Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

833 Az országgyűlés 18, ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 834 A gondozásra szorulók részére az állam közel 190 szociális otthont tart fenn. A kormány a földesurak által elhagyott kastélyokból létesített szociális otthonokat. Horthy kenderesi kastélyában, gróf Károlyi nagymágócsi kastélyában és sok más főúri kastélyban ma az öregek találtak nyugodt, barátságos otthonra. A szociális otthonok férőhelyeinek száma az ötéves terv idején 10 000-ről 16 000-re emelkedett. Az 1955. évi költségvetés az otthonok fenntartására 96 millió forintot irányoz elő. Az otthonok ebből az összegből fedezik a gondozottak teljes ellátását, ruházatát, orvosi kezelését, kulturális szükségleteit. A szociális otthonokban a gondozottak egészséges, napfényes szobákban élnek, rádió, napilapok, képes folyóiratok állnak rendelkezésükre. Akik dolgozni kívánnak, részt vehetnek az otthon belső munkáiban, művelhetik a kerteket. Mintegy 130 olyan otthon van, ahol háztáji gazdálkodás, vagy háziipari gazdálkodás folyik. A háztáji gazdálkodás legújabb ága az exportcélokat is szolgáló gyógynövénytermelés. A háziipari foglalkoztatás keretéber. több otthonban a gondozottak kosarakat fonnak, a nagymágócsi és pécsi otthonokban papucsot készítenek, a balassagyarmati otthonban pedig kesztyűt, sálat kötnek. Az országban három otthon működik a hadirokkantak és hat a vakok részére — közel 900 ággyal. A költségvetés ezeknek az intézeteknek további fejlesztését biztosítja. Nálunk a szocializmus építése során a munkanélküliség teljes felszámolásával fokozatosan mód van arra, hogy a teljes értékű munkaerők foglalkoztatása mellett a különböző fogyatékosok számára is biztosítsuk a munkalehetőséget. A csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának megszervezése tekintetében a Szovjetunió példáján elindulva, a háború utáni első években államunk átképezte és fokozatosan munkába helyezte a hadigondozottakat. Rendelet szabályozza azokat a munkaköröket, amelyekben a csökkent munkaképességűeket kell foglalkoztatni. Sajnos, igen sok üzem ezt a rendeletet nem tartja be. Ügy gondolom, az egészségügvi minisztérium fokozott feladata ennek ellenőrzése és a foglalkoztatás további megszervezésénők kezdeményezése. Jelenleg 31 olyan tanácsi kézműipari vállalni és 39 olyan szövetkezet működik, ahol túlnyomórészt csökkent munkaképességűek dolgoznak. A budapesti bőrdíszmű vállalatnál több mint 400 csökkent munkaképességű férfi és nő dolgozik. A vállalat, amely főleg exportra termel, 1954. évi tervét 130,8 százalékra teljesítette. A vállalat — élüzem, dolgozói között 60 sztahanovista van. A vakok részére külön vállalatok vannak Budapesten, Szegeden és Szombathelyen. Ezekben kefekötéssel, fonalmentéssel, kosárfonással és más hasonlókkal foglalkoznak. A budapesti vállalat már három ízben elnyerte az élüzem címet, mintegy 600 dolgozója között 70 sztahanovista van. Ezeknek a dolgozóknak túlnyomó többsége a múltban könyöradományokból cs koldulásból élt. A beterjesztett költségvetés adatai bizonyítékai annak, hogy az egészségügyi minisztérium tovább kívánja fejleszteni -a szociálpolitikai eredményeket, de a jövőben ezen a téren is szélesíteni kell a gondozást, még tovább kell emelni a gondozás színvonalát. A szociálpolitikai feladatok eredményes megoldása nemcsak feltételezi, hanem szüksogessé is teszi a tömegszervezetek, különösen az MNDSZ fokozottabb bekapcsolását a szociális gondoskodás társadalmi munkájába. A társadalmi segítség nagymértékben fokozhatja e téren is ez eredményeket. Tisztelt Országgyűlés! Mind az anya-, mind a gyermekvédelem, mind a szociálpolitika területén működő egészségügyi dolgozók messzemenő elismerést érdemelnek áldozatos — sok esetben rendkívül nehéz körülmények között végzett — munkájukért. Többségük magasszínvonalú szakmai felkészültséggel, igen sokan mély hivatásérzéssel végzik munkájukat. Tennivalónk azonban van még bőven. Fokozni kell az egészségügyi dolgozók politikai nevelését, szakmai továbbképzését. Az egészségügyi dolgozók körében is meg kell valósítani. meg kell szilárdítani a munkafegyelmet. Az egészségügyi dolgozók munkájában, a betegekhez való viszonyában vissza kell tükröződnie annak a szemléletnek, hogy az egészségügyi intézmények feladata a dolgozók egészségének mielőbbi helyreállítása. Ezért intézményeinkben az egészségügyi dolgozóknak arra kell törekedniök, hogy a betegek a gondoskodáson és a bánásmódon keresztül is érezzék ezt. Ugyanakkor az egészségügyi dolgozóknak az eddiginél következetesebben kell harcolniok a~ táppénzcsa-ók ellen. Fejleszteni és szélesíteni kell az egészségügyi és a tömegszervezetek közötti kapcsolaiol Együtt kell működni elsősorban a Vöröskereszt tel, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségé a tanácsok egészségügyi állandó bizottságaival és az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetével. Ezeknek a szervezeteknek a támogatása nélkül az egészségügyi minisztérium nem tudja megoldani feladatait. Tudjuk, hogy a párt támogatására, megértésére továbbra is számíthatunk. De számíthatunk a társminisztériumok és a szakszervezetek eddiginél sokkal nagyobb megértésére is. El kell érni, hogy az egészségügy valóban közügy legyen. Végezetül megismétlem azt a javaslaton.

at. hogy az Országgyűlés emelje fel az egészségügyi költségvetés összegét egymillió forinttal a bölcsődei felszerelés kiegészítésére. Abban a reményben, hogy az országgyűlés magáévá teszi javaslatomat, a költségvetést elfogadom. (Tapa.) ELNÖK: Szólásra következik Köböl József képviselőtársunk. KÖBÖL JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Az 1955. évi költségvetéssel kapcsolatban az építésügyi minisztérium költségvetéséről szeretnék szólni és főleg két kérdést érinteni. Az egyik kérdés: a lakásépítés és a megépített lakások minősége. A második kérdés: építkezéseink tagadhatatlan drágaságának okai. Rátérek az első kérdésre. Sokan — amikor a dolgozók életnívójának emeléséről beszélnek