Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-15
617 Az országgyűlés 15. ülése 1955. évi április 18-án, hétfőn. 6ÍÖ ság Elnöki Tanácsa a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a következő határozati javaslatot terjeszti az Országgyűlés ele elfogadás végett: Az országgyűlés Nagy Imre elvtársat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökét megbízatása alól felmenti, mivel nem látta t.l megfelelően a Minisztertanács elnökének tisztét. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének Hegedűs András elvtársat válassza meg. Az országgyűlés Mekis József elvtársat, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettesévé válassza meg. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett határozati javaslatot fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a Népköztársaság Elnöki Tanácsa javaslatát Nagy Imrének a Minisztertanács elnöki tisztsége alól való felmentéséről? (Igen.) Kimondom a határozatot: Az országgyűlés Nagy Imrét a Minisztertanács elnöki tisztsége alól egyhangúlag felmentette. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatát a Minisztertanács elnöki tisztségének betöltésére? (Igen.) Kimondom a határozatot: Az országgyűlés a Minisztertanács elnökévé HEGEDŰS ANDRÁST egyhangúlag megválasztotta. (Nagy taps.) Kérdem az Országgyűlést elfogadja-e a Népköztársaság Elnöki Tanácsának javaslatát a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztségének betöltésére? (Igen.) Határozatilag kimondom, hogy az országgyűlés a Minisztertanács elnökének helyettesévé MEKIS JÓZSEFET egyhangúlag megválasztotta. (Élénk taps.) Darabos Iván, az Elnöki Tanács titkára kíván szólni. DARABOS IVAN: Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk 21. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsának működéséről, amelyet az országgyűlés 1954. évi szeptember 22-én berekesztett és a mai napon megnyitott ülésszaka közötti időben fejtett ki, mint a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, a következőkben számolok be: Az Alkotmány 10. §-ának (3) bekezdésében biztosított jogkörében hozott határozattal az Elnöki Tanács a Nehézipari Minisztérium helyébe az 1954. évi 29. számú törvényerejű rendelettel a Szénbányászati Minisztérium, valamint a Vegyipari- és Energiaügyi Minisztérium szervezését rendelte el, az 1954. évi 30. számú törvényerejű rendelettel pedig felállította az Állami Gazdaságok Minisztériumát. Az Alkotmány 20. §-ának (4) bekezdésében biztosított jogkörében az Elnöki Tanács Zsofinyec Mihály elvtársat a kohó- és gépipari miniszteri, Hegedűs András elvtársat földművelésügyi miniszteri, Erdei Ferenc elvtársat igazságügyminiszteri, Kiss Árpád elvtársat könnyűipari miniszteri, Molnár Erik elvtársat a Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöki, Szálai Béla elvtársat az Országos Tervhivatal elnökének tisztsége alól felmentette. Hidas István elvtársat vegyipari és energiaügyi miniszterré, Czottner Sándor elvtársat szénbányászati miniszterré, Csergő János elvtársat kohó- és gépipari miniszterré választotta meg. Hidas István elvtársat vegyipari és energiaügyi miniszteri tisztsége alól felmentette és a Minisztertanács elnökhelyettesévé, Erdei Ferenc elvtársat földművelésügyi miniszterré, Pogácsás György elvtársat állami gazdaságok miniszterévé, Molnár Erik elvtársat igazságügyi miniszterré, Kiss Árpád elvtársat vegyipari és energiaügyi miniszterré, Szálai Béla elvtársat könnyűipari miniszterré, Román József elvtársat egészségügyi miniszterré, Bérei Andor elvtársat az Országos Tervhivatal elnökévé, Domonkos József elvtársat a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta meg. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a két ülésszak közti időben 17 ülést tartott, 18 törvényerejű rendeletet alkotott és több fontos határozatot hozott, melyeket a Magyar Közlönyben való közzététel útján kihirdettetett. Az Alkotmány 20. paragrafusának ötödik bekezdése szerint a két ülésszak közti időben alkotott törvényerejű rendeleteket az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatni. Beszámolómban ezek részletes felsorolását mellőzöm, mert az országgyűlés tisztelt tagjai kinyomtatva megkapták; mégis szükségesnek tartom, hogy néhány törvényerejű rendelettel, illetve határozattal, azok jelentőségénél fogva, röviden külön foglalkozzak. Gondolok itt elsősorban az 1955. évi 9. számú törvényerejű rendeletre, mely a Magyarország és Németország közötti hadiállapotot megszünteti. Több mint tíz esztendő telt el, 1945 január 20-a óta, amikor az Ideiglenes Nemzetgyűlés felszólította a magyar népet, hogy fegyveres erejét fordítsa a német fasiszta elnyomók ellen. Nemzetünk történelmének leggyászosabb ideje volt 1944 március 19-e, hazánknak a német fasiszták által történt megszállásának napja. Ezen a napon vonultak be hazánkba Hitler csapatai, amelyek ittlétük utolsó percéig rabolták, fosztogatták népünket. A hitleri katonai politikának Magyarország részéről való támogatása 400.000 magyar életébe került, nem beszélve a 35 milliárd pengőnyi anyagi kárról, rombolásról, pusztításról és azokról az igen nehezen gyógyítható sebekről, amelyeket a magyar anyák szívén ejtettek. A fasiszta Németország összeomlása óta tíz esztendő telt el, eseményekben, eredményekben gazdag tíz esztendő, amely alatt a mi felszabadított népünk eddigi történelmének legdicsőbb korszakát formálta. A második világháború befejezése, a német fasizmus szétzúzása után a Szovjetunió, amely már a hitleri agresszió legszörnyűbb napjaiban is úgy tekintett a német népre, mint a fasizmusnak áldozatul esett népre,