Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

71 Az országgyűlés 4. ülése 1954. évi január hó 22-én, pénteken. 72 átlagtermése 70 métermázsa, a miénk 122 volt. Kukoricából pedig a 25 mázsa egyéni átlagterméssel szemben a mienk 48 mázsa volt holdanként. Meg kell még mondanom, hogy öt évvel ezelőtt csak alig haladluk meg az egyéniek termésátlagait. Az országos termésátlagok azonban még alacsonyak és csak alig haladták meg a háborúelőtti színvonalat. Jól működő termelőszövetkezeteink példája bizonyítja, hogy a dolgozó parasztság számára az egyedüli helyes út a mezőgazdasági terme lőszövetlek útja. Ezek a szövetkezetek bebizonyítják ország-világ előtt, hogy többet tudnak termelni tábláikan, mint az egyénileg dolgozó parasztok kisparcel Iájukon, kevesebb munkával és költséggel állítják elő terme (vényeiket és így többet tudnak adni tágjaiknak, nagyobb jövedelem elérésére képesek. Ezeknek a szövetkezeteknek a tagjait nehéz lenne rábírni arra, hogy újra egyénileg dolgozzanak, mondhatnám, el sem lehetne kergetni őket a szövetkezetből. A jól működő szövetkezetek példája bizonyítja, hogy a dolgozó parasztság számára lyesi volt az az út, amelyet pártunk és kormányunk kijelölt, mert csak ez biztosítja számára a nyugodt és biztos megélhetést, ez biztosítja a kulturáltabb emberi életet. Felvetődik a kérdés: miért nem működik min(K ii szövetkezetünk jól, miért léptek ki egyesek a termelőszövetkezetekből? Engedjék meg, hogy mint a barcsi Vörös Csillag termelőszövetkezet elnöke, ezzel a kérdéssel kapcsolatban elmondjam a véleményemet. A termelőszövetkezeti gazdálkodás az egyedüli helyes út a dolgozó parasztok számára, hogy örökre megszabaduljanak a bizonytalansággal járó egyéni gazdálkodás veszélyétől. A termelőszövetkezeti gazdálkodás előnyeiről sokat beszéltek az egyénileg dolgozó parasztoknak, amíg azok kívül voltak a szövetkezeten. Amikor beléptek a szövetkezetbe, már kevesebbet foglalkoztak velük. Ebből adódott azután az a helyzet, hogy sok tisztázatlan kérdésre, amelyet maga az élet vetett fel a termelőszövetkezetek életében, nem kaptak választ senkitől sem; nem volt, aki bajaikat, sérelmeiket orvosolja. S'ok helyen nem volt megfelelő iaz elnök személye sem. De ahol meg is volt a jó szándék a vezetőségben, nem voltak képesek az azelőtt pár holdon gazdálkodó parasztok megszervezni a többszáz-, sőt többezerholdas nagygazdaságok munkáját. A munka szervezetlenségéből adódott legtöbb esetben, hogy nem tudták időben elvégezni az egyes mezőgazdasági munkákat, ami a terméseredmények rovására ment. A rossz termés is hozzájárult ahhoz, hogy több esetben a becsületes dolgozó parasztok is kiléplek a szövetkezetből. Ezek elmondják, hogy a kukorica kapálatlan maradt, a betak.i rítusnál nagy veszteségek álltak elő, vagy a kész termés is a gondatlan raktározás és kezelés következtében veszendőbe ment. Ezeket a becsületes tagokat bántotta a munkák ilyen menete és amikor az ilyen hiányosságokra felhívták a vezetőség figyelmét, nem hallgatták meg őket. Sok helyen a munkaegység-beírásokat hosszabb időn át elhanyagolták vagy rosszul, felületesen végezték. A munkaegyszolgál a jövedelemelosztás alapjául és ha ezt /ni írják be, egyesek jogtalan jövedelemhez jutnak, mások viszont a nekik jogosan járó részesedést sem kapják meg. így volt ez a drávaszentesi »Búzakalász« tsz-ben is, hogy iakit csak néha láttak dolgozni, több munkaegységjóváírásban részesült, mint aki becsületesen, nap mint nap dolgozott. A legtöbb szövetkezetben nem oldották meg a premizálás kérdését sem, nem adtak a többlettermés után semmit sem azoknak a tagoknak, akik azt elérték. A legtöbb szövetkezeti tag ismeri a minisztertanács erre vonatkozó határozatát és követelték is a termelőszövetkezet vezetőségétől a nekik jogosan járó jutalom kiadását. Ennek gyakorlati végrehajtása persze nehézségekbe ütközött ott, ahol a munkaszervezés rossz volt, ahol »bandában« dolgoztak egész éven át. Termelőszövetkezeteink jövedelmezőségét néha gátolták az egyes állami vállalatok részéről, történt túlkapások. Én itt csak egy kicsi dolgot, a kaposvári Finommechanikai és Gépjavító Vállalat nálunk végzett mérlegjavítását akarom megemlíteni. A vállalat két embere félnapig javította az egyik hídmérlegünket. Anyagot összesen 15 forint értékben használtak fel és számlájukban az Útiköltség, műszerszállítás és hitelesítés díja mellett munkadíj címén 2.226.— forintot, szállásdíj címén 431.— forintot számláztak. Ez a két ember félnapi munkájáért egy kicsit sok még nekünk is, akik »milliomosok« vagyunk. Ilyen és ehhez hasonló problémák merültek fel szövetkezeteinkben és sok esetben ezért léptek ki becsületes dolgozó parasztok is a szövetkezetből. Ezek a parasztok elmondják, hogy ők nem a szövetkezeti gazdálkodás ellen vannak, hanem a szövetkezetükben uralkodó lehetetlen állapotokkal nem értenek egyet. Minél előbb szüntetjük meg az itt felsorolt hibákat; annál előbb fog emelkedni a terméshozam ezen a területen is. Pártunk Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak a határozata a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről nagy lehetőséget ad a mezőgazdaságban dolgozók számára, hogy felszámoljuk a mezőgazdasági termelésünkben jelenleg még fennálló elmaradottságot és bőségesen elláthassuk országunk lakosságát élelmiszerekkel, könnyűiparunkat pedig nyersanyaggal. A Szálai elvtárs által ismerteteti 1954. évi népgazdasági terv is ennek megfelelően a mezőgazdaság fokozottabb megsegítését irányozza elő. A mezőgazdasági beruházások csaknem 50 százalékkal lesznek nagyobbak, mint tavaly. A termelést közvetlenül elősegítő beruházások már az idén is kell, hogy éreztessék hatásukat a terméseredmények emelkedésében, de döntően a legközelebbi két-három évben fognak megmutatkozni nagyobb ieredmények. A mezőgazdasági beruházások iközé tartozik a szőlő és gyümölcsös telepítése, valamint halastavak létesítése. Ezeknek a beruházásoknak jelentős részét az állam magára vállalta. A baj csak ott van, hogy a jelenlegi szőlő- és gyümölcsfaiskolák nem képesek ellátni az ezirányú igényléseket. Ezért a földművelésügyi minisztérium fordítson nagyobb •gondot ilyen faiskolák létesítésére. Jelentősen emelkedik a mezőgazdaság részére gyártott gépek mennyisége és (»mellett több olyan gépsorozat gyártása indul meg az idén, amit eddig a mezőgazdaság nemigen kapott. Ilyen a féllánctalpas traktor, amely lehetővé teszi az olyan terű-