Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-19

867 Az országgyűlés 19. ülése 1 Az imperialisták háborús terveivel szemben a Szovjetuniót és a béketábor többi országát az a cél vezeti, hogy a korábbi nemzetközi szerződések szellemében megvalósuljon Németország két részének békés, demokratikus alapon történő egyesítése. A Szovjetunió kormánya ennek érdekében számos kezdeményezést tett, legutóbb ez év január 15-i nyilatkozatában. A béketábor országai — köztük hazánk is — megszüntették a hadiállapotot Németországgal. Kizárólag az Egyesült Államok és szövetségesein múlik, hogy mindezideig nem sikerült megvalósítani Németország békés, demokratikus egyesítését. A békeszerető magyar nép 400 éven keresztül idegen elnyomók rabságában élt, és a német imperializmus egy emberöltő alatt kétízben zúdította rá a háború borzalmait. A második világháború folyamán az ország minden húszadik lakosa pusztult el a német hatalmi érdekekért. Nincs olyan magyar család, amelyben ne lett volna áldozata ennek a háborúnak. Elpusztult a magyar nemzeti vagyonnak csaknem a fele, és megsemmisült nemzetünk számos kulturális kincse és műemléke. Ezért a magyar nép, Európa más népeivel együtt visszautasítja a német militarizmus feltámasztását célzó nyugati terveket. Népünk az elmúlt két világháború tapasztalata alapján jól tudja, hogy a német militarizmus feltámasztása súlyosan veszélyezteti békés építő munkáját. A -német militarizmus feltámasztása fenyegeti Ausztria függetlenségét, és növeli az új Anschluss veszélyét, amelynek következtében a támadó német hadsereg ismét megjelennék a magyar határokon. így volt ez a második világháborút megelőző időszakban is, amikor Ausztria vált a német hatalmi törekvések első áldozatává, és az agresszív német hadsereg már 1938-ban felvonulhatott a magyar határon. Ezért a magyar népben mély felháborodást keltenek azok a cselszövések, amelyeket nyugatnémet militarista körök folytatnak az új Anschluss megvalósítására. A német agresszió által fenyegetett nyugateurópai népek — köztük a francia, az angol, az olasz, a belga, a dán nép —, szintén elítélik a német militarizmus feltámasztását. A német nép na

gy része is okult a történelem tapasztalataiból és nem hajlandó idegen érdekekért vérét ontani. Tisztelt Országgyűlés! A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya nem hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet a párizsi egyezmények megvalósítása jelent. Ezért vett részt a magyar kormány delegációja a moszkvai értekezleten, amelyen megvitatták a Párizsi egyezmények nyomán Európában kialakult helyzetet. A részvevő államok megegyeztek abban, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása, a német militarizmus feltámasztása szükségessé teszi erőfeszítéseik egyesítését biztonságuk megszilárdítása érdekében. Az értekezlet deklarációja kimondja, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén a részvevő államok együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőik és ezek parancsnokságának megi5. április 22-én, pénteken. 868 szervezése terén, és más olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek hozzájárulnak védelmi képességük fokozásához, hogy ezzel megvédjék népeik békés alkotó munkáját, biztosítsák határaik, területük sérthetetlenségét és védelmét az esetleges agresszióval szemben. (Élénk taps.) A párizsi egyezmények ratifikálása befejezett tény. A német militarizmus feltámasztása, a felfegyverzett, revansra éhes Nyugat-Németország bevonása a támadó nyugati tömbbe nem terv többé, hanem történelmi valóság. Ezzel új helyzet állt elő Európában. Üj európai háború veszélye fenyeget. A feltámadó német militarizmus valamennyi népi demokratikus országot, köztük hazánkat is fenyegeti. A Magyar Népköztársaságnak ebben a helyzetben az a feladata, hogy — a moszkvai értekezlet célkitűzéseinek megfelelően — fokozottan ápolja és fejlessze politikai, gazdasági, kulturális és katonai kapcsolatait a béketábor országaival. A magyar nép egységesen és elszántan áll azoknak az oldalán, akik a német militarizmus feltámasztása ellen küzdenek és minden eszközzel meg akarják védeni a békét. Nemzeti érdekeink, az európai béke megőrzésének érdekei azt követelik, hogy a szövetséges országokkal együtt felkészüljünk a békénk és biztonságunk ellen irányuló tervek megakadályozására. A magyar népet nem félemlíti meg a revansra vágyó hitleristák új fegyverkezése. Nagy szeretettel és gondoskodással fejleszti hadseregét, hogy mind hasonlóbbá váljék nagy felszabadítójához, dicső példaképéhez és fegyverbarátjához, a hős Szovjet Hadsereghez. (Lelkes, nagy taps.) Néphadseregünk harcosait az igaz magyar hazafiság érzése hatja át. Honvédeink a magyar nép évszázados szabadságharcokban kialakult katonai erényeinek méltó örökösei. A magyar kormány népe iránti kötelességének tartja, hogy a fenyegető új agresszióval szemben fokozza néphadseregünk harckészségét és ütőkészségét,"""erősítse az ország védelmi képességét, hogy hazánk szent határait minden agresszióval szemben meg tudjuk védeni. A Magyar Népköztársaság kormánya, amely aláírta a moszkvai értekezlet deklarációját és a magyar nép érdekében vállalta az abból fakadó kötelezettségeket, mindent megtett és megtesz, hogy a maga részéről minél hatékonyabban járuljon hozzá az európai népek békéjének és biztonságának megőrzéséhez. Készen áll arra, hogy aláírja a moszkvai értekezleten résztvett nyolc ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződését és a közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást. (Taps.) A hazát forrón szerető magyar dolgozók számtalan gyűlésen, levélben és határozatban juttatták kifejezésre, hogy helyeslik a kormány ezirányú politikáját, mert tudatában vannak annak, hogy az megfelel mind a magyar nép, mind valamennyi békeszető nép érdekeinek. Tisztelt Országgyűlés! A német militarizmust feltámasztó imperialista körök az »erő politikáját« hirdetik. Képmutató ürügyekkel kitérnek a tárgyalás elől, halogatják a vitás kér-