Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-19

857 Àz országgyűlés 19. ülése 1955. április 22-én, pénteken. 858 kásosztálynak, egész népünknek elszánt akarata, hogy elért eredményeit továbbfejleszti és ha­zánkban teljes győzelemre viszi a szocializmus építésének ügyét. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának legfontosabb feladata, hogy mindent megtegyen békés építőmunkánk külső feltételeinek biztosítása érdekében. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresz­szusának határozatai a következőkben jelölik meg külpolitikai vonalvezetésünket: »•A szocializmus építésének feltételeit csak úgy tudjuk biztosítani, ha cselekvően kivesszük részünket a béke és a háború erői között világ­méretekben folyó nagy mérkőzésből, ha a béke­tábor soraiban, a felszabadító Szovjetunió ol­dalán, mint független ország, saját aktív kül­politikával járulunk hozzá a béke megszilár­dításához, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, a népek közötti együttműködés minél szélesebb körű megvalósításához.« Ezek a megállapítások képezik kormányunk külpolitikájának alapelvét. Külpolitikánk igazán nemzeti céljainak megvalósításához szilárd alapot ad, hogy bizton támaszkodhatunk felszabadí­tónkra és nagy barátunkra, a Szovjetunióra, a szocializmust építő népek táborára, az egész haladó emberiség rokonszenvére. A magyar nép történelme folyamán először tagja egy hatalmas szövetségnek, amelyet támogat nemcsak a 900 milliós szocialista tábor, de szerte a világon minden becsületes, békéért, szabadságért, jobb jövőért, a haladásért küzdő ember. A Szovjetunió teljes szabadságot nyújtott népünknek ahhoz, hogy olyan társadalmi rend­szert létesítsen, amelyet legmegfelelőbbnek tart a maga számára. Elsősorban a Szovjetunió test­véri támogatásának köszönhetjük, hogy évszá­zados elmaradottságunkat felszámolhattuk, hogy hazánk agrárországból ipari országgá vált és rátérhettünk a szocializmus építésének útjára. Eredményeink továbbfejlesztésének alapja azoknak az újtípusú kapcsolatoknak további szilárdítása és elmélyítése, amelyek a Szovjet­unióval és a testvéri népi demokratikus orszá­gokkal összefűznek bennünket. Szabadságunk és függetlenségünk biztosítása, hazánk szocia­lista fejlődésének üteme attól függ, hogyan nö­vekednek és szilárdulnak a béketábor erői. A magyar külpolitika alapelve a Szovjet­unióval való testvéri együttműködés. A magyar nép és a szovjet nép között a szoros baráti és szövetségesi viszonynak és a minden térre ki­terjedő együttműködésnek sziklaszilárd alapja az 1948-ban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A Szovjetunió minden népköztársaságun­kat érintő nemzetközi jelentőségű kérdésben védelmezi érdekeinket. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében és mindenütt, ahol erre lehető­ség adódik, a Szovjetunió szószólója a magyar nép ügyének és következetesen visszaveri az ellenünk irányuló támadásokat és rágalmakat. A Szovjetunió gazdasági, műszaki, tudomá­nyos segítséget nyújt népgazdaságunk számára és egyben rendelkezésünkre bocsátja gazdag ta­pasztalatainak kimeríthetetlen tárházát, amely­ből szakadatlanul merítettünk és meríthetünk. Minden magyar hazafi büszke arra, hogy a béke és a haladás táborában a Szovjetunió ol­dalán állunk. (Nagy taps.) Ez a politika meg­felel nemzetünk legdicsőbb — 1848-as és 1919-es — hagyományainak, amelyek azt példázzák, hogy hazánk akkor volt erős, megbecsült és független, amikor sorsát a nemzetközi haladás­sal kötötte egybe. Ez a legigazibb és legsajáto­sabb magyar külpolitika, amely a haza érdekeit és a haladás nemzetközi érdekeit szervesen és elválaszthatatlanul egybekapcsolj a. A Szovjetunióval fennálló testvéri együtt; működésünk mellett egyre jobban erősítjük à barátság és testvériség szálait a 600 milliós Kí­nai Népköztársasággal, a szomszédos csehszlo­vák és román népi demokráciákkal, valamennyi népi demokratikus országgal. A Kínai Népköztársaság megalakulása óta eltelt öt év alatt nagymértékben fejlődött a ma­gyar és a kínai nép barátsága. Széleskörű együttműködés alakult ki országaink között és ez az együttműködés egyre szorosabbá válik. A kereskedelmi, kulturális, tudományos, technikai egyezmények megkötése és végrehajtása alá­támasztja és dokumentálja ezt a testvéri együtt­működést. A kínai népnek országépítése min­den területén elért sikerei őszinte örömmel töl­tik el a magyar népet. A csehszlovák és román népi demokráciák­kal való szoros baráti együttműködésünk el­mélyítése terén már eddig is igen jelentős eredményeket értünk el. Bátran elmondhatjuk, hogy népeink véglegesen egymásra találtak. A testvéri csehszlovák, román és magyar nép együttműködése jelentős mértékben elősegíti szocialista építőmunkánk és a béke megvédé­séért folytatott közös harcunk sikereit. Kapcsolataink a testvéri népi demokratikus országokkal egyre szilárdulnak. Csak a múlt év során számos egyezményt és megállapodást kötöttünk az európai népi demokratikus or­szágokkal. Követségeinket valamennyi népi de­mokratikus országban nagykövetségi rangra emeltük és nagykövetet cseréltünk a Vietnami Demokratikus Köztársasággal is. Barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseink és más megállapodásaink alapján sokoldalúvá, elmélyültté váltak gazdasági és kulturális kapcsolataink a Lengyel Népköztár­sasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Ro­mán Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársa­sággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, az Albán Népköztársasággal, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársasággal, a Mongol Népköz­társasággal és a Vietnami Demokratikus Köz­társasággal. A szocialista tábor népei egységének, a pro­letár internacionalizmus magasztos elvének meg­nyilatkozása, hogy ezek az országok nagy szo­cialista létesítményeik építésében nagyarányú segítséget nyújtanak egymásnak. A szovjet tu­domány és technika segítsége tette lehetővé a Sztálin Vasműnek, nehéziparunk legmodernebb kohászati bázisának felépítését. Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói az Inotai és a Berentei Erőmű építésében vettek részt. Magyar és csehszlovák munkások közös

Next

/
Oldalképek
Tartalom