Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-19

859 Az országgyűlés 19. ülése 1955. április 22-én, pénteken. 860 alkotása az új komáromi Duna-híd. Az alumíniumipari együttműködés hozzájárul Magyarország és Csehszlovákia e fontos iparágának gyorsütemű fejlődéséhez. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti vegyipari együttműködés mindkét ország gazdasági fejlődését szolgálja. Az európai népi demokratikus országokkal fennálló, a különböző iparágak együttműködését elősegítő vegyes bizottságok jelentősen hozzájárulnak nehézségeink leküzdéséhez, technikai színvonalunk emeléséhez. Népeink barátságának, a kialakult őszinte jószomszédi viszonynak tanújele többek között az is, hogy kölcsönös intézkedések eredményeként állampolgáraink közül mind többen és többen tesznek látogatást egymás országában. Az egységes, békeszerető és demokratikus Németországért állhatatosan küzdő Német Demokratikus Köztársasággal fennálló szoros együttműködésünk és egyre mélyülő barátságunk bizonyítja, hogy meg lehet és meg kell teremteni a békés együttműködést a német néppel. Azok a gyökeres változások, amelyek a népi demokratikus országokban az elmúlt tíz év során bekövetkeztek, népeink történetében először tették lehetővé, hogy barátságban éljenek egymással és kölcsönösen segítsék egymást politikai, gazdasági, kulturális és védelmi téren egyaránt. A szocialista tábor országai közötti gazdasági együttműködés növekedése és megszilárdulása, a szocialista nemzetközi munkamegosztás megvalósítását segíti élő. Ez valamennyi ország erőforrásainak leghatásosabb és legmegfelelőbb felhasználását biztosítja és ezzel meggyorsítja a gazdasági fejlődést. A gazdasági együttműködés hazánk és a szocialista tábor többi országai között oly mértékben fejlődött, hogy ma már árucsereforgalmunknak körülbelül kétharmada a demokratikus tábor országaival bonyolódik le. Üj típusú gazdasági kapcsolataink lehetővé teszik az árucserén kívül a termelés, a természeti kincsek kiaknázása terén is a mélyreható együttműködést, valamint a tudományos, technikai tapasztalatok cseréjét és ezzel egymás fejlődésének elősegítését. A kulturális kapcsolatok, a tudományos és művészeti eredmények kölcsönös megismertetése e

s a kulturális együttműködés egyre jelentősebb helyet foglalnak el a demokratikus tábor országainak egymás közötti viszonyában. Ahogyan a m

agyar dolgozók számára lehetővé vált, hogy megismerjék és megszeressék a Szovjetunió és a n

épi demokratikus országok irodalmának, művészetének alkotásait, úgy ezen országok népeihez is eljutnak a magyar kultúra kincsei. Gorkij, és Tyihonov, Fucsik és Eminescu, Schiller és Mickiewicz, Sosztakovics és Szmetana műveit éppúgy szívébe zárta a magyar nép, mint ahogy a baráti országok népei ismerik Petőfi, Móricz, Bartók és Kodály alkotásait. Együttműködésünk a béketábor országaival igazolja Lenin és Sztálin tanítását, hogy a szoc

ializmus megkönnyíti és rendkívüli mértékben {Meggyorsítja a nemzetek közeledését egymáshoz. Tisztelt Országgyűlés! Kormányunk arra törekszik, hogy minden szomszédos országgal normális kapcsolatokat, baráti jóviszonyt alakítsunk ki. Erre annál is inkább megvan a lehetőség, mert — mint ahogy Hegedűs András elvtárs, a minisztertanács elnöke hangsúlyozta — a Magyar Népköztársaságnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye és követelése, amely akadályozhatná, zavarhatná a népeink közötti jóviszony további elmélyülését. Annak érdekében, hogy valamennyi szomszédos országgal mind szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolat jöjjön létre, fontos feladatunknak tekintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával és Ausztriával tovább normalizáljuk és fejlesszük jószomszédi viszonyunkat. Az utóbbi időben jelentősen megjavult viszonyunk déli szomszédunkkal, Jugoszláviával. Gazdasági, kulturális és sportkapcsolataink helyreállottak. Megállapodást kötöttünk a határincidensek megelőzésére és kivizsgálására, árucsereforgalmi, Tisza-hajózási, vasúti, tengerhajózási és más megállapodások jöttek létre a két ország között. Mindez azt mutatja, hogy országaink kapcsolatainak fejlődése eredményesen halad, őszintén kívánjuk, és a magunk részéről arra törekszünk, hogy a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság közötti egészséges jószomszédi viszony tovább fejlődjék. Ausztriával való jószomszédi viszonyunk megteremtése és elmélyítése érdekében ugyancsak számos kezdeményezés és ennek alapján több konkrét eredmény született. Gazdasági kapcsolataink megerősödtek, kulturális és sportkapcsolataink kiszélesedtek. Árucsereforgalmi, Duna-hajózási megállapodásaink végrehajtása sikeresen folyik. Közös erőfeszítéseink eredményeként már eddig több vitás kérdést sikerült megoldanunk. A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya örömmel üdvözli az elmúlt héten Moszkvában a Szovjetunió és Ausztria kormányai között létrejött megállapodást. Ausztria számára ezzel lehetőség nyílt arra, hogy megszilárdítsa nemzetközi helyzetét. Az elért megegyezés hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhüléséhez és segíti az európai biztonság megteremtését. Ennek a megállapodásnak a megvalósulása hathatósan elő fogja mozdítani a Magyarország és Ausztria közötti jóviszony további fejlődését. A Magyar Népköztársaság küpolitikájára jellemző az a törekvés, hogy valamennyi országgal, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre, békés viszonyban éljen, a népek egyenjogúságának, szuverenitásának, a belügyekbe való be nem avatkozásnak, valamint egymás érdekei kölcsönös tiszteletben tartásának alapján. Abból a felismerésből kiindulva, hogy az országok közötti kapcsolatok fejlődése elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését, a béke megszilárdítását, tovább szélesítettük diplomáciai kapcsolatainkat. így áz utóbbi két, két és fél évben diplomáciai viszonyt létesítettünk, illetve követségeket állítottunk fel Dániában, Bolíviában és Szíriában. Jelenleg 34 országgal állunk diplomáciai kapcsolatban, ezek kétharmada ka-