Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-17

740 Az országgyűlés 27. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 75Û több mint 1300 új osztályt nyissunk. Az also tr-ígozati tanítóhiány (a tantermek számához viszonyítva) a jövő tanévben nagyjából meg *ta fog szűnni. A felső tagozatban azonban meß mintegy 800-zal kevesebb tanár lesz. mint amennyire szükség volna, noha többszáz fiatal középiskolai tanárt is be fogunk osztani az íl~ talános iskola felső tagozatába. Másfél év múlva nban már ezt a hiányt is pótolni fogjuk, an.i igen nagy jelentőségű a szakszerű oktal ás megvalósítása tekintetében. A pedagógusok számának növekedése mellett elöntő fontosságú az oktatás megjavításában pedagógusaink ideológiai, politikai átalakulása fejlődése, aminek eredményeként a tanít Sk, tanárok túlnyomó többsége meggyőződéses hívévé vált népi demokratikus rendszerünknek es ebben a szellemben igyekszik nevelni ifjúságunkat. Az oktatás megjavítására átszerveztük és •erősítjük a szakfelügyeleti rendszert és fokozott gondot fordítunk a gyakorlati életre való nesre. A falusi általános iskolák mellett iskolakerteket létesítünk, ami lehetővé teszi a mezőgazdasági alapismeretek gyakorlati elsajátítását. Ebben az évben 1000 iskolai gyakorló-kertet látunk el megfelelő felszereléssel. Az iskolai oktató-nevelő munkát támogatják a napközi otthonok is. amelyek lehetővé teszik, hogy a dolgozó szülők gyermekei a tanórákon kívüli időben, napközben pedagógusok felügyelete mellett tanulhatnak. A napközi otthonok költségvetési keretét ez évben 16 százalékkal emeltük, és az ellátást is megjavítottuk. A nagy fejlődés ellenére sem vagyunk azonban megelégedve az általános iskolák tantervével, tananyagával és nevelő munkájával. A jelenlegi tantervek és tankönyvek túl gyorsan készültek. Egyesek nem elég átgondoltak, nem eléggé aknázzák ki a nevelési lehetőségeket, különösen a szocialista hazafiasság megalapozását, és nem veszik kellőképpen figyelembe a tanulók életkori sajátságait. Egyes osztályok tananyaga túl nagy és indokolatlanul megterheli a tanulókat. Nem helyez a tanterv kellő súlyt a készségek kialakítására — számolásra, helyesírásra, kézimunkára —, s elhanyagolja a gyakorlati életre való nevelést. Sőt a nevelés általában nem kapott kellő helyet iskoláinkban, amit mielőbb pótolnunk kell a marxista pedagógia elvei alapján, a szovjet pedagógusok tapasztalatainak felhasználásával. Hangsúlyozom azonban, hogy az ifjúság nevelését az iskola magában nem képes kielégítően elvégezni. Ehhez a szülők és az egész társadalom hathatós segítségére van szükség. Erről a helyől is kérem ezért a szülőket, a tanácsokat, a szakszervezeteket és egész népünket, hogy tevékenyen vegyen részt az ifjúság nevelésében. Tanítóink és tanáraink mindig készségesen állnak t endelkezésre e téren tanácsaikkal és felvilágosításaikkal. Az, ifjúság nevelésének nálunk elsőrendű közüggyé kell válnia, amelyből az egész társadalom tevékenyen és közvetlenül is kiveszi részét. Az általános iskolai oktatás tartalmi hibáinak kiküszöbölésére új tanterveket fogunk bevezetni, amelyeket évekre szóló, alapos munkával készítünk elő és általános bevezetésük előtt egykét éven át kísérletileg kipróbálunk. Az alsó négy osztály tantervének tervezete a kísérleti tankönyvekkel együtt elkészült, s jelenleg 34 iskolában próbálják ki. Az ország különböző részein gyakorlatban szerzett tapasztalatokat a tanítók és felügyelők széles körben megvitatják. E viták eredményei alapján fogjuk kidolgozni új tanterveket és tankönyveket, amelyek remélhetőleg hosszú időn át érvényben maradhatnak. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, s noha a kísérleti tankönyvekben sok még a túlzás — így többek között kiállításuk tekintetében is —, biztos vagyok benne, hogy a gyakorló pedagógusok széles körének bevonásával lényegesen jobb tantervet és tankönyveket fogunk kidolgozni, mint az eddigiek. Az új tantervek kidolgozását, az iskolai nevelőmunka hiányosságainak kiküszöbölését, s oktatásunk számos elvi problémájának tisztázái lényegesen elő fogja mozdítani a múlt év végén létrehozott Pedagógiai Tudományos Intézet. Az intézet a gyakorló pedagógusok széles körére támaszkodva dolgozik oktató munkánk jobb megalapozásán, az iskolai nevelés gyakorlatának kidolgozásán a marxista pedagógia elvei alapján, s a pedagógia haladó magyar hagyományainak feltárásán. Jelentékeny fejlődésen ment át a felszabadulás óta középiskolai oktatásunk is, amelyben ma háromszor annyi tanuló vesz részt, mint 1938ban. A középiskola megszűnt a burzsoázia kiváltsága lenni, munkásságunk és dolgozó parasztságunk gyermekei elfoglalták benne az őket megillető helyet. Megváltozott a középiskolai tanítás tartalma. Harcba szálltunk az idealista, reakciós szellemmel, s igyekeztünk oktatásunkat a marxista—leninista világnézet alapjára helyezni. Ha nem is állíthatjuk, hogy ezt már teljesen megvalósítottuk, mégis a tananyag és a tankönyvek mind nagyobb mértékben tartalmazzák a marxista tudományok alapjait. A népgazdaság középfokú szakkáderszükségletének kielégítésére létrehoztuk a különféle ipari, közlekedési, mezőgazdasági és közgazdasági technikumokat, s bevezettük — az általános iskola felső négy osztályában megkezdett tanulmányok folytatásaként — az orosz nyelv oktatását, ami lehetővé teszi ifjúságunknak az élenjáró szovjet társadalmi, műszaki, tudományos és szépirodalom olvasását eredetiben. Középiskolai oktatásunk mennyiségi fejlődése kielégítő, bár ez az iskolatípus is tanteremhiánnyal küzd. Tartalmi tekintetben azonban még sok a javítanivaló. Általában túlméretezett a tananyag. Elvégzése nagyon igénybeveszi a tanulókat, s a tárgyak egy része nincs elég szoros kapcsolatban a gyakorlati élettel. Ez a bírálat nemcsak a gimnáziumokra vonatkozik, hanem a techniku• mokkái kapcsolatban is jogosult. Bár az évek folyamán igen sok szakra specializáltuk a tech[ nikumi képzést — 76 féle technikum volt —. az I oktatás mégis túlságosan elméleti, s a végzettek sokszor idegenkednek a gyakorlati termelő munj kától, amelynek elvégzésre nem is rendelkezí nek a szükséges készségekkel. A technikumok ! túlzott szakosításán a rokonszakok fokozatos