Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

?Ö7 Az országgyűlés 17. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 768 nagy Lenin tanítását arról, hogy amíg az országa ban vannak kizsákmányoló osztályok vagy számottevő kisárutermelő szektor, addig nem lehet egységes, Össznemzeti kultúra sem. A kultúra is az osztáylharc egyik területe, az osztályharc eszköze nem megalkudni kell tehát a káros nézetekkel, hanem bátor és következetes elvi harcra van szükség. Látni kell, hogy amennyire káros volt a bürokratikus állami irányítás a kultúra területén, amely merev sablonok közé akarta zárni az írók, művészek gondolkodását, s a sematizmust táplálta, éppen olyan káros, s ma különösen veszedelmes kulturális életünk fejlődésére a semlegesség, a be nem avatkozás politikába, az ösztönösség álláspontjára való helyezkedés. Az ösztönösség álláspontja szabad teret enged a burzsoá ideológia, a burzsoá kultúra mérgező hatásának. Márpedig nekünk nem akármilyen, hanem új, szocialista tartalmú kultúrára, a szocialista realizmus talaján fejlődő, pártos, népünk hősies harcát segítő kultúrára van szükségünk. íróinknak, színészeinknek, a népművelés munkásainak meg kell érteniök, hogy nem lehetséges a szocialista realizmus talaján fejlődő kultúra, kulturális felvirágzás a marxista-leninista elmélet, a párb irányító, vezető szerepe és állami irányítás nélkül. Meg kell érteniök, hogy nincs demokratikus, szocialista fejlődés — népi demokráciánk ellenségei ellen folytatott bátor és következetes harc nélkül. Nincs épülő szocializmus, jólét és béke a párt vezetőszerepe, a munkásuralom, a tíz év győzelmei nélkül és nincs nemzeti szabadság és nincs béke a Szovjetunióhoz és a béketábor országainak népeihez fűződő testvéri barátság nélkül. Éppen ezért az új költségvetési évben az egyik legfontosabb feladat a kultúrmunka területén, hogy népi demokráciánk, a béke ellenségei elleni harc, a SzovjetUnióhoz, a demokráciáért, a szocializmusért harcoló népekhez való testvéri barátság szelleméhen neveljük népünket. A párt, a szocializmus építése iránti odaadás és lelkesedés szellemét kell táplálni népünkben. Fontos feladat az új költségvetési évben, h°gy úgy elégítsük ki a dolgozók kulturális igényeit, hogy neveljük, lelkesítsük és mozgósítsuk őket nagyszerű életünk építésére. Dolgozóink szeretnek szórakozni, szeretnek nevetni, kedvelik a vidámságot és a jókedvet. De ne tűrjük, hogy egyesek ezt az igényt ízléstelen kispolgári tréfákkal, vagy éppen a munkásosztály, népünk hősies harcát becsmérlő olcsó viccekkel próbálják kigúnyolni. Népünk azt várja íróinktól, hogy a munkásosztály, népünk hősies harcát, szépülő életét sokoldalúan, realista módon ábrázoló regényeket és elbeszéléseket nyújtsanak. Várja filmgyártásunktól és művészeinktől, forgatókönyv-íróinktól a népünk dicső múltját és jelenét ábrázoló nagyszerű filmeket, várja azt, hogy új »Eletjel«-ek, »Kiskrajcárok«-ok, »BudaPesti tavasz-«-ok szülessenek. Jó kezdeményezésnek kell tekinteni e téren, hogy ez évben filmet készítenek a magyar kommunista mozgalom egyik mártírjának, Schönherz Zoltánnak életéről és tevékenységéről. Az új költségvetési évben fokozottabb figyelmet kell fordítani a nagyvárosok, a nagy ipartelepek kulturális ellátottságára. Folytatni kell a már helyesen megkezdett munkát, hogy ott, ahol nagyobb beruházás nélkül megvannak az előfeltételei, a munkáslakta negyedekben új színházakat, filmszínházakat létesítsünk. Nem szabad kultúrintézmény nélkül hagyni fontos ipartelepeket, így például Tatabányán az Újvárosban és a kertvárosban, ahol több mint 9000 lakó van, nincs egyetlenegy mozi sem, és a bányászok 8 kilométerre járnak be, ha egy filmet meg akarnak nézni. Nyilvánvalóan változtatni kell ezen a helyzeten. A népművelési minisztériumnak és a tanácsoknak, amelyeknek az új költségvetés szerint megnövekedett a kulturális célokra fordítandó kiadások Összege, gondoskodniuk kell arról, hogy a legcélszerűbben használják fel az állam pénzét; ki kell használni a helyi erőforrásokat, a tömegek kezdeményezését és társadalmi munkáját főként meglévő kulturális létesítményeink felújítására és karbantartására, valamint legcélszerűbb kihasználására, mert számos falusi moziban érthetetlen, élvezhetetlen a- hang, vagy kivehetetlen a kép, szakadozik a film. Éppen ezért a felújítás és karbantartás fontos feladat az új költségvetési évben. A színházak és mozik műsorában érvényesíteni kell népünk hazafias, internacionalista szellemben'való nevelését. Ezért a jó magyar darabok mellett nagyobb számban kell műsorra tűzni szovjet és népi demokratikus országok alkotásait. Néptömegeink figyelmét szocialista építésünk problémái felé kell irányítani helyes műsorpolitikával is. Kulturális életünk területén pártunk TIL kongresszusának és a Központi Vezetőség márciusi határozatainak szellemében kell dolgoznunk. A némüvelési tárca ez évi költségvetése nagymértékben elősegíti, hogy erőteljesen szervezzük és segítsük a hazánkban végbemenő kulturális forradalmat és tovább emeljük népünk kulturális színvonalát. Éppen ezért az előterjesztett állami költségvetést elfogadom, (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZÉH JÓZSEF jegyző: Iván István képviselőtársunk. IVÁ

N ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban a város- és községgazdálkodási minisztérium költségvetésével, az eddig elért eredményekkel és előttünk álló feladatokkal kívánok foglalkozni. Azt hiszem, valamennyien megállapíthatjuk, hogy az országgyűlés elé beterjesztett és ismertetett költségvetés hűen tükrözi pártunk és népköztársaságunk kormányának egyre fokozódó gondoskodását szocializmust építő dolgozó népünkről. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a költségvetés keretében újabb 364 millió forintot fordítunk ebben az évben olyan beruházásokra, melyek a lakosság lakásviszonyainak megjavítását, jó ivóvízzel való ellátását, közlekedési viszonyaink kényelmesebbé tételét, növekvő szociális szükségleteinek jobb kielégítését szolgálják. A lakosságról való növekvő gon-