Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-4
69 Az országgyűlés 4. ülése 1954 a gyárak nem hajlandók kiadni és beolvasztják a Martin-kohókban. Sokat segíthetnek itt szakszervezeteink, amelyeknek ezen a téren elsősorban az a feladatuk, hogy ismertessék a gyár dolgozóival a célhulladékok feldolgozásának népgazdasági hasznát és szerepét kormányunk gazdasági politikájának támogatásában. Célszerűnek tartom még lazt is felemlíteni, hogy a gyárainkban kiselejtezett gépek egy részét a helyiipair még jól felhasználhatja. Ezzel is elősegíhetjük a belyiipar termelésének fokozását és így a lakosság jobb ellátását. A fogyasztási cikkek gyártásának növelését, a helyiipar fejlődését nemcsak a jobb anyagellátással, hanem más módon is elősegíthetjük. Tanácsaink gondos, jó munkája ezen a téren sok akadályt elháríthat. Itt van például a gyengeáramú műszerjavító termelőszövetkezet problémája. Azt írják, hogy exportgyártási tervüket számításaik szerint körülbelül 50 százalékkal tudják 'növelni, ha megkapják az üzemeik helyiségei közé beékelt mintegy 140 négyzetméter területet kitevő helyiségei, amelyeit a Helyiipari Dolgozók Szakszervezete bérel. A szakszervezet ezt szívesen átadja, ha megkapja a Bartók Béla-út 52. alatt a tánctanítók munkaközösségének helyiségét, amelyet naponta csak néhány órára vesznek igénybe. A helyiséget azonban a fővárosi tanács népművelési osztályának tiltakozására nem- kaphatják meg. Ott arra hivatkoznak, hogy kultúrforradalomban élünk és így a tánctanítók munkaközösségének feltétlenül helyet kell biztosítani. Ez természetesen nem kétséges. De miért próbálunk úgy biztosítani helyet, hogy ezzel megakadályozzuk egy népgazdasági szempontból kétségtelenül hasznos termelőüzem továbbfejlődését? Ugy érzem, ezeknek a hibáknak a kijavítására megvan minden lehetőségünk, s ha ezt megtesszük, újból csak segítséget adunk a kormányprogramul megvalósításához. Tisztelt Országgyűlés! Dolgozóink örömmel fogadták a párt és a kormány új gazdasági programmját. Megértették, hogy az 1954. évi terv elsősorban az ő javukat szolgálja. Az elmondottakat összegezve, hangsúlyozni kívánom, hogy 1954. évi tervünket reálisnak tartom, teljesítésének megvannak a reális alapjai. Hozzászólásom csak |azt célozza, hogy a felhozott példákkal alátámasszam: ez a terv teljesíthető, mert áz anyagi feltételein kívül megvan hozzá dolgozóink kezdeményező ereje és szilárd elhatározása, hogy a munkás-paraszt szövetségre támaszkodva, mielőbb megvalósítsák pártunk és kormányunk gazdasági programmját. A tervet a magam «"észéről is helyeslem és elfogadásra javaslom. (Taps.) EINÖK.: Szólásra következik? CZÉH JÓZSEF jegyző: Losonczi Pál. LOSONCZI PÁ L: Tisztelt Országgyűlés! <\z ismertetett 1954. évi népgazdasági terv az országgyűlés legutóbbi ülésszakán elfogadott kormányprogrammnak megfelően, az életszínvonal növelését tűzi ki fő feladatként. A Központi Vezetőség október 31-i határozata jelenlegi időszakunkban a szocializmus építésének kulcskérdéseként jelölte meg a mezőgazdasági termelés fejlesztését. Én Szaévi január hó 22-én, pénteken. 70 lai elvtárs beszédének erre vonatkozó részével szeretnék foglalkozni. A kormányprogramm ismertetése, majd az ezt követő, a mezőgazdaságot érintő minisztertanácsi határozatok nagy mértékben fokozták a parasztság érdekeltségét a mezőgazdasági termelésben. E határozatok segítették elő, hogy sok elhagyott föld megtalálta a maga gazdáját, megélénkült a kereslet az olyan mezőgazdasági felszerelések és eszközök iránt, amilyeneket azelőtt már évek óta nem vásároltak a dolgozó parasztok. Ugrásszerűen emelkedtek a jószágárak is, mindenki venni akar, ami bizonyítja a mezőgazdasági termelés iránt tanúsított hatalmas érdeklődést. A dolgozó parasztságunknak nyújtott hatalmas beadási kedvezmény, a termények szabadpiaci forgalmának engedélyezése, valamint az árleszállítások növelték a falu dolgozóinak vásárlóerejét. Dolgozó parasztságunk ma már számtalan olyan iparcikket keres és vásárol, mint a rádió, motorkerékpár, selyem, szőnyeg stb., amire a felszabadulás előtt nem is gondolhatott. Hogy dolgozó parasztságunk mennyivel többet vásárol, mint mondjuk öt évvel ezelőtt, arra hadd mondjak el egy példát. A mi falunkban, Barcson, a földművesszövetkezet 1949-ben jó forgalmat ért el, amikor egy hónap alatt százezer forint értékű árut adott el. Most, 1953 őszén volt olyan nap is, amikor ezt a forgalmat egy nap alatt túlhaladta. Nagy mértékben nőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme ,is a tavalyi jó termés és az állam által nyújtott kedvezmények következtében. Nem ritka az olyan család, amely több évre is el van látva kenyérgabonával. A mi szövetkezetünkben a gyengébben dolgozó tag is körülbelül 10 mázsa búzát kapott, de van olyan tag, mint Nagy György, aki egymaga 27 mázsa búzát kapott, vagy Gulácsi Mihály családja, amely 49 mázsa búzát vitt haza. Ilyent az egyénileg dolgozó parasztság nem ismert, mert hiszen nem egy esetben előfordult a harmincas években is, amikor pedig gabonafelesleg mutatkozott az országban, hogy már a tavaszi hónapokban kölcsönözni kellett az új termésből előleget őrölni valónak. A jobban működő termelőszövetkezetekben a pénzbeli osztalék is annyi volt, hogy. csak a tavalyi, egy évi jövedelméből sok családnak házvásárlásra is jutott. A mi szövetkezetünkben is most ezekben a hetekben hét család vett magának kéthárom, sőt négyszobás házat is 25—30.000 forint értékben, amit egyéni gazda korában egyik sem tudott volna elérni egy év alatt. A falusi lakosság igényei megnőttek, ami mutatja fejlődésünk eddig elért eredményeit. Az ipari termelés több mint háromszorosára való emelkedése lehetővé tette, hogy ezeket a növekvő igényeket nagyrészt kielégíthessük. Az egész lakosság növekvő igényeinek kielégítése érdekében döntő feladat a mezőgazdaság terméshozamának emelése. Élenjáró termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink jóval felülmúlják a körülöttük levő egyénileg dolgozó parasztok termés, átlagait. Itt újra helyi példára kívánok hivatkozni. A barcsi dolgozó parasztok búzatermése 9 mázsa volt tavaly, a miénk 14 mázsa 20 kiló, ősziárpájuk 11.5 mázsa, a miénk 18 mázsa. De a legnagyobb különbség a'kapásoknál van. Burgonyából a falu 6* 21
