Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-17
769 Az országgyűlés 17. ülése doskodást mutatja az is, hogy az 1955. évben 504 millió forintot, vagyis 76 millió forinttal többet fordítunk lakásfelújításokra, mint az 1954-es évben. Ez azt jelenti, hogy míg az elmúlt évben 1070 lakóházon és ezen belül 15 000 lakáson végeztünk teljes, és mintegy 111 000 lakáson részleges tatarozást, addig a folyó évben mintegy 2000 lakóházon, közel 24 000 lakáson végezhetjük el a teljes és körülbelül 150 000 lakáson a részleges felújítást. Helyes kormányunknak az az intézkedése is, hogy lakóház céljára vissza kell alakítani azokat az épületeket, amelyek eddig a felduzzasztott állami, gazdasági és egyéb hivatalok rendelkezésére voltak bocsátva és a túlkényelmesség következetében sok esetben kihasználatlanul álltak. Most ezekből közel 2000 család részére egészséges és kényelmes lakást kívánunk biztosítani. Népünk boldogulását, életszínvonalának emelkedését fényesen bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt évben körülbelül 30 000-en kértek és kaptak építési engedélyt, s ebből körülbelül 13 000 családi ház készült el, ami ugyancsak nagyban javította a lakásgondok leküzdését. Napról napra tűnnek el az átkos kapitalista sötét múlt nyomortanyái, pártunknak és népköztársaságunk kormányának gondoskodása révén. A múltban még gondolni sem mert arra Borsod megyében Tibolddaróc vagy Szomolya község 200 becsületes dolgozó munkása és parasztja, hogy barlanglakását ilyen rövid idő alatt felcseréli új, modern, egészséges otthonokkal. Akármerre járunk az ország területén, a régi nyomortanyák helyén épülnek a szocializmus magasabbrendűségét hirdető, korszerű, közművel ellátott lakások ezrei, a modern szocialista várorosok és városrészek. Van azonban még e téren igen sok tennivaló. Például feltétlenül gyorsítani kell a Borsod megyei bányák kolonizálását, mert a bányászok alig 30 százaléka lakik helyben és rendkívül sokba kerül a napi munkába és a munkából való hazaszállítás. Ha ezen lakásépítéssel változtatunk, lényegesen le tudjuk csökkenteni a szállítási költségeket, s ugyanakkor lényegesen fokozhatjuk a termelést. Az elmúlt népnyúzó tőkésrendszerben a költségvetésben soha nem törődtek azzal, hogy a dolgozó nép jogos szükségletei hogyan nyernek kielégítést, mert a munkást és parasztot csak arra használták fel, hogy éjjel-nappal dolgozzon az urak igényeinek kielégítésére. Népi államunk évről évre többet fordít a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítésére. Az elmúlt évben is komoly eredménynek mondhatjuk azt, hogy 48 millió köbméterrel emeltük az évi víztermelést. 312 km új vízvezetékhálózatot és többszáz falusi közkutat építettünk, tzen felül mintegy 3100 kutat felújítottunk. A folyó évben tovább fokozzuk a lakosság ezirányu ellátását azzal, hogy újabb 94 millió forintot fordítunk a vízellátás továbbfejlesztésére, ebből is 21 millió forintot mintegy 319 új falusi közkút létesítésére, továbbá 100 km víz- és 25 km csatornahálózat építésére. Az 1954. évi 28 millió forinttal 1955. április 20-án, szerdán, 770 szemben 40 millió forintot falusi közkutak felújítására és karbantartására fordítunk. Bár jelentős fejlesztést mutatnak az ismertetett számadatok, mégis meg kell mondani, hogy* igen sok megoldatlan probléma maradt a lakosság vízellátásának területén. A legrövidebb időn belül meg kell oldani a szuhavölgyi bányásztelepülés régen vajúdó vízellátását, de ezen kívül még sok község van az országban, ahol nincs megfelelő ivóvizet biztosító közkút a lakosság számára, örvendetes az is, hogy 54 millió forintot irányoztunk elő a gázszolgáltatás bővítésére, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítésére. A költségvetés keretében ez évben új helyi* utak, járdák építésére 32 millió forintot fordítunk. Míg a múlt évben helyi utak, járdák, hidak felújítására és kezelésére közel száz millió forintot használtunk fel, addig ez évben ezen a téren is nagyobbak a lehetőségeink, több utat, járdát és hidat újítunk és korszerűsítünk az előirányzott 141 millió forint felhasználásával. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetés gondos összeállítását mutatja az is, hogy 125 új autóbusz és 16 autóbusz pótkocsi, 23 trolibusz és 10 villamos motoros kocsival tesszük könnyebbé, kényelmesebbé a lakosság utazását, és ehhez 74 millió forint hitelt biztosít a költségvetés. Városaink, ipartelepeink tisztántartását és dolgozóik egészségvédelmét szolgálja az a gondoskodás is, hogy 18 új locsoló-autót adunk át a vállalatoknak. Városaink, ipari és bányász településeink parkosítására, 19 millió négyzetméter területű park fenntartására 39 millió forintot irányoztunk elő, amely az elmúlt évivel szemben 2 millió négyzetméterrel nagyobb területű park gondozását, fenntartását és létesítését teszi lehetővé. Az is a városok és falvak dolgozóinak megbecsülését, egészségügyi viszonyainak megjavítását, a gondozott városkép kialakítását szolgálja, hogy a köztisztasági feladatok elvégzésére 79 millió forintot biztosít a költségvetés. Ezek az eredmények és a költségvetésben biztosított lehetőségek bár nagyok, nagy mértékben elősegítik a dolgozók fokozottabb igényeinek kielégítését, még sem mondhatjuk, hogy teljes egeszében biztosítják a felmerült jogos igényeket, szükségleteket. Városaink, ipartelepeink és falvaink területén is sok kívánni való van a köztisztaság szempontjából. Itt jelentős feladat hárul tanácsainkra, tömegszervezeteinkre és nevelőtestületeinkre a lakosság rendre és tisztaságra való nevelése terén. Rendkívül nagy jelentőségű minisztertanácsunknak a községpolitikai tervek kidolgozására és annak megvalósítására vonatkozó 1091. számú határozata, mert tervszerűvé, szervezetté teszi a a város- és községgazdálkodást, amelyet a városok és falvak lakossága örömmel fogad. A városok és falvak dolgozó népe saját tervének tekinti a községpolitikai terveket, szervezetten foglalkozik a megvalósítás feladataival és ezen keresztül a költségvetésben előirányzott lehetőségek megnövekednek azzal a jelentős társadalmi hozzájárulással, a helyi erőforrások fel-