Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-4

73 Az országgyűlés 4. ülése 1954. letek talajmunkáinak elvégzését, mint a honiokos és táptalajok, ahol eddig a szántás gépi erővel csak nehezen, vagy egyáltalán el sem volt végezhető. Ezeknek a traktoroknak használata folytán 25 százalékkal emelkedik a teljesítmény, az azonos lóerejű körmöstraktorokkal szemben. Az idén kezdik el a traktoros fűkasza sorozatgyártását is, amely a legnehezebb munka, a kaszálás alól szabadítja tel az emberi munkaerőt és lehetővé válik a szálastakarmányfélék időben ós jó minőségben való betakarítása, amivel az utóbbi évek folyamán annyi baj volt. A mezőgazdaság az idén a terv szerint jóval több gépet kap, mint eddig bármelyik esztendőben. A gépesítés mennyiségi növelése mellett azonban nagyobb gondot kell fordítani annak minőségére is. Az eddig gyártott gépek ugyanis nem készültek a kívánt minőségnek megfelelő anyagból és emiatt sok bosszúságot dkoztaik gépállomásainknak. A Szabad Nép tavaly az ősz elején cikket közölt a Törökszentmiklósi Gépgyár udvarán elfekvő új tárcsákról, amelyeket a földművelésügyi minisztérium állítólag azért nem vett át, mert mem voltak számára betervezve ós így nem volt meg rájuk a beruházási keret sem. Ennek a gyárnak a tárcsáiból hozzánk is kerültek munkára, de már 'az első használatkcr levelei kettényíltak és nem lehetett használni azokat. Valószínűnek tartom, hogy a földművelésügyi minisztérium ebből az okból kifolyólag nem vette át. De ugyanez áll a traktorvontatású 30 soros vetőgépekre is; mem megfelelőek, ahány soruk van, annyiféleképpen vetnek és szabályozó szerkezetük is olyan, hogy hol többet, hol kevesebbet vet, egyszeri beállítás után is. A Mosonmagyaróvári Gépgyár által gyártott fogatos fűkaszákkal is sok baj volt. A kaszávédő-ujjak az első használatkor összetörtek, emiatt nálunk is négy kaszálógép állt, mtrt nem lehetett hozzá pótalkatrészt kapni. A mezőgazdaság nagyobbarányú gépesítése akkor desz segítségére dolgozó parasztságunknál:, csak akkor fogják a gépeket még inkább megsze retni a falun, ha a gépek használata által munkát takaríthatnak meg, ha azok elősegítik a mezőgazdasági munkákat és nem okoznak az itt felsorolt minőségi hibák állandóan bosszúságot. Dolgozó parasztságunk elsősorban a minőségi hibák kijavítását várja gépgyárainktól, mert csak jóminőségű gépekkel tudjuk ,a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonalát rövid időn belül felemelni. A gépállomásokon jelenleg érvényben Jevő bérezési rendszer sem jó. A jelenleg fennél ló bérezési rendszer szerint akkor kap a traktoros jutalmai, li I tervét mennyiségileg túlteljesíti. Szerintem az lenne a helyes megoldás, ha a traktoros az általa meg mimikáit területen a terméstöbblet után kapna prémiumot. A terméstöbblet elérésének természetesen egyik főf el tétele az időben végzett italajmunka. Ez sokkal nagyobb ösztönző hatással lenne a munkák minőségi elvégzésére is. A gépállomásoknak fizetendő talajmunkadíjak is úgy vannak jelenleg megállapítva, hogy mem teszik érdekeltté a gépállomást a magasabb termés elérésében. Az alapmunkadíjak ugyanis (országosan egységesen vannak megállapítva, s így a jobb területeken dolgozó tsz-nél nem kell a gépállomásnak megerőltetnie magát, hogy többletmunkadíjat kapévi január hó 22-én, pénteken. 74 jon. Azt hiszem, itt is az lenne a helyesebb, ha a gépállomási munkadíjak alapja a tervbevett termésmennyiség lenne és ennek túlteljesítése után kapna a gépállomás többletmunkadíjat. A gépállomások idén lényegesen több munkát fognak végezni az egyénileg dolgozó parasztoknak is,- mint eddig. A gépállomások dolgozóinak jó munkájától függ, hogy megszerettessék a gépi munkát. Jó munkájukkal segítsék elő az egyénileg dolgozó parasztok termelésének és jövedelmének emelését, így járuljanak hozzá a munkás-paraszt szövetség további megerősítéséhez. Az 1954. évi állattenyésztési terv a mennyiség növelése mellett, helyesen, a minőség fejlesztését tűzi ki célul. A minőségi fejlesztést azonban csak az állam nagyobb segítségével érhetjük el. Elsősorban az apaállat-utánpótlás biztosítására fordítson nagyobb gondot a földművelésügyi minisztérium. Az apaállatok nem kielégítő számát előidézte azoknak helytelen, alacsony ára is. Egy évvel ezelőtt az l/A minősítésű tenyészkanért még nem adtak többet, mint 1600.— forintot, amikor ekkora, nem tenyészállatért ennek a dupláját lehet kapni. Az egyéni parasztok tulajdonában levő jó szarvasmarhaegyedeket is fel kell kutatni, törzskönyvezni kell és elő kell segíteni, hogy szaporulatukat mind felneveljék. A tenyészállatok árát is a hízóállatokéhoz hasonlóan úgy kell megállapítani, hogy érdemes legyen azzal foglalkozni. Az idei esztendőben csupán a FAGI útján, mintegy 45 százalékkal több falusi kislakást építünk, mint tavaly. Az eddig befutott igénylések jóval felülmúlják a rendelkezésre álló anyag', és pénzkeretet. Ezért itt is gondoskodni kellene a helyi I tőségek nagyobbmértékű kihasználásáról. Elő kell segíteni, hogy a termelőszövetkezetek az ilyen kislakások építéséhez saját maguk égethessenek téglát és meszet. Ehhez a kormány bocsásson rendelkezésre megfelelő mennyiségű szenat és mészkövet, mert csak így tudjuk biztosítani ezeknek a kislakásoknak olcsóbb kivitelezését. A mezőgazdaság fejlesztését nagy mértékben akadályozza az egyes területeken még fennálló pazarlás. Gépállomásainkon mem bánnak kellő takarékossággal az üzemanyaggal. A traktoristák a kisebb szerszámokat rendszeresen elveszük. De nem végzik el az előírt karbantartási munkákat sem, ami iá gépek időelőtti elhasználódásához vezet. Termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink sokmilliót takaríthatnának meg, ha csak a takarmányokat gondosabban kezelnék. A legtöbb helyen nem fedik be szalmával a szénaféléket. így sok értékes takarmány megy veszendőbe az esőzések következtében. A burgonya és takarmányrépa téli tárolását sem végzik el kellő gondossággal, így sok esetben előfordul, hogy csak tavasszal veszik észre, hogy terményük elrothadt a tél folyamán. De nagyok még a betakarítási veszteségek is, ami nagy mértékben csökkenti a terméseredményeket és kárt okoz elsősorban a dolgozó parasztságnak, de ezenkívül népgazdaságunknak is. Az állam által a mezőgazdaság fejlesztésére adott hatalmas segítség* csak akkor hozza meg a kívánt eredményt, ha a mezőgazdaság minden dolgozója la rendelkezésére álló minden lehetőséget kihasznál, ha takarékoskodik munkája minden terüI leién. A mezőgazdaság dolgozói kövessék ebben is