Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-15
619 Az országgyűlés 15. ülése 1955. évi április 18-án, hétfőn. 620 a potsdami értekezleten kiharcolta azokat a megállapodásokat, amelyek kijelölik az egységes, demokratikus, békeszerető német állam fejlődésének útját. A potsdami szerződésben kimondták, hogy Németországgal meg kell kötni a békeszerződést. S ma, tíz esztendővel az egyezmény után, Németország még mindig ketté van szakítva, s a békeszerződést még mindig nem sikerült aláírni. Mi jellemzi a potsdami egyezményt megkötő nagyhatalmak politikáját Potsdamtól napjainkig? A Szovjetunió a javaslatok egész sorával kívánta megvalósítani azóta is az egységes Németország megteremtését; következetes békepolitikával harcolt a londoni és párizsi szerződések megkötése ellen. A Szovjetunió, amikor az újraegyesítésért, a Wehrmacht feltámasztásának megakadályozásáért küzd, egyben Európa és az egész világ népeinek jövőjéért is küzd és ezért támogatja a Szovjetuniót ezen törekvésében a világ népeinek több mint 900 milliós tábora. Ugyanakkor az amerikai—angol imperialisták mindent elkövetnek a postdami értekezlet határozatainak meghiúsításáért, Németország egyesítésének megakadályozásáért. Az imperialista hatalmakat egy vágy fűti: minden erőt összpontosítani a harmadik világháború kirobbantására. A világ népei azonban békében akarjak élni és ezért örömmel támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely ezt van hivatva szolgálni. Ezért fogadta olyan lelkesedéssel dolgozó népünk az Elnöki Tanács határozatát, amely a Németországgal való hadiállapot megszűntetéséről szólt. Szorosan kapcsolódik a német kérdéshez és egyben a béke ügyéhez a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 6. számú határozata, amelyben csatlakozik a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i felhívásához, melyet a v üág népeihez és parlamentjeihez intézett. Igen nagyjelentőségű a Szovjetuniónak ez a felhívása, amelyben felszólítja a népeket a nemzetközi feszültség enyhítésére, a béke megóvására és megszilárdítására. Felszólítja a világ parlamentjeit a testvéri összefogásra, a parlamentek közti közvetlen kapcsolatok megteremtésére. Népünk a békés együttműködésnek ujabb járható útját látja a vitás kérdések békés tárgyalások útján való megoldásában. Népünk minden eszközzel küzd a háború ellen és ezért támogatja a felhívást, amely kimondja, hogy országgyűlésünk mindent meg fog tenni, hogy szorosabbá tegye kapcsolatait más népek törvényhozó testületeivel és ezzel is tevékenyen hozzájáruljon a tartós béke biztosításához. A mi államunk külpolitikája a különböző társadalmi rendszerek együttműködésének lenini elvén épül fel, egymás területi sérthetetlenségének és kölcsönös szuverenitásának tiszteletbentartásán. Ez Jellemzi egész politikai magatartásunkat. A mi népünk békében akar élni; a termelés, a kultúra minden vívmányát ennek a szent ügynek a megvédésére akarja felhasználni. Ezért parlamentünk és népünk örömmel csatlakozott a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének felhívásához, hisz nálunk a nép és a parlament egyet jelent. A mi parlamentünk a nép parlamentje. Határozatai a nép határozatai. Népünk élni, építeni, alkotni akar és ennek feltétele a teremtő béke, melynek biztosítása egész népünk erőfeszítésétől, munkájától függ. Népünk a béke frontjának ráeső szakaszán az elmúlt tíz esztendő alatt becsülettel helytállt. Felszabadult életünk egy évtizedét ünnepeltük az elmúlt napokban, s amikor egy évtized munkája felett tartottunk számvetést, boldogan állapítottuk meg, hogy gazdag, termékeny évtized volt. Ez alatt az évtized alatt politikai, gazdasági, társadalmi életünkben alapvető változások történtek, s pártunk vezetésével népünk olyan egységbe forrt össze, amely biztosítéka szocialista társadalmunk felépítésének. Államunk és társadalmi rendszerünk szilárdságának bizonyítéka a 11. számú törvényerejű rendelet: az ország határain kívül tartózkodó magyar állampolgárok tekintetében a kegyelem gyakorlásáról, továbbá a 8. számú határozat: hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából kegyelem gyakorlásáról. Népköztársaságunk a kegyelem gyakorlásával lehetőséget kíván adni állampolgárainak, hogy az Alkotmányban biztosított jogaikkal élhessenek és munkájukkal résztvehessenek szocialista hazánk építésében. Kegyelemben részesülnek azok az ország határain kívül élő magyar állampolgárok is, akik nem tartoztak a fasiszta rendszer irányítói közé, illetve nem követtek el főbenjáró háborús vagy népellenes bűntettet. A felszabadulás óta nemcsak politikai, gazdasági, hanem kulturális téren is igen nagy eredményeket értünk el. Dolgozóink kultúrigénye és érdeklődése megnőtt a szocialista-realista kultúra iránt. Ezt az érdeklődést kihasználva képzőművészetünk és iparművészetünk területén igen nagy mértékben elszaporodtak a kultúrpolitikailag káros, művészietlen alkotások. Ezért mondja ki az 1955. évi 12. számú törvényerejű rendelet, hogy a képző- és iparművészén alkotások, valamint a dekorációs anyagok engedély nélküli sokszorosítására és terjesztésére vonatkozóan a jelenleg érvényben lévő büntetési tételeket hat hónapról kétévi börtönre kell emelni, a cselekményt pedig kihágás helyett bűntetté kell nyilvánítani. A lakosság kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítését szolgálja a műsoros előadásokról szóló törvényerejű rendelet is. Ezen a téren a rendelet értelmében fokozottabb ellenőrzést kell gyakorolni és a magánhangversenyezést teljesen fel kell számolni. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakban ismertettem az Elnöki Tanácsnak a két ülésszak közötti időben kifejtett működését. Kérem az Országgyűlést, hogy a beszámolót — különösképpen a törvényerejű rendeletek tekintetében — tudomásul venni szíveskedjék. ELNÖK: Kérdem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jelentésben foglaltakat jóváhagyólag tudomásul veszi-e? (Igen.) Az országgyűlés a jelentésben foglaltakat tudomásul veszi.