Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

847 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 848 kedés minden dolgozója érzi, hogy az ipar és a mezőgazdaság termelésének növekedése újabb és újabb feladatokat ró a közlekedésre és a közlekedés minden dolgozójára. Külön örömömre szolgál, hogy a közlekedés eddigi eredményeinek áttekintésekor és jövő feladatinak lemérésekor egyaránt megállapítható az, hogy a közlekedés eddigi és jövőbeni fejlesztése szinte beláthatatlan munkalehetőségeket biztosított és biztosít műszaki értelmiségünk számára. A közlekedés teljesítményeinek fejlesztésénél, új rendezőpályaudvarok tervezésénél és építésénél, villanymozdonyok, Diesel-elektromos mozdonyok tervezésénél és gyártásánál, új teherautók, autóbuszok elképzeléseinek valóraváltásánál, a gépkocsijavítás nagyüzeművé, szalagszerűvé tételénél, de az előttünk álló, szinte felsorolhatatlan mennyiségű új feladat mindegyikénél ott lesznek a magyar mérnökök és technikusok, ?kik tudják, hogy a magyar közlekedés, de az egész dolgozó magyar nép eddig is számított és a jövőben még fokozottabban számít az értelmiség odaadó, lelkes munkájára. A műszaki értelmiségi dolgozók eddig is segítettek a közlekedés zavartalanságának biztosításában és • az új feladatok új lendületet adnak ennek a munkánknak. Á költségvetés számadatai meggyőznek arról, hogy a közlekedés- és postaügyi tárca 1955. évi tervei alkalmasak arra, hogy a közlekedés terén megvalósítsák a párt márciusi határozataiban előírt önköltségcsökkentési, termelékenységnövelési célkitűzéseket, és ezen keresztül biztosítják, hogy a közlekedés a népgazdaság egészéből reá háruló .feladatoknak eleget is tud tenni. Kérem az országgyűlést, hogy javaslatommal kiegészítve fogadja el a költségvetést, amellvel egyetértek és azt örömmel elfogadom. (Taps.) (Elnök: RÓNAI SÁNDOR — 15.48.) ELNÖK: Szólásra következik? CZÉH JÓZSEF jegyző: Pongrácz Kálmán képviselőtársunk. PONGRÁCZ KÁLMÁN: Tisztélt Országgyűlés! Az országgyűlésnek évről évre ismétlődő fontos feladata az állami költségvetés megállapítása. A költségvetés népi demokratikus államunk legfontosabb pénzügyi terve. Az 1955-ben is hű tükörképe azoknak a nagy feladatoknak, amelyeket pártunk politikai irányvonalának megfelelően kormányunk maga elé tűzött. Ezek a feladatok a népgazdasági fejlesztése, a lakosság szociális és kulturális igényeinek kielégítése. A népgazdaság fejlődésének alapvető feltétele a szocialista iparosítás folytatása, elsősorban a nehézipar továbbfejlesztése, a termelés szakadatlan növelése és a gazdaságosság érvényesítése a termelés minden területén. Ezeknek a feladatoknak megfelelően a költségvetés biztosítja a népgazdaság fejlesztéséhez, a termelés növeléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Jelentős összegeket irányoz elő költségvetésünk a párt és á kormány politikájának megfelelően, népünk szociális és kulturális szükségleteinek jobb kielégítésére. E célkitűzések j realitását a költségvetésünkben szereplő számadatok biztosítják. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomban a í pénzügyi tárca költségvetésével kívánok foglalkozni. A pénzügyminisztérium költségvetésének j vizsgálatánál elsősorban azt kell figyelembe venj nünk, hogyan járul hozzá a minisztérium az egész népgazdaság fejlesztéséhez. Különösen a tárca költségvetésében szereplő gazdasági jellegű előirányzatok utalnak azokra a fontos feladatokra, amelyeknek ellátása a pénzügyminisztériumra hárul. A pénzügyminisztérium költségvetésének keretében kerülnek előirányzásra azok a bevételek és kiadások, amelyek egyrészt fontosságuknál, központi jellegüknél, másrészt természetüknél fogva más tárcák költségvetésében nem tervezhetők meg. Általános jellemzője a pénzügyminisztérium költségvetésének, hogy a bevételek jóval meghaladják a kiadásokat. A bevételként tervezett összeg 355,9 millió forinttal kevesebb, mint a múlt évi előirányzat öszszege. A bevételi csökkenésnek legfőbb indoka az, hogy egyes cikkeknél bekövetkezett árrendezések miatt a helyi tanácsi vállalatok forgalmiadó- és vállalati nyereség befizetése is mérséklődött. Ez tulajdonképpen a lakosság életszínvonalának emelkedését mutatja, mert a fogyasztási cikkek árainak csökkentése, amelynek hatása a költségvetési bevételeknél is mutatkozik, a dolgozók reálbér-jövedelmének emelkedését jelenti. Bár a bevételek között túlsúlyban az állami vállalatok forgalmi adói szerepelnek, mégis említést kell tenni a lakosság adóbefizetései címén tervezett összegről. Annak ellenére, hogy a költségvetés egészéhez viszonyítva ez nem nagy összeg, mégis gondoskodni kell arról, hogy a lakosság adói is teljes egészében befolyjanak. A múlt év első negyedében a parasztság körülbelül 170 millió forinttal maradt adósa az államnak. Ez azért érdemel említést, mert ugyanakkor a kormány kedvező intézkedései folytán a parasztság jövedelme megnőtt. A pénzügyi szerveknek gondoskodniok kell an ól, hogy minden lehetőséget felhasználjanak az adóbevételi terv százszázalékos teljesítésére. Elsősorban a nagyobb jövedelmek adóztatásával segítsék megakadályozni, illetve háttérbe szorítani a spekulációt és a falusi kizsákmányolást. Éljenek — ha szükséges — a törvények erejével is, hogy mindenképpen biztosítsuk az államunk célkitűzéseinek megvalósításához szükségek pénzeszközöket. Ugyanakkor azonban tartsák szigorúan szem előtt a szocialista törvényességet, hogy indokolatlanul ne zavarják az adófizető polgárok termelőmunkáját. Említést érdemel a békekölcsönök címén tervezett előirányzat is. Pártunk és kormányunk felhívására népünk mindenkor egységesen nyújt anyagi segítséget békekölcsönök jegyzésével népgazdasági terveink teljesítéséhez. A pénzügyminisztérium költségvetésében szereplő kiadások legnagvobb részét az egész néngazdaságot érintő kiadások teszik ki. A kiadási összegekből helyeslően állaníthatiu*k meg, hogy a nénzügyi apnarátus működésével kapcsolatos közvetlen kiadások elenyésző összeget képviselnek a népgazdasági iellegű feladatok megoldására biztosított előirányzattal szemben. Ez