Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

747 Az országgyűlés 17. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 748 osztályából csak a tanulók 5 százaléka jutott gimnáziumba, s a gimnazistáknak csak 4 szá­zaléka volt munkás, illetve dolgozó paraszt szár­mazású a mostani mintegy 60 százalékos arány­Nyál szemben. Az úgynevezett polgári iskolákba is az elemi iskola negyedik osztályát végzett tanulóknak esak 15 százaléka járt. Az elemi iskola a tanu­lók túlnyomó többsége számára kulturális zsák­utca volt, melyben megtanulhattak annyit, amennyi bérmunkásként, vagy szegényparaszt­ként munkájuk elvégzéséhez nélkülözhetetlent; 1 szükséges, de továbbtanulásuknak nem egyen­gette útját. A régi elemi iskola reakciós jellege élesen kiütközött nevelési elveiben is, melyek az ural­kodó osztályok alázatos kiszolgálóivá igyekeztek az ifjúságot formálni, hogy öröknek tekintse a kizsákmányolást, reménytelennek minősítsen és erkölcstelennek bélyegezzen minden küzdelmet a szabadságért. Ezt a terhes örökséget kapta felszabadult rj épünk 10 év előtt, s ebből kellett új iskola rend­szerét kiépítenie, amely a nép legszélesebb ré­tegeinek színvonalas alapműveltséget nyújt és tehetővé teszi a továbbtanulást. Űj tartalommal kellett iskolarendszerünket megtölteni, mely arra tanít, hogy a természet és társadalom megvál­toztatható, ha ismerjük törvényeit, hogy nagy­feszt magukon a dolgozókon múlik, vajon ja­vukra, vagy kárukra történik-e a változás, hogy n emcsak az elnyomás és kizsákmányolás aló] való felszabadulás múlik aktív tevékenységün­kön, hanem további fejlődésünk, az új, maga­sabbrendű szocialista társadalom megvalósí­tása is. A felszabadult ország, a szocializmust építő J\-P igényeit hivatott kielégíteni az új iskola­típus: az általános iskola, melynek át kellett ven­nie a múlt iskoláitól mindazt, ami bennük jó es előremutató volt. s ezt a marxizmus—leniniz­mus optimista világnézetének szellemével át­gyúrva egyesíteni kellett az új feladatokkal ok­tatás és nevelés terén egyaránt. Az általános iskolát papíron már 1945-ben létrehoztuk, de az első években ez inkább csak új elnevezése volt j* r égi iskoláknak, sem mint tartalmi megváltoz­tatása. Csupán a fordulat éve után kezdett az altalános iskola mélyrehatóan átalakulni pár­tunk bírálata és iránymutatása alapján, amihez }£ or > nagy segítséget adott a szovjet pedagó'i i tapasztalatainak megismerése és hazai viszo­nyokra való alkalmazása. Igen sokat jelentettek számunkra az ittjárt kiváló szovjet pedagógu­sok tanácsai, akik készségesen bocsátották ren­delkezésünkre bő tapasztalataikat a szocialista jskola megteremtése terén. Ma már mintegy p00 általános iskolában közel ötnegyed millió J^pulót oktatnak és nevelnek pedagógusaink. Bá bírál tal r az általános iskolák munkáján még sok a ni és javítani való. kétségtelen, hogy az al­ános iskolákban ifjúságunk összehasonlitha­atlanul nagyobb műveltségre és haladóbb gon­dolkodásra tesz szert, mint a régi elemiben. Ez falóban forradalmi változás egész ifjúságunk K ultú r ájáb an és erkölcsi, politikai arculatában. j* m i biztosítani fogja, hogy népgazdaságunk és K Ulturális életünk minden ágában olyan művelt dolgozók álljanak munkába, amilyenekre a szo­cializmus építésének meggyorsításához szükség van. Biztosítani fogja, hogy ifjúságunk mind fokozódó mértékben tegye magáévá a dialek­tikus materialista világnézetet, a kommunista erkölcsöt, s ezáltal szilárd támaszává váljék nagy pártunk politikájának. Az általános isko­lák jó munkája nagymértékben elő fogja se­gíteni a középiskolák és egyetemek oktatási szín­vonalának további emelését is. Az általános is­kola megvalósítása során igen nagy nehézségek­kel kellett megküzdenünk. A felszabadulás előtt az iskolák túlnyomó része elhanyagolt állapot­ban volt, mert csak a nagyvárosok iskoláira for­dítottak gondot, melyekbe a burzsoázia gyer­mekei jártak. A háború alatt a fasiszta hadvi­selés népellenes módja folytán a tantermeknek mintegy 30 százaléka elpusztult, további 30 szá­zalék súlyosan megrongálódott, és sértetlen alig maradt. Ezeknek helyrehozása és pótlása igen nagy feladat volt. A nyolcosztályos általános is­kola bevezetése nagyszámú új tantermet és új pedagógust igényelt, annál is inkább, mert az általános iskola felső tagozatában szaktanárok­nak kell tanítani, míg a régi elemi iskola felső osztályaiban is ugyanaz a tanító oktatta az ösz­szes tárgyakat. Sok ezer tanterem, sok ezer ta­nító és tanár hiánya nehezítette meg az oktató munkát. Évszázados mulasztást kellett pótolnunk, s ha ez néhány év alatt nem is volt teljesen meg­valósítható, dolgozó népünk és pedagógusaink ál­dozatkészsége folytán leküzdöttük a legnasryobb nehézségeket és évről évre fejlesztjük általános iskolai oktatásunk színvonalát. A múlt évben 409 tantermet kapott az általános iskola, ebből 129 a helyi társadalom közvetlen segítségével jött létre, illetve eddig más célra használt épü­letekből került vissza. Eolyó évi tervünkben 41 fi tanterem építését irányoztuk elő. de bízunk ab­ban, hogy a helyi társadalom közvetlen segít­ségével további tantermeket "Juttathatunk isko­láinknak. Ez igen fontos, mert a dolgozók élet­színvonalának növekedése és ezzel kapcsolatban közegészségügyi viszonyaink megjavulása követ­keztében az iskolaköteles gyermekek száma igen örvendetes módon évről évre egyre rohamosab­ban nő, ami az iskolaépítés ütemének meggyor­sítását teszi szükségessé. Lényegesen hozzájárul iskoláink zsúfoltságá­nak csökkentéséhez, hogy számos (kb. 130), ed­dig más célra használt épületet adnak át az ál­talános iskoláknak. Mindez azonban nem elégíti ki végleg az általános iskola igényeit, mert még most is gyorsabban nő az iskolai osztályok száma, mint a tantermeké, ennek folytán mind több iskolában kell két váltásban tanítani. A kö­vetkező években még több ezer új tantermet kell építeni, hogy biztosíthassuk az iskolaköte­lesek elhelyezését. Az oktató-nevelő munka javítását évről évre elősegíti a pedagógushiány csökkenése, s e té­ren a következő tanévben is nagv lépést teszünk előre. Elég etekintetben arra rámutatni, hogy 1948-ban átlagban 34 általános iskolai tanulóra jutott csak egy pedagógus, a jövő tanévben pe­dig már körülbelül 25 tanulóra jut egy tan­erő. Ez lehetővé teszi, hogy a jövő tar/évben

Next

/
Oldalképek
Tartalom