Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-17
745 Az országgyűlés 17. ülése 1955. április 20-án, szerdán. 746 tosítjuk. Ennek leküzdésében iparunknak és tudományunknak egyaránt céltudatosan segítenie kell egymást. Nem vitás azonban, hogy a magyar tudomány a fordulat éve óta fokozatosan mind nagyobb eredményeket ért el népünk szolgálatában. Meg sem kísérelhetem, hogy az új hazai tudomány eredményeit valamennyire is körvonalazzam, hiszen annak az Akadémia tízéves felszabadulási jubileumi kötete számára készült tömör összefoglalása is egész kötetet tesz majd ki. Példaként csak saját szakmám területén belül a geokémiai, földtani, bányászati nyersanyagkutatásban az ötéves terv időszaka alatt elért legfontosabb néhány eredményként említem meg: a több száz millió tonna új szénkincsnek, a jelentékeny új kőolajmezőknek, a karbonátos mangánérc és a kálitrachit hatalmas tömegének, a fluoritnak, a gipsznek, valamint jelentékeny germánium nyersanyagforrásnak felfedezését. Az általános eredmények közül pedig utalok azokra a könyvekre, folyóiratokra, amelyek részben a tudomány eredményeit a legkorszerűbb alakban és kellő színvonalon teszik hozzáférhetővé népünk számára, részben pedig a hazai tudomány hatalmas fejlődését a külföld felé reprezentálják, sok elismerést szerezve a magyar kutatás új korszakának. A magyar tudományra mindinkább alkalmazni lehet a sztálini jellemzést az igazi tudományról, amely szerint az igazi. tudomány »az egész népet szolgálja, átadja a népnek a tudomány minden vívmányát, nem kényszerből, hanem önként és örömmel-«. Ha e téren jelentékeny eredményekkel dicsekedhetünk, nem maradhat említés nélkül, hogy ezekben az eredményekben nagy szerepe volt szovjet kutatótársaink páratlanul önzetlen segítségének is. Mindezek eredményeképpen mindinkább tért hódit a dialektikus materializmus következetes alkalmazása is tudományos kutatásunkban. A magyar tudomány előtt a nagy szovjet példa lebeg: Pavlov, Micsurin, Vernadszkij szelleme nálunk is élővé vált. Amikor itt tudományról beszélünk, ezalatt nemcsak a napi feladatokat, a könnyebben, rövidebb idő alatt elérhető eredményeket és a termelőmunka közvetlen segítését értjük, hanem az elvontnak látszó és fundamentális kutatási feladatokat is, beleértve a társadalom, a törté-' réti, a nyelv és irodalmi tudományok ilyen vonatkozásait. Nem feledhetjük, hogy a tudomány legtöbb nagy vívmánya, például az atomenergia felhasználása, valamint a radioizotópos kutatásokkal elért legújabb nagyszerű szovjet eredmények a legelvontabbnak látszó vizsgálatok nélkül nem születhettek volna meg. Végül az oktatási és kutatási költségvetés mérlegelésénél nem szabad feledni a magyar tudományra váró hatalmas feladatakot hazánk további, mindinkább tudományos előkészítést igénylő ipari és kulturális, szociális fejlődésével kapcsolatban, amire a minisztertanács elnökének beszéde utalt. A tudomány, amely oly hatalmas hajtóereje az emberiség fejlődésének, amely Lenin szavai szerint »az emberiség legnagyobb büszkesége-«, ellenségeink kezében a pusztítás, a gyilkolás, a totális háború eszközévé válik. Ez ellen csak úgy küzdhetünk, ha a Szovjetunió oldalán mi is a tudomány legkorszerűbb eszközeivel erősítjük hazánkat a külső veszéllyel szemben is. A békeharc hathatósságát. a korszerű tudományos felkészültség segíti. Amikor a magyar nép a tudásra költ, egyben a békére áldoz! Mindezeknek a szempontoknak érvényesülését költségvetésünkben általában és oktatásügyi minisztériumi vonatkozásban egyaránt biztosítva látom, ezért a költségvetést elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter kíván szólni. ERDEY-GRUZ TIBOR: Tisztelt Országgyűlés! Költségvetésünk tárgyalásának különös jelentőséget ad az, hogy felszabadulásunk 10. évfordulójának időszakában folyik. Hazánk felszabadítása a fasiszta uralom alól nemcsak azt tette lehetővé, hogy dolgozó népünk megdöntse a kapitalizmust, kezébe vegye sorsának irányítását és megkezdje a szocializmus építését, hanem a gazdasági és társadalmi rendszer gyökeres megváltozásával szoros kapcsolatban kulturális életünket is új alapokra fektethettük. A kulturális forradalom, k mely ez évtizedben pártunk vezetésével, munkásosztályunk politikai harcainak részeként hazánkban kibontakozott, a közműveltség, a szakképzés, a tudomány, az irodalom, valamint a művészet minden területére kiterjedt — és ebben oroszlánrésze volt oktatási intézményeinknek: A párt vezette kultúrforradalom során oktatási intézményeink is gyökeresen átalakultak, tartalmukban és rendszerükben egyaránt. Az oktatásügy hozzájárulása a kulturális forradalomhoz sokoldalú. Legfőbb eredményei: az egész nép alapműveltségét biztosító általános iskola megteremtése, a középiskolák és egyetemek átalakítása és fejlesztése, valamint a tanulók munkás-paraszt többségének biztosítása, végül, de nem utolsóként, az idealista reakciós világnézet elleni küzdelem felvétele iskoláinkban és egész oktatásunknak a szocializmus építése szolgálatába állítása, az oktatásnak, nevelésnek marxista, leninista világnézet szellemében való átformálása. Nem választhatók el az oktatás terén elért eredményeink, különösen a felsőoktatásban, a tudományos kutatás átszervezésétől és hatalmas fellendülésétől, melyben a Tudományos Akadémia újjáalakításának, az ipari kutatóintézetek széles hálózata kiépítésének és a tanszékeken folyó kutató munka nagyvonalú támogatásának van oroszlánrésze. A felszabadulás tette lehetővé, hogy megvessük egész népünk egységes műveltságének alapját, s felszámoljuk a kapitalista idők műveltségi osztály kiváltságait. Az iskolakötelezettség ugyan elvileg a felszabadulás előtt is érvényben volt Magyarországon, de érvényesítésének módját a burzsoázia osztályszempontjai diktálták. Nem is szólva arról, hogy a gyermekek mintegy 10 százaléka analfabéta maradt. A dolgozók gyermekeinek túlnyomó része — több mint 60 százaléka — csak az elemi iskola ötödik-hatodik osztályát végezte el. Az elemi iskola negyedik
