Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-18

797 Az országgyűlés 18. ülése 1955. április 21-én, csütörtökön. 798 ben is. Békés megyében a dombegyházi állami gazdaság munkáját figyelik a környező termelőszövetkezetek és egyéni gazdálkodók is, munkamódszerét igyekeznek alkalmazni saját területükön. Tovább mélyült, tökéletesedett az elmúlt évben a gazdálkodás nagyüzemi jellege. Komolyan emelkedett a traktorosok normálhold teljesítménye, főleg a talaj előkészítés, a növényápolás és a betakarítás területén. Komoly segítséget adtak az állami gazdaságainkban többször járt szovjet elvtársak, akik a helyszínen adtak komoly szaktanácsokat gazdag tapasztalataik alapján dolgozóinknak, vezetőinknek. A merev, ágazatok szerinti üzemszervezés megszüntetésével is lényegesen javult a gazdaságok belső üzemi és munkaszervezése. Javult a gépek és a munkaerő kihasználása. Az elmúlt évben találkoztunk először nagyobb mértékben olyan törekvésekkel és eredményekkel az állami gazdaságokban, amelyek a nemesített vetőmag és tenyészállatok előállításán túl konkrét gazdasági, gépi, szakmai segítséget jelentettek a termelőszövetkezeteknek. Békés megyében az állami gazdaságok komoly segítséget adtak a termelőszövetkezeteknek a rizsaratáshoz, lánctalpas traktorokat adtak, s több ezer holdon őszi mélyszántást végeztek el a környező termelőszövetkezeteknek. A felsorolt eredmények azt mutatják, hogy van fejlődés az állami gazdaságokban, egyre inkább betöltik a szocialista társadalom építése során rájuk váró feladatokat. Munkamódszereik, szervezettségük egyre jobban alkalmas a nagyüzemi gazdálkodás fölényének igazolására. Az állami gazdaságokban számos régi szakember bizonyította be munkájával, hogy új társadalmi rendszerünk építésében becsületesen, szívvel-lélekkel részt kíván venni. Igen sok dolgozó van ma már az állami gazdaságokban, akik kormánykitüntetésben részesültek elért nagyszerű eredményeikért. Kiss István Kossuth-díjas tehenész, Benczik Sándor Kossuth-díjas sertéstenyésztő, Cseri Ferenc, Cseri Imre sztahanovista traktorosok és még számosan bizonyították be munkájukkal, hogy a szocializmus építését tartják legfontosabb feladatuknak. A termelés fokozása terén elért eredményeikkel újabb és újabb dolgozók mutatják meg akaratukat és tehetségüket a maguk munkaterületén, mint például Tüskés József tehenész, aki ez év első negyedében 17 190 liter tejet fejt. Ez az ember 1953-ban 48 000, s 1954-ben ugyanazzal az állatállománnyal 55 700 liter tejet fejt. Az állami gazdaságok kitüntetett és élenjáró dolgozói mellett felsorakozik a termelésben az állami gazdaságok állandó dolgozóinak nagy többsége. Lelkesedésüket alátámasztja az a nagyszerű munkaverseny, amelyet felszabadulásunk évfordulójára, április 4-re indítottak. Állami gazdaságaink dolgozói, pártszervezetei és szakszervezetei különösen nagy lelkesedéssel fogadták pártunk Központi Vezetőségének március 4-i határozatát. Lelkesedéssel és bizakodással tárgyalták és tárgyalják a határozatot. Vállalják, hogy a Központi Vezetőség által meghatározott terveket, feladatokat teljesítik. Üjra megnőtt az állami gazdaságokban a pártszervezetek tekintélye és aktivitása, amely sajnos az elmúlt másfél év alatt erősen csökkent. Az állami gazdaságok eredményei mellett azonban helytelen lenne, ha nem vennők észre azokat a hibákat, fogyatékosságokat, amelyek az állami gazdaságokban még ma is fennállnak. Egyik legsúlyosabb hiba a termelési költségek alakulása. Ennek oka sok esetben a rossz munkaszervezés, a gép- és munkaerők helytelen kihasználása. Az állami gazdaságokban az elmúlt esztendőben komoly veszteségek mutatkoztak meg abban, hogy a lopásokkal szemben, a közvagyon védelme tekintetében a vezetés nem volt eléggé körültekintő. Az állami gazdaságokban minden évben elkészítik a leltárt, azonban a következő évben a leltárban mutatkozó hiányokat a legtöbb esetben tudomásul veszik. Az ilyen elnéző magatartásnak a következményeképpen éveken keresztül komoly értékek sikkadtak el. Azonban ezen a téren már komoly intézkedések történtek, de a minisztérium még körültekintőbb ellenőrzéssel és erősebb kézzel kell, hogy ezen a téren a fennálló hibákat megszüntesse. Vannak egyébként a közvetlen vezetés hibájából adódó károsodások is. így például a mezőhegyesi állami gazdaságban az elmúlt év őszén a gépjavító üzemet, amely éveken keresztül a földművelésügyi minisztérium irányítása alatt működött, az ősszel az állami gazdasághoz adták át. Gépeit az átszervezés folytán egyik üzemrészből a másikba hordták át és több mint százezer forint értékű komoly raktárkészletet leltározás nélkül hordták át egy épületrészbe, ahol két hónapon keresztül senki sem törődött vele. A dolgozók két hónapon keresztül ebben az üzemben nem tudták hová tartoznak. Hogy ebből milyen népgazdasági kár származott, azt csak feltételezni lehet. 170 szakmunkás terv nélkül, bizonytalanságban hol dolgozott, hol nem. Vagy egy másik eset: 1951-ben a mezőhegyesi állami gazdaságban a 65-ös nagy istállót komoly költséggel lebetonozták. A farmosítás bevezetésével a betonozást felbontották, mert ménest helyeztek az istállóba. Így nézett ki a tervezés, a szakvezetés, nem volt távlati terv, az egyik évben építettek, a másik évben nagy költséggel átépítették. A töviskei állami gazdaságban Kanizsai Ferenc volt főintéző volt az agronómus, a gazdaság földjeit csak 15 centiméter mélységig szántotta és utána a gépeket és a fogatokat átadta segítségként a környező állami gazdaságoknak. Rossz munkájának eredménye megmutatkozott a gazdaságban elsősorban abban, hogy 141,5 százalékkal nőtt a tej önköltsége és az őszi kalászosokból három és félmázsás termést ért el. Munkáját annakidején úgy értékelték, hogy »jó eredménnyel dolgozott és még más állami gazdaságokat is kisegített gépi- és fogaterővel-«. Az állami gazdaságokban a kiesés a kenyérgabona termesztésnél, a tojás és a gyapjú előállításánál a legnagyobb arányú. Az Állami Gazdaságok Minisztériumának ez évben arra kell törekednie, hogy a gazdaságok maradéktalanul teljesítsék termelési tervüket és az önköltség