és elutasít a haladó emberiség. A Szovjetunió következetes békepolitikája meghiúsítja az agresszorok »erőpolitikájának« kezdeményezéseit. Ennek a következetes békepolitikának megnyilatkozása volt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi ülésszaka. Ezen Molotov elvtárs újból világosan leszögezte: »A Szovjetunió külpolitikája a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének lenini elvén alapszik, mi megvédjük -ezeket az elveket, mert azt akarjuk, hogy a népek békében és nyugodtan éljenek. Mi a békés egymás mellett élés lenini elvei mellett foglalunk állást és azért vagyunk ez elvek mellett, mert biztosak vagyunk a szocializmus erőiben.« A béke, a demokrácia és a szocializmus táborának országai és egyes más országok is hasonlóképpen síkraszállnak a béke megvédéséért, mert minden népet meg akarnak kímélni egy új háború borzalmaitól. Ez az oka annak, hogy a széles népi tömegek minden országban a demokrácia és a szocializmus táborának oldalán állnak a békéért, a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért folyó harcban. A béke és demokrácia táborában látják reménységüket, annak biztosítását, hogy az emberiséget meg lehet védelmezni a fenyegető veszélytől. Szövetségesünk ebben a harcban korunk leghatalmasabb szervezett tömegmozgalma, a nemzetközi békemozgalom, amely sokszázmillió, különböző meggyőződésű, de a béke megvédésében egyetértő embert, a földkerekség lakosságának többségét egyesíti soraiban. A béketábor ereje napról napra növekszik és már most is hatalmasabb a háború és az agresszió erőinél. A világ minden népe, a magyar nép is, joggal hisz abban, hogy le lehet fogni a háborús gyújtogatok kezét. Hazánkban már eddig több mint hatmillió ember csatlakozott a Béke Világtanács bécsi felhívásához és aláírásával nyilvánította tiltakozását az atomháború és Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A magyar nép büszke arra, hogy abba a táborba tartozik, amely kezébe vette a népek biztonságáról és békéjéről való gondoskodás ügyét. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapvető feladata, hogy tovább mélyítsük barátságunkat és testvéri együttműködésünket a Szovjetunióval és a béketábor többi országával. Ez a külpolitika a dolgozó nép érdekeinek legjobban megfelel, a magyar nép hazafias érzéseiből fakad, a magyar nép jövőjének biztosítását jelenti. Ugyanakkor a Magyar Népköztársaság külpolitikája arra irányul, hogy a kölcsönösség messzemenő szem előtt tartásával szélesítse és továbbfejlessze kapcsolatait más társadalmi berendezkedésű országokkal. Népköztársaságunk külpolitikája szoros kapcsolatban áll népi demokráciánk belső fejlődésével. Minél egységesebb népünk, minél erősebb hazánk, minél magasabb népünk életés kulturális színvonala, annál eredményesebben Uidjuk megvédeni függetlenségünket, annál nagyobb súllyal vehetünk részt a béke megőrzéséért folyó harcban. Ennek biztos útját jelölik ki a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának határozatai és a Központi Vezetőség márciusi határozata. Népünk elszánt akarata, hogy pártunk iránymutatása alapján leszámol minden jobboldali elhajlással, a sovinizmus és nacionalizmus minden megnyilvánulásával, leküzdi a fennálló nehézségeket, minden erejével továbbfejleszti a szocialista ipart, elsősorban annak bázisát, a nehézipart. Ez szilárd alapot teremt a mezőgazdaság szocialista átalakításához, a dolgozók anyagi, kulturális és szociális szükségletei fokozott kielégítéséhez. Csakis ezen az úton haladva szilárdíthatjuk meg nemzeti egységünket, biztosíthatjuk gazdasági fejlődésünket, növelhetjük hazánk védelmi képességét. Biztosíthatom az országgyűlést, hogy a magyar külügyi szolgálat — pártunk és. kormányunk útmutatásához híven — mindent elkövet, hogy nemzetközi síkon méltóan képviselje hazánk érdekeit. Minden erejét latbaveti a népek közötti barátság és együttműködés elmélyítése, a nemzetközi feszültség enyhítése, a tartós béke biztosítása érdekében. (Hosszantartó, lelkes, nagy taps.) ELNÖK: Az ülést 10 percre felfüggesztem. {Szünet 11.03—11.16.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a beszámolóhoz Andics Erzsébet, Szabó István, Gazda Géza, Máté János, Barcs Sándor, Vető Lajos és Kókai Jánosné képviselőtársaink jelentkeztek szólásra. Andics Erzsébet képviselőtársunké a szó. ANDICS ERZSÉBET: Tisztelt Országgyűlés! Egész népünk feszült figyelemmel kíséri a