Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

835 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 83G — gyakran csak az élelmezés javítására, a ruházati és a'háztartási cikkekkel való jobb ellátásra gondolnak. A dolgozók életnívójának emeléséhez tartozik azonban a jobb lakásviszonyok megteremtése is. Meg kell állapítani, hogy a háborús rombolások következtében, valamint azért, mert a dolgozó nép igényei nagymértékben nőnek, s mindinkább szebb és nagyobb lakásban akarnak lakni, a városokban a lakáshiány elég súlyos. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a népszaporulat, a dolgozók optimizmusa nyomán magas és a fiatalok — mivel biztosítva van életük, jövőjük, korán házasodnak — és a házassághoz lakás is kell. A felsorolt okok miatt mind több és több lakásra van szükség. Lakásépítkezésünk nagyságát, méreteit természetesen megszabja, hogy népgazdaságunk mennyit bír áldozni az új lakásokra. Nagy szerepe van azonban annak is, hogy az adott pénzösszegből mennyi lakást, milyen lakást és mikorra építenek. Az építésügyi minisztériumnak tehát nagy a felelőssége a dolgozók életnívójának emelésében. Le kell szögezni tisztelt Országgyűlés, hogy a lakásépítés üteme, a megépített lakások mennyisége és minősége ma még nem kielégítő. Mit kell tehát tennie az építésügyi minisztériumnak, hogy javuljon a lakásépítkezés? Szerintem mindenekelőtt meg kell oldania, hogy az eddiginél sokkal nagyobb becsülete legyen a lakásépítésnek az egész építőipari társadalomban. A magyar építőipar az elmúlt években igen nagy figyelmet fordított a nagyipari létesítmények felépítésére. Sztálinváros, Inota, Diósgyőr, Pét, Kazincbarcika felépítése a magyar építőipar kiváló teljesítményét mutatja. A magyar közvélemény, tisztelt Országgyűlés, eléggé tudja, hogy a magyar ipari építkezés eredményeit, technikáját, módszereit világszerte ismerik — és elismerik! A Szovjetunió legutóbbi építési kongresszusán nagy elismeréssel beszéltek a magyar ipari építkezés új technikájáról, az előregyártott nagyméretű vasbetonelemekről, új szerkezetekről stb. De a nyugati kapitalista országok szakfolyóiratai is gyakran hoznak dicsérő cikkeket és képeket a magyar ipari építkezés eredményeiről. Mi természetesen büszkék vagyunk az elismerésre. Ugyanakkor azonban azt is meg kell mondani, hogy ennek visszahatásaként az építőipari műszaki vezetők nagyrészt ma is csak az ipari építkezésekre gondolnak, még ma is lebecsülik a lakásépítést és nem fordítanak elég figyelmet dolgozó néoünk fokozott lakásigényeinek megfelelő kielégítésére. Miben mutatkozik a lakásépítés lebecsülése? Mindenekelőtt megmutatkozik abban, hogy a lakásépítés technikája felszabadulásunk óta alig fejlődött. Kevéssé alkalmaznak úi építési anyagokat, új technikát és megközelítőleg sem fejlődött a lakásépítés úgy, mint a gyárépítkezés. Továbbra is túlnyomó részben a régi kézműves módszerekkel építenek és nem tettünk kellő lépéseket afelé, hogy a lakásépítés is mindinkább szerelő-jellegű legyen, a lakásokat is nagymér

etű blokkokból, előregyártott elemekből készítsék el. A lakásépítés lebecsülését mutatja továbbá az is, tisztelt Országgyűlés, hogy az építőipar legjobb műszaki dolgozói ma is viszolyognak, ha j olyan beosztást kapnak, ahol lakást kell építeni. Mutatja továbbá a lakásépítés lebecsülését, hogy milyen minőségben építik meg és adják át a dolgozók lakásait. Engedje meg a tisztelt Orj szággyülés, hogy erről a kérdésről külön néhány szót szóljak. Igen sok panasz hangzik el az újonnan felépített lakások lakói részéről. Ezek a panaszok nagyrészt jogosak. A lakásépítés befejező munkái minőségileg nagyon gyakran nem megfelelőek. Hozzátenném, hogy a lakhatóság és a szépérzék szempontjából éppen a befejező munkák a legfontosabbak. Akármilyen szép is egy lány, ha piszkos, rongyos, múltszázadbeli ruhában jár, senkinek sem tetszik. (Derültség.) JJgyanígy vagyunk a lakásokkal is. Ha az ajtó, az ablak nem csukódik, ha a kilincs az ajtónyitáskor a kézbenmarad, letörik, ha a parketta felpúposodik, bármilyen jól is van egyébként megépítve a ház, a lakás nem lakályos, a lakók nincsenek megelégedve. Pedig ma nagy ujándék egy lakás. Mindezek -miatt az építésügyi minisztérium egyike azoknak a hatóságoknak, amelyet a lakosság a minisztériumok közül a leggyakrabban emleget és hozzátenném, nem mindig dicsérőleg (Derültség.) Hozzátenném, hogy az építésügyi minisztérium nem egyedül bűnös a lakások rossz minőségében. A befejező munkák nagy része szerelésből áll. A szerelékanyag, amelyet majdnem teljesen a kohó- és gépipari minisztérium szállít, nem elég jó minőségű. Természetesen nem jellemző, de mégis megemlítem, hogy az egyik építési vállalat például lyuknélküli vízcsapot is kapott felszerelés céljából. (Derültség.) Általában nagyobb figyelmet kell fordítani a kohó- és gépipari minisztériumnak az építőipari szerelékanyagok minőségének megjavítására. A lakások nem megfelelő-minőségének oka többi között az is, tisztelt Országgyűlés, hogy az utóbbi két évben a jó szakmunkások tekintélyes része elhagyta az állami építőipart. 1953 második felétől kezdve és az elmúlt évben is a helyi tanácsok igen sok éptőipari engedélyt adtak ki és a kisiparosok, mivel a rendelőktől elég magas árakat kérnek, képesek arra, hogy az állami normánál jobban fizessék az építőmunkásokat. Véget kell vetni annak, hogy a nemzetgazdasági szempontból kevésbbé jelentős kisipar szívja el az állami építőiparból az építőmunkások színe-javát. összefoglalva meg kell állapítani, hogy a következő években nagyobb figyelmet kell szentelni a lakásépítésre és jobban meg kell becsülni az építőiparnak ezt a fontos ágát. Tisztelt Országgyűlés! A második kérdés, amiről beszélni szeretnék, építkezéseink drágasága. Vajon miért épít drágán az építőipar? Erre nem egyszerű felelni, mert a drága építkezésnek sok oka van. Szeretnék azonban felszólalásomban néhány kijavítható hiányosságot érinteni. A drága építkezésnek egyik igen fontos oka, hogy az építtető hatóságok és tárcák nem időben rendelik meg a megépítendő objek-