Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

?Ö7 Az országgyűlés 17. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 768 nagy Lenin tanítását arról, hogy amíg az országa ban vannak kizsákmányoló osztályok vagy szá­mottevő kisárutermelő szektor, addig nem lehet egységes, Össznemzeti kultúra sem. A kultúra is az osztáylharc egyik területe, az osztályharc esz­köze nem megalkudni kell tehát a káros néze­tekkel, hanem bátor és következetes elvi harcra van szükség. Látni kell, hogy amennyire káros volt a bürokratikus állami irányítás a kultúra területén, amely merev sablonok közé akarta zárni az írók, művészek gondolkodását, s a se­matizmust táplálta, éppen olyan káros, s ma különösen veszedelmes kulturális életünk fejlő­désére a semlegesség, a be nem avatkozás poli­tikába, az ösztönösség álláspontjára való helyez­kedés. Az ösztönösség álláspontja szabad teret enged a burzsoá ideológia, a burzsoá kultúra mérgező hatásának. Márpedig nekünk nem akár­milyen, hanem új, szocialista tartalmú kultú­rára, a szocialista realizmus talaján fejlődő, pár­tos, népünk hősies harcát segítő kultúrára van szükségünk. íróinknak, színészeinknek, a népművelés munkásainak meg kell érteniök, hogy nem le­hetséges a szocialista realizmus talaján fejlődő kultúra, kulturális felvirágzás a marxista-leni­nista elmélet, a párb irányító, vezető szerepe és állami irányítás nélkül. Meg kell érteniök, hogy nincs demokratikus, szocialista fejlődés — népi demokráciánk ellenségei ellen folytatott bátor és következetes harc nélkül. Nincs épülő szocializ­mus, jólét és béke a párt vezetőszerepe, a mun­kásuralom, a tíz év győzelmei nélkül és nincs nemzeti szabadság és nincs béke a Szovjetunió­hoz és a béketábor országainak népeihez fűződő testvéri barátság nélkül. Éppen ezért az új költ­ségvetési évben az egyik legfontosabb feladat a kultúrmunka területén, hogy népi demokrá­ciánk, a béke ellenségei elleni harc, a Szovjet­Unióhoz, a demokráciáért, a szocializmusért har­coló népekhez való testvéri barátság szellemé­hen neveljük népünket. A párt, a szocializmus építése iránti odaadás és lelkesedés szellemét kell táplálni népünkben. Fontos feladat az új költségvetési évben, h°gy úgy elégítsük ki a dolgozók kulturális igé­nyeit, hogy neveljük, lelkesítsük és mozgósítsuk őket nagyszerű életünk építésére. Dolgozóink szeretnek szórakozni, szeretnek nevetni, kedve­lik a vidámságot és a jókedvet. De ne tűrjük, hogy egyesek ezt az igényt ízléstelen kispolgári tréfákkal, vagy éppen a munkásosztály, népünk hősies harcát becsmérlő olcsó viccekkel próbál­ják kigúnyolni. Népünk azt várja íróinktól, hogy a munkásosztály, népünk hősies harcát, szépülő életét sokoldalúan, realista módon ábrá­zoló regényeket és elbeszéléseket nyújtsanak. Várja filmgyártásunktól és művészeinktől, for­gatókönyv-íróinktól a népünk dicső múltját és jelenét ábrázoló nagyszerű filmeket, várja azt, hogy új »Eletjel«-ek, »Kiskrajcárok«-ok, »Buda­Pesti tavasz-«-ok szülessenek. Jó kezdeményezés­nek kell tekinteni e téren, hogy ez évben filmet készítenek a magyar kommunista mozgalom egyik mártírjának, Schönherz Zoltánnak életé­ről és tevékenységéről. Az új költségvetési évben fokozottabb figyel­met kell fordítani a nagyvárosok, a nagy ipar­telepek kulturális ellátottságára. Folytatni kell a már helyesen megkezdett munkát, hogy ott, ahol nagyobb beruházás nélkül megvannak az elő­feltételei, a munkáslakta negyedekben új színhá­zakat, filmszínházakat létesítsünk. Nem szabad kultúrintézmény nélkül hagyni fontos ipartele­peket, így például Tatabányán az Újvárosban és a kertvárosban, ahol több mint 9000 lakó van, nincs egyetlenegy mozi sem, és a bányászok 8 kilométerre járnak be, ha egy filmet meg akar­nak nézni. Nyilvánvalóan változtatni kell ezen a helyzeten. A népművelési minisztériumnak és a tanácsoknak, amelyeknek az új költségvetés szerint megnövekedett a kulturális célokra for­dítandó kiadások Összege, gondoskodniuk kell arról, hogy a legcélszerűbben használják fel az állam pénzét; ki kell használni a helyi erőforrá­sokat, a tömegek kezdeményezését és társadalmi munkáját főként meglévő kulturális létesítmé­nyeink felújítására és karbantartására, valamint legcélszerűbb kihasználására, mert számos fa­lusi moziban érthetetlen, élvezhetetlen a- hang, vagy kivehetetlen a kép, szakadozik a film. Ép­pen ezért a felújítás és karbantartás fontos fel­adat az új költségvetési évben. A színházak és mozik műsorában érvényesí­teni kell népünk hazafias, internacionalista szel­lemben'való nevelését. Ezért a jó magyar dara­bok mellett nagyobb számban kell műsorra tűzni szovjet és népi demokratikus országok alkotá­sait. Néptömegeink figyelmét szocialista építé­sünk problémái felé kell irányítani helyes mű­sorpolitikával is. Kulturális életünk területén pártunk TIL kongresszusának és a Központi Vezetőség már­ciusi határozatainak szellemében kell dolgoz­nunk. A némüvelési tárca ez évi költségvetése nagymértékben elősegíti, hogy erőteljesen szer­vezzük és segítsük a hazánkban végbemenő kulturális forradalmat és tovább emeljük né­pünk kulturális színvonalát. Éppen ezért az elő­terjesztett állami költségvetést elfogadom, (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? CZÉH JÓZSEF jegyző: Iván István képvi­selőtársunk. IVÁ N ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Hoz­zászólásomban a város- és községgazdálkodási minisztérium költségvetésével, az eddig elért eredményekkel és előttünk álló feladatokkal kí­vánok foglalkozni. Azt hiszem, valamennyien megállapíthat­juk, hogy az országgyűlés elé beterjesztett és is­mertetett költségvetés hűen tükrözi pártunk és népköztársaságunk kormányának egyre foko­zódó gondoskodását szocializmust építő dolgozó népünkről. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a költségvetés keretében újabb 364 mil­lió forintot fordítunk ebben az évben olyan be­ruházásokra, melyek a lakosság lakásviszonyai­nak megjavítását, jó ivóvízzel való ellátását, közlekedési viszonyaink kényelmesebbé tételét, növekvő szociális szükségleteinek jobb kielégí­tését szolgálják. A lakosságról való növekvő gon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom