Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

&1Í Az országgyűlés 18. ülése Î955. április 21-én, csütörtökön. 812 lam iránti kötelezettségek teljesítésében is. Termelőszövekezeteink, szövetkezeti községeink, Makó szövetkezeti város, a megyében folyó begyűjtési versenyben az élen járnak, ezzel is bizonyítva a szövetkezeti korszerű nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Termelőszövetkezeteink egészséges fejlődését bizonyítják továbbá az igen nagyszámú új belépések, amelyek egyedül a jó példa hatására történtek. Csongrád megyében 1954. november 1-től ez év március 30-ig újonnan belépett 1154 család 1688 taggal. A belépések nagy segítséget jelentenek nagy termelőszövetkezeteink munkaerő-probléma j ának megoldásában. A pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata, amely a termelőszövetkezeti mozgalom erősítését és fejlesztését közPonti kérdésként jelöli meg, osztatlan örömet és megelégedést keltett a Viharsarok termelőszövetkezeti vezetői és tagjai körében. Eloszlatta azt a bizonytalansági érzetet, amely az elmúlt évben megvolt s amelyet az is táplált, hogy a termelőszövetkezetek és a kilépett tagok közötti elszámolást gyakran a termelőszövetkezetek rovására intézték. A. márciusi határozat új erőt és lendületet adott termelőszövetkezeteinknek. Ennek nyomán a tavaszi vetési munkálatokat a Kedvezőtlen időjárás ellenére is előbb végezték el, mint az egyéni parasztság. A híres makói hagyma duggatását, amely igen sok szorgalmas munkáskezet igényel, nagy termelőszövetkezeteink, ahol 100 holdon felüli területen termelnek hagymát, 8—10 nappal az I. típusú termelőszövetkezeti csoportok és az egyéni termelők előtt befejezték. De nemcsak a termelőszövetkezeti tagság, hanem az egyénileg dolgozó parasztság többsége is igen nagy helyesléssel fogadta a Központi Vezetőség március 4-i határozatát. Az egyénileg dolgozó parasztság tudja, hogy a párt és a kormány továbbra is minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok, jelentősen fokozzák termelésüket. Ennek tudatában visszaverik az olyan ellenséges rágalmakat, amelyek azt igyekeznek elhitetni a dolgozó parasztsággal, hogy a jövőben a párt és a kormány csak a termelőszövetkezetek termelését segíti elő és leveszi gondoskodását az egyéni parasztságról. A becsületes dolgozó parasztok számára világos, hogy ez rágalom, és a becsületes dolgozó parasztok nagyon helyeslik a pártnak azt a határozatát, hogy fel kell lépni azokkal szemben, akik nem teljesítik becsületesen és maradéktalanul állam iránti kötelezettségeiket, akik spekulációval foglalkoznak, mert a spekulánsok egész dolgozó népünk, köztük a dolgozó Parasztok ellen is cselekszenek. Véleményünk az, hogy érvényt kell szerezni törvényes eszközökkel a meglazult állampolgári fegyelem megszilárdításának. Itt az ideje a spekulánsok és egyéb falusi kizsákmányoló elemek fnegrendszabályozásának, a kulákokat korlátozó politika érvényesítésének. A jól működő, eredményes gazdálkodást folytató termelőszövetkezetek felé a középpafasztok is igen komoly érdeklődéssel fordulnak. Véleményem szerint tovább kell erősíteni a baORSZAQGYOLÊSI ÉRTESÍTŐ ráti viszonyt a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok között. Ebben nagy szerep vár a Hazafias Népfrontra, a falusi és tanyai olvasókörökre, népkörökre. Az előttünk tárgyalásra került állami költségvetés a márciusi határozat szellemében a földművelésügyi minisztérium tárcáján keresztül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek további erősítését, egész mezőgazdasági termelésünk fokozását irányozza elő. Az állami költségvetés nagyon helyesen, komoly figyelmet fordít az ipar, ezen belül a nehézipar fejlesztésére. A dolgozó parasztság tudja, hogy a nehézipar fejlesztése nélkül lehetetlen lenne mezőgazdasági termelésünk jelentős fokozása. A nehézipar biztosítja a mezőgazdaság számára a korszerű gépeket, műtrágyát, növényvédőszereket és a legkülönbözőbb anyagokat. Ezért az ipar fejlesztése a mezőgazdasági termelés elsőrendű érdeke. Az ipar fejlesztése egyben a mezőgazdaság szocialista átszervezésének fontos kulcskérdése. Az 1955. évi költségvetés előirányzatai biztosítják, hogy ingyenes talajjavítóanyagok kutatására és szállítására ez évben csaknem háromszor annyit fordíthatunk, mint az előző évben. A költségvetés lehetőséget ad arra, hogy aki gyengébb minőségű talaját kívánja feljavítani, annak az állam a talajjavító anyagokat ebben az évben is a leadóállomásig ingyenesen szállítja és juttatja. A növényvédelem állami feladatainak ellátására az előirányzat több mint kétszerese az 1954. évi költségvetésnek. Az apaállattartási viszonyok megjavítására a községi apaállat istállók és épületek felújítására is az 1954. évi előirányzatnak kétszerese fordítható. Az állatbetegségek leküzdése érdekében az 1955. évi költségvetés 25 százalékkal nagyobb összeget irányoz elő, mint az elmúlt évben. Az ingyenes és kedvezményes vetőmagcsere akciókra a költségvetés az előző évi összegnek több mint négyszeresét irányozza elő. Tisztelt Országgyűlés! A termelőszövetkezetek életének megismerését, népszerűsítését elősegítő tapasztalatcsere értekezletekre a földművelésügyi minisztérium 1955. évi költségvetésében a korábbi évekhez viszonyítva alacsonyabb összegű az előirányzat. Javaslom, hogy a termelőszövetkezetek eredményeinek, termelési módszereinek ismertetésére, a szövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztság tapasztalatainak kicserélésére szolgáló előirányzatot az országgyűlés 4 millió forinttal emelje fel. Még ott is, ahol a korszerű nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeinek kihasználásában már igen jó eredményeket értünk el, az eredményeket tovább lehet fokozni, ehhez bátran kell élni a lehetőségekkel. Termelőszövetkezeteinkben még igen magas a termelési költség, amelynek csökkentését elsősorban a termésátlagok emelésével érhetjük el. Az állattenyésztés hozama, amelynek a gazdaság fő jövedelmi forrásának kellene lennie, ma még nem kielégítő. Több szakmai segítséget kell nyújtani szakembereinknek a tenyészállatok egyedi kiválasztásához, 59