Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

795 Az országgyűlés 2 8. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 790 A begyűjtési verseny csak akkor lehet azon­ban eredményes, ha ehhez a munkához a helyi párt- és tömegszervezetek, és nem utolsósor­ban a tanácsok megadják a szükséges segítséget és a versenyszellem tüzét állandóan ápolják. A begyűjtési minisztérium és a begyűjtési apparátus dolgozóinak abban a szelemben kell dolgozniok, amelyet a párt Központi Vezetőségé­nek március 4-i határozata megszabott. Szak­mailag és politikailag tovább kell képezni ma­gukat, hogy a népgazdaság pénzéből, az állami költségvetés keretében a begyűjtési szervezet fenntartására fordított kiadások meghozzák gyü­mölcsüket a begyűjtési tervek maradéktalan tel­jesítésében. Tisztelt Országgyűlés! Belső és külső ellen­ségeink rosszindulatúan és irigykedve figyelnek bennünket ezekben a napokban is. Irigylik azt, hogy szocializmust építő népi demokráciánkban az országgyűlés olyan költségvetést tárgyal, amely nem hiánnyal, hanem felesleggel zárul, amely nem a kizsákmányolók pénzeszsákjának megtömését, hanem a dolgozók életszínvonalá­nak emelését irányozza elő. A begyűjtési tárca költségvetése szocializmust építő népi demokrá­ciánk költségvetésének szerves része, — takaré­kos gazdálkodás mellett fedezetet nyújt az előt­tünk álló feladatok megvalósításához. A begyűj­tési szervezet kötelessége, hogy ezeknek a fel­adatoknak megvalósítását odaadó, lelkes mun­kával biztosítsa. Az 1955. évi költségvetést a Hazafias Nép­front és a magam nevében elfogadom és az or­szággyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZÉH JÛZSEF jegyző: Nagy Károly kép­viselőtársunk. NAGY KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A költségvetésnek az állami gazdaságok minisz­tériuma fejezetével kívánok bővebben foglal­kozni. Az állami gazdaságoknak komoly felada­tokat kell megoldaniuk úgy a mezőgazdasági ter­mékekből növekvő igények kielégítésére, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdeké­ben. Biztosítaniuk kell a népgazdaság mezőgaz­dasági termékekben egyre emelkedő szükségle­teinek tekintélyes részben való kielégítését; biz­tosítaniuk kell a legfontosabb élelmiszerekben és ipari nyersanyagban a lehető legnagyobb készleteket. A mezőgazdasági termelés minőségi fejlesztése érdekében biztosítaniuk kell a vető­magellátást az egész mezőgazdaság, de elsősor­ban a termelőszövetkezetek számára. A törzs­állattenyésztés kialakítása és az állattenyésztés hozamainak növelése érdekében el kell látniok az egész mezőgazdaságot és elsősorban a terme­lőszövetkezeteket szükségleteiknek megfelelően tenyészállatokkal. A Szovjetuniótól, a népi de­mokratikus országoktól kapott, és a hazai kuta­tók által előállított új növénykultúrák beveze­tésével, új termelési eljárások alkalmazásával és elterjesztésével segíteniök kell az egész mezőgaz­daság fejlesztését. Az állami gazdaságoknak a nagyüzemi gaz­dálkodás mintaüzemeivé kell fejlődniök, hogy a termelőszövetkezetek elsajátíthassák tőlük a ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ szocialista üzem és munkaszervezés módszereit, az egyénileg gazdálkodók pedig az állami gazda­ságok példáján keresztül győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről. Az állami gazdaságok minisztériuma költ­ségvetésének tárgyalásánál amellett, hogy meg­vizsgáljuk, hogy a felsorolt célkitűzéseket ho­gyan, milyen mertékben valósították meg, figye­lembe kell vennünk azokat a körülményeket is, amelyek között az állami gazdasagok a fejlődés mostani szakaszara eljutottak. Céltudatos- fej­lesztésük 1949-ben indult meg nagy erővel. Ak­kor egymásután alakultak olyan gazdaságok, amelyek sem a gazdálkodáshoz nélkülözhetet­len épülettel és gazdasági felszereléssel, sem megfelelő állatállománnyal nem rendelkeztek. Ebben az időben csak Mezőhegyes, Bábolna és még néhány állami gazdaság volt ellátva a gaz­dálkodáshoz szükséges feltételekkel. Az állami gazdaságok nagy része az elmúlt öt esztendő alatt építkezett népgazdaságunk erejéhez és le­hetőségeihez képest, öt esztendő kemény mun­kája eredményeként állami gazdaságaink ma már rendelkeznek a legszükségesebb, főképpen talajművelő gépekkel, állatállománnyal. Egymás­után épülnek üzemi központjaik. Természetesen öt év kevés ahhoz, hogy min­den szükséges épület, gép rendelkezésükre áll­jon. Az állami gazdaságoknak még a következő években is építkezmök, erősödniök kell. Az állami gazdaságoknak azonban már eddig is vannak komoly eredményeik az egyes fejlett, haladó termelési, tenyésztési eljárások alkalmazása té­ten. Ilyen például tíenczik Sándor mezohegye&i törzsáüaitenyésztö munkája, aki szovjet es hazai tenyésztési eljárások alkalmazásával teremtette újjá a fasiszták által szinte teljesen megsemmi­sített híres mezöhegyesi mangalica törzset. Ki­váló munkája eredményeként az 1945-ben meg­mentett 10 törzskocából és öt törzskanból ma mar 7U0 tenyészkocánk van, összes leszármazott ivadékaik száma meghaladja-a kilencezret. Az elmúlt évben Benczik Sándor és dolgozótársai munkájának eredményeként a mezöhegyesi ál­lami gazdaság 600 tenyészkant és 1400 kocasül­dőt adott át a köztenyésztésnek. Kiváló tenyész­tői munkáját jellemzi, hogy a mezöhegyesi man­galicát, amelynek a felszabadulás előtt 5.6 volt a fialási átlaga, ma már jó tenyésztői munkával a 7-es fialási átlag fölé emelte, és vállalja, hogy ha az előfeltételeket az állami gazdaság vezetése biztosítja részére, két esztendő alatt el fogja érni a 8-as fialási átlagot. De hasonló eredménnyel alkalmazzák a kiváló tenyésztési módszereket Békés megyében a többi állami gazdaságok is. Szép eredményeket mutat fel a fejlett mód­szerek alkalmazása a növénytermelés területén is. Például Szebényi Gyula agronómus Mező­hegyesen a szovjet módszerek alkalmazásával holdanként 73 mázsa kiváló minőségű kendert s takarított be. Sok állami gazdaságban eredmé­nyes nagyüzemi kísérletek folynak a Malcev­féle talaj művelési rendszer alkotó elemeinek al­kalmazásával. Sok állami gazdaság példaképe ma már termelőszövetkezeteinknek a fejlett mód­szerek alkalmazása mellett a munkák időben történő elvégzése és kiváló minősége tekinteté­58

Next

/
Oldalképek
Tartalom