Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

771 Az országgyűlés 17. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 772 tárásával, amit az elmúlt év folyamán is tapasztaltunk. Ilyen példák vannak bőven. Fejér megye területén 222 km kocsiutat hoztak rendbe. Borsod megyében 40 000 négyzetméter járdát építettek, és 40 000 forint felújítási hitelből 100 000 forint értékű új középületet épített Felsőregmec község lakossága. De az országban sokmillió forint értékű társadalmi munkával segítették a dolgozók utak, iskolák, kultúrházak, egészségügyi intézmények és egyéb a nép érdekét szolgáló intézmények szebbé, jobbá tételét. Az elvégzett feladatokon túl igen komoly jelentőséggel bír az, hogy az állam által nyújtott pénzösszegeket a lakosság munkával, fuvarral egészíti ki, és ezek nyomán sokkal nagyobb mennyiségű munkát lehet elvégezni, ami a lakosságnak nyújtott szolgáltatások mértékét jelentősen megemeli. Véleményem szerint ezeket a kezdeti eredményeket és kezdeményezéseket kell tovább fokozni, mert a nagyobb mennyiségű munkán felül ez az önköltség csökkentésének, a takarékosság érvényesítésének is fontos tényezője. A város- és községgazdálkodási feladatok nagyobb mértékű megvalósítását, túlteljesítését, különösen városaink és községeink tisztaságát és szebbé tételét segíti elő a költségvetési hitelkeretek felhasználása mellett a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége által nemrégen beindított »Tegyük széppé városainkat, falvainkat« mozgalom is. A város-szépészeti mozgalom keretében a DISZ fiatalok és úttörők egy-egy park patronálását vállalják, és társadalmi munkájukkal jelentősen elősegítik városaink, falvaink külsejének csinosítását, fásítását, a dolgozók pihenését szolgáló parkok, terek, sétányok és ligetek rendbentartását. Az 1954. évi eredmények és az 1955. évi költségvetésben biztosított összegek, és népünk alkotó kezdeményezésében rejlő hatalmas erő lehetővé teszik, hogy dolgozó népünk szükségleteiről a szocializmus építése során évről-évre nagyobb mértékben gondoskodjunk és igényeit fokozottabban ki tudjuk elégíteni. Ehhez az 1955. évben is biztosítva van az anyagi fedezet az ismertetett költségvetésben és a város- és községpolitikai tervek kidolgozása és annak anyagi alapja megteremtésével. A város- és községgazdálkodási szervek pedig — úgy az egyéves múlttal rendelkező város- és községgazdálkodási minisztérium, mint a tanácsi osztályok, valamint az irányításuk alá tartozó vállalatok most kialakított szervezeti formája — véleményem szerint alkalmas a város- és községgazdálkodás megnövekedett feladatainak ellátására. Az elért eredmények mellett azonban nem szabad elfeledkeznünk az elmúlt év során előfordult hibákról és hiányosságokról sem, amelyek megszünetésére úgy a minisztérium, mint a tanács város- és községgazdálkodási szerveinek komoly harcot kell folytatni. A minisztériumnak nagyobb gondot kell fordítani a gazdálkodás szakmai irányítására, a szakmai specialitás összefogására és kialakítására, hogy ezen a téren a gazdálkodás lényegesen megjavuljon. Hiba volt az elmúlt évben elsősorban az, hogy egyes tanácsi szerveinknél nem helyeztek kellő gondot a költségvetésben foglalt feladatok maradéktalan és gazdaságos megvalósítására. Nem használták fel a rendelkezésükre álló hitelkereteket. De még nagyobb hiba, hogy nem aknázták ki a helyi anyagokban és a lakosság segítő készségében, a társadalmi munkában rejlő erőket és lehetőségeket. Helyesen állapította meg pártunk Központi Vezetősége, hogy a sültgalamb-várás politikáját folytatja számos állami és gazdasági szervünk, mindent felülről várnak és nem érvényesül a takarékosság megfelelően. Ha volt is kezdeményezés a tanácsok, vagy egyes vállalatok részéről az elmúlt évben arra, hogy megkönnyítsék a lakosság szükségleteinek a kielégítését, ez hosszú időn keresztül a bürokrácia útvesztőjében megakadt. Ügy a tanácsoknál, mint a minisztériumoknál. Példa erre, hogy Borsod megyében még az elmúlt év tavaszán kimunkálta a tanács és annak ipari osztálya a tetőcserépgyártást, de ezek gyártása elé a könnyűipari minisztérium egész sor kifogást emelt, mondhatnám úgy is, hogy nem értett vele egyet. Az önköltségcsökkentésre számos intézkedést hozott pártunk és Népköztársaságunk kormánya, azonban, hogy ezen a téren hiba van a gyakorlati megvalósításnál, erre engedjék meg tisztelt Képviselőtársaim, hogy elmondjak egy szintén borsodi példát. Diósgyőrből, Ózdról, Borsodnádasdról a vas- és acélhulladékot Budapestre szállítják és onnan szállítják vissza a helyiipar részére azt a mennyiséget, amely részére ki van utalva. Többször kifogást tettünk ez ellen a helytelen intézkedés ellen a minisztérium felé, de ez a legutóbbi időkig nem talált meghallgatásra. Mindez oka annak, hogy-lényegesen kevesebb szolgáltatást nyújtottunk lakosságunknak és drágábban, mint amit az adott körülmények lehetővé tesznek. Meg kell mondani azt is, hogy több területen megmutatkozott a gondatlan anyaggazdálkodás. Az egyes feladatokra előirányzott hitelek a pazarlás következtében kevésnek bizonyultak, de a bevételeket sem munkálták ki tanácsaink kellő alapossággal, sok esetben elhanyagolták az előirányzott bevételek beszedését. Ennek következtében növekedtek az állami lakóházak bérbevételéből származó hátralékok és kihasználatlanul hagytak olyan bevételi lehetőségeket, forrásokat, amelyekkel fokozhattuk volna a lakosság részére nyújtandó szolgáltatások mértékét. Mindez annak a káros következménye, hogy a város- és községgazdálkodási feladatokat ellátó vállalatok ellenőrzése hiányos volt, nem folytattak állandó harcot a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért és nem utolsó sorban a minőség megjavításáért. Helyesen állapította meg pártunk Központi Vezetősége népgazdaságunk egész területére ezeket a hiányosságokat. ORSZAGGYflLÉSI ÉRTESÍTŐ 56