Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-19

865 Az országgyűlés 19. ülése 1955. április 22-én, pénteken. 866 minden hű fia. Amikor népünk elszántan harcol a békéért, egyben kivívott szabadságát, eredményeit, boldog jövőjét védelmezi. Népünk jól látja, hogy az imperialisták, élükön egyes amerikai vezető körökkel, harmadik, minden eddiginél pusztítóbb világháború kirobbantásán mesterkednek. Az imperialista körök háborús tervei mögött olyan politikai cél áll, amelyet népünk a legélesebben elítél. Ezek a körök nem nyugszanak bele abba, hogy hazánk ügyeinek intézését munkások, dolgozó parasztok és a néphez hű értelmiségiek vették a kezükbe. Vissza akarják állítani a régi, kizsákmányoló, népelnyomó rendszert. Ismét a »hárommillió koldus«, az ipari bérrabszolgák országává akarják süllyeszteni hazánkat. A hazáját forrón szerető magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya ezidáig következetesen meghiúsította és a leghatározottabban visszaverte az imperialista körök és ügynökeik népünk ellen irányuló aknamunkáját. Eddigi intézkedéseink senkiben sem hagyhatnak kétséget aziránt, hogy a továbbiakban is kemény kézzel fogjuk megtorolni az ilyenfajta kísérleteket. Az amerikai imperializmus az elmúlt évtizedben a hitleri Németország nyomdokaiba lépett. Világuralomra tör s e cél érdekében tervszerűen arra törekszik, hogy újabb és újabb háborús tűzfészket hozzon létre, új világháborút készítsen elő. Az Egyesült Államok imperialista körei arra törekednek, hogy a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok körül haditámaszpontokat létesítsenek. Agresszív terveik előkészítése érdekében számos támadó katonai tömböt hoztak létre: az Északatlanti Szövetséget, a Nyugateurópai Uniót a német militarizmus részvételével, a távolkeleti népek békéjét és biztonságát fenyegető Délkeletázsiai Katonai Tömböt és erőfeszítéseket tesznek egy agresszív középkeleti katonai csoportosulás megteremtésére is. Még alig sikerült kioltani a háború pusztító tüzét Koreában és Vietnámban, máris azon mesterkednek, hogy új háborús konfliktust idézzenek elő. Jellemző, hogy terveik végrehajtásához csak olyan, az ázsiai népek által megvetett, szégyenteljes bábok között találnak szövetségeseket, mint Csang Kai-sek, Li Szin Man és Bao Daj. Jó mondja a magyar közmondás: »Madarat tolláról, embert barátjáról.« Az Egyesült Államok sorozatosan beavatkozik a Kínai Népköztársaság belügyeibe, provokációkat hajt végre. Tengeri és légiereje felvonultatásával a kínai nép biztonságát, Ázsia békéjét fenyegeti. A magyar nép mély rokonszenvvel és együttérzéssel figyeli a nagy kínai nép harcát nemzeti területe, a Kínai Népköztársaság elidegeníthetetlen része, Tajvan és a Penghu-szigetek felszabadításáért, a Távolkelet békéjének megőrzéséért. Az ázsiai népek elítélik az Egyesült Allamok vezető köreinek agresszív terveit. Ezt mutatja az a tény is, hogy e tervek megvalósítását célzó délkeletázsiai paktumban nem vesz részt Ázsia és a Távolkelet országainak többsége, köztük a legjelentősebb ázsiai országok. Az a körülmény, hogy a jelenleg ülésező bandungi értekezletre Ázsia és Afrika szinte valamennyi országa elküldte képviselőit, bizonyítja, hogy milyen történelmi jelentőségű pozitív változások következtek be a világnak ebben a részében. A bandungi értekezlet — a történelem folyamán most először — alkalmat nyújt az ázsiai és afrikai országok küldötteinek, hogy együttesen tárgyalják meg közös problémáikat és együttműködést teremtsenek az érdekelt országok között. A magyar nép — amely szolidáris mindazokkal a népekkel, amelyek szabadságukért és függetlenségükért küzdenek — üdvözli a bandungi értekezletet, és azt reméli, hogy értékes módon járul majd hozzá az ázsiai és afrikai országok közötti barátság és együttműködés előmozdításához, a béke megőrzéséhez Ázsiában és Afrikában, valamint az egész világon. (Lelkes taps.) Az imperialisták fegyverkezési hajszája súlyos terheket ró a népek vállaira, és fokozza a nemzetközi feszültséget. Bár az Egyesült Államok atom- és hidrogénfegyver-monopóliuma már a múlté, sőt az Egyesült Államok nem egy téren lemaradt a Szovjetunió mögött, az imperialista körök tovább folytatják tömegpusztító fegyvereik gyártását, és pusztító atomháborúval fenyegetik az emberiséget. A magyar nép egységesen követeli az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek feltétel nélküli eltiltását, és támogatja a Szovjetuniónak a leszerelésre vonatkozó javaslatait. Ugyanakkor üdvözli az ENSZ által ez év augusztusára Genfbe összehívott értekezletet — melyen a Magyar Népköztársaság is résztvesz — és amely arra hivatott, hogy előrevigye az atomenergia békés célokra való felhasználásának ügyét. Tisztelt Országgyűlés! Az imperialisták háborús terveiben rendkívül fontos szerepet játszik a német militarizmus feltámasztása. Nyugat-Németország felfegyverzése az európai népek, különösen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok biztonságát fenyegeti. Az Egyesült Államok nyugat-németországi befolyására jellemző, hogy a nyugatnémet iparba befektetett külföldi tőkének '37 százalékát az Egyesült Államok tartja kezében. A felfegyverzés érdekében jelentős átcsoportosításokat hajtanak végre a nyugatnémet iparban, és azt háborús termelésre állítják át. A párizsi szerződések értelmében Nyugat-Németország mindjárt az első időben több mint félmilliós hadsereggel fog rendelkezni. Ezek a szerződések megadják a lehetőséget arra is, hogy a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel lássák el. A felállításra kerülő nyugatnémet hadsereg a már meglévő nyugatnémet fegyveres erőkkel és más katonai jellegű szervezetek tagjaival együtt közel kétmillió főt számláló hadsereg lesz, amelyet a hitleri vezérkar tábornokai irányítanak. Ismeretes, hogy ugyanakkor a német militaristák — az Egyesült Államok támogatásával — további hadosztályokat szándékoznak felállítani. Mindez komoly veszélyt jelent Európa békéjére és biztonságára.