Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

825 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 2l-én, csütörtökön. 826 Az elmúlt tíz év eredménye bebizonyította, hogy dolgozó népünk élni tudott a Szovjetuniótól kapott szabadsággal. De bebizonyította azt is, hogy ez a szabadság azért válhatott egész népünk felemelkedésének szilárd alapjává, mert nagy pártunk vezette dolgozó népünket a felemelkedés útján. Gazdasági, társadalmi és politikai életünk egész területén megnőtt dolgozó népünk aktivitása, kibontakozott alkotó tehetsége. Az egészségügy területén is ez a forrása az elért eredményeknek. A múlt rendszer egészségpolitikáját a tőkésosztály érdekei határozták meg, a dolgozók átfogó egészségügyi ellátásáról nem gondoskcdtak. A város és falu dolgozói közül a különféle népbetegségek ezrével szedték áldozataikat. A dolgozók egészségügyi helyzetére a magas csecsemő- és tbc.-halálozás, valamint az élveszüietések számának csökkenése volt a jellemző. Amíg a gazdagok saját részükre jól felszerelt luxusszanatóriumokat építettek, a peremvárosok dolgozóiról és a mezőgazdasági lakosság kórházi ellátásáról nem gondoskodtak. A második világháború következtében népünk egészségügyi helyzete mélypontra süllyedt. A meglévő kórházi hálózat 42 százaléka pusztult el; a textilfelszerelésnek 46 százaléka, a műszerkészletnek 30 százaléka, a gyógyszerkészletnek 75 százaléka ment tönkre. A kórházi felszereléseket, az egészségügyi gépkocsikat, a mentőautókat a német fasiszták nagyrészt elhurcolták. A felszabadulás után erről a mélypontról kellett elindulni. Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével dolgozó népünk a felszabadulás után hozzákezdett az ország újjáépítéséhez, ezzel egyidejűleg megkezdődött az egészségügyi hálózat újjáépítése is. Népi demokráciánk politikai és gazdasági megszilárdulása, a szocializmus építése új fejezetet nyitott a magyar egészségügy fejlődésében. Számos új egészségügyi intézményt létesítettünk, megkezdtük a kórház-, rendelőintézeti hálózat kiépítését, és hozzáfogtunk azoknak az új szervezési formáknak a bevezetéséhez, amelyekre a szovjet tapasztalatok tanítottak bennünket. A helyes egészségügyi szervezőmunka együttes következményeként többek között egyre emelkedik az élveszületések száma. A halálozás 1000 lélekre ma már 11,6 százalékra csökkent. A természetes szaporodás évről évre nő. A csecsemőhalálozás 100 élveszületettre 1954-ben több mint felével kevesebb, mint volt 1938-ban. A tbc.-halálozás az 1938-as évhez viszonyítva egyharmadával csökkent. Több járványos betegséget csaknem teljesen felszámoltunk. Népünk a szocializmus építésének minden évében életerősebb, egészségesebb lesz. Dolgozó népünk megváltozott anyagi, kulrális és egészségügyi viszonyait legjobban mutatja, hogy az ország népességének száma 1954ben 116 000-rel több, mint az előző évben volt. Az ország gyógyintézeti ágyszáma 1954. év végére elérte az 58 500-at, vagyis 10 000-rel több, mint a felszabadulás előtt volt. Üj kórházak létesültek az elmúlt évben, többek között Harkányfürdőn, Üjszászon, Dénesfán. Lényegesen bővítettük meglévő kórházainkat is: Szegeden, Szombathelyen, Sztálinvárosban, Szolnokon. Míg a kórházi ágyfejlesztés 1950-ben 1300 ágy volt, addig 1954-ben 4500 ágyfejlesztést sikerült elérnünk. Világos bizonyítéka ez annak, hogy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja fontos feladatának tekinti a dolgozó nép egészségvédelmének biztosítását, a dolgozók szociális, egészségügyi viszonyainak állandó, tervszerű javítását. Egészségpolitikánk legfőbb feladatának tartja az ipari munkásság sokoldalú egészségvédelmének megvalósítását, a mezőgazdaság, ezen belül a szocialista szektor egészségügyi igényeinek egyre átfogóbb kielégítését. Az üzemorvosi órák száma az elmúlt évhez viszonyítva 11 százalékkal növekedett. Jelentő-* sen emelkedtek az óraszámok a főbb ipari megyékben, elsősorban Borsod, Győr, Komárom megyékben, ezenkívül Budapesten is. Azonban az egészségügyi ellátást úgy ezen a téren, mint egyéb területeken is még a múltból is örökölt lemaradások, aránytalanságok terhelik. Egészségpolitikánk fontos feladatának tartja a falu egészségügyi helyzetének megjavítását. A mozgó szakorvosi szolgálattal igyekszünk biztosítani a falu dolgozóinak szakorvosi ellátását. A beterjesztett költségvetés számadatai visszatükrözik, hogy pártunk és kormányunk ebben az évben is támogatja az egészségügyi célkitűzések megvalósítását. A beterjesztett költségvetés adatai szerint az egészségügyi minisztérium kórházi ágyainak számát 1955. évben 2300-zal, a rendelőintézeti órák számát 1354-gyel, a bölcsődei férőhelyek számát 948-cal, a szociális otthoni férőhelyek számát 865-tel kívánja emelni. Az 1955. évben egyetemeinken hat évfolyamon együttesen 5690 orvostanhallgató tanul, és mintegy 4120 egészségügyi dolgozó részesül oktatásban. Ezen felül a már végzett orvos és egészségügyi dolgozók köréből mintegy 8410 fő részesül szakmai továbbképzésben. 1955-ben a tbc-s betegek kórházi élelmezési normáját javítjuk, ezenkívül mintegy 10 százalékkal emeljük a gyógyszerekre fordított kiadásainkat is. Egészségügyi hálózatunk fejlesztése, az új szervezési típusok bevezetése, új intézmények létesítése mind a dolgozók jobb egészségügyi ellátását szolgálják. Felbecsülhetetlen az a segítség, amit egészségügyi téren is eddig a Szovjetuniótól kaptunk. Magyarországon járt szovjet orvosok rendkívül sok segítséget adtak ahhoz, hogy a dolgozó nép érdekeinek megfelelően alakítsuk, formáljuk az egészségügyi szervezőmunkát. Azok a szovjet orvosok, akik hazánkban hosszabb-rövidebb időt eltöltöttek, komoly segítséget nyújtottak a magyar egészségügynek. A Szovjetunió lehetővé tette ezenkívül magyar orvosdelegációk látogatását a Szovjetunióban. Ezek az orvosdelegációk rendkívül gazdag tapasztalattal tértek vissza hazánkba, és itt hasznosították az élenjáró szovjet egészségtudomány tapasztalatait. A magyar orvostudomány igen sokat tanult a Szovjetuniótól. Nem az élettől elvonatkoztatva végzi tudományos kutatásait, hanem főleg azok-