Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-ünnepi

587 Az országgyűlés 14. ülése 1954. évi december 21-én, kedden. 588 cializmus építésének egyetlen járható útján, a júniusi úton kell haladnunk, hogy országunk szabad és független legyen, népünk pedig jókedvben, bőségben éljen. Tisztelt Országgyűlés! Az ország gazdasági és politikai helyzete mellett nemzetközi helyzetünk is katasztrofálissá vált a Horthy-uralom idején, főképpen azután, hogy Magyarországot Horthyék teljesen a német imperializmus háborús támadásai eszközévé tették a szomszéd országok és a Szovjetunió ellen. A helyzet 1944ben már oda fajult, hogy alig két-három olyan ország volt a világon, amellyel Magyarországnak még diplomáciai kapcsolata volt. Teljesen elszigetelődve, Horthyék kiszolgáltatták hazánkat a német imperializmus kényére-kedvére, súlyosan kompromittálták a világ haladó közvéleménye előtt, amit betetéztek azzal, hogy az országot Hitler utolsó csatlósának szégyenteljes szerepére kárhoztatták. A Magyar Népköztársaság külpolitikája ezzel szemben arra irányul, hogy a világ minden békeszerető országával a kölcsönös érdekek tiszteletbentartásával, békében és barátságban éljen. Kormányunk külpolitikája ezen elvek és kapcsolatok állandó továbbfejlesztése alapján már komoly sikereket ért el. Ma baráti szomszéddók vesznek körül bennünket. A Szovjetunióval és számos népi demokratikus országgal. Lengvelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Bulgáriával kötött barátsági és kölcsönös segélynvújtási szerződésünk biztosítja a világ leghatalmasabb államának, a Szovjetuniónak és a baráti országoknak messzemenő támogatását. Jó úton haladunk a régi jószomszédi viszony, a gazdasági, Dolitikai, kulturális és egvéb kapcsolatok helyreállítása terén a szomszédos Jugoszláviával, amellyel máris több fontos egyezménvt. illetve megállapodást kötöttünk. Azon vagyunk, hogy helyreállítsuk a normális jószomszédi viszonyt Ausztriával is. Ez a külpolitika emelt ki bennünket abból az elszigeteltségből, ahová a régi uralkodó osztály szomszédaink ellen irányuló bűnös, ellenséges politikája rmatt jutottunk. Helyet foglalunk a békeszerető népek között, hogy kivegyük részünket a függetlenségért és békéért vívott harcból. Száz év múltán valóra váltottuk Kossuth álmát: megvalósítottuk a dunai népek testvéri összefogását, amely nemzeti függetlenségünknek egyik biztosítéka. Külpolitikánk alapvető célkitűzését, népünk biztonságát azonban veszélyezteti a német és osztrák kérdés rendezetlensége, illetve a német militarizmus feltámasztására irányuló törekvés és a vele járó Anschluss-veszély. Történelmünkből tudiuk. hogy a német hatalmi törekvések, a Drang nach Osten, a Hohenzollern ás a Habsburg dinasztiák, majd nyomdokaikon Hitler, letiporták hazánk függetlenségét és szabadságát, viszvissravetették gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésünket, népünket megaláztak, hazánkat kirabolták és rombadöntötték. Ezzel szemben az egységes, demokratikus, békeszerető Németország létreiötte biztosítaná a gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlődését a német és a magyar nép között, mindkét nép javára. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya békét akar. Éppen ezért el vagyunk szánva arra, hogy minden erőnkkel szembeszállunk a német militarizmus feltámasztásával. A Magyar Népköztársaság kormánya kijelentette, hogy a Szovjetunió javaslatai alapján kész tevékenyen hozzájárulni a béke biztosításához Európában. A magyar kormány véleménye szerint a Szovjetunió szerződéstervezete, amelyhez társadalmi rendiétől függetlenül bármely európai állam — az egységes békeszerető Németország megalakulásáig a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság is — az egyenjogúság alapján csatlakozhat, a legbiztosabb kiindulópontot jelenti az európai kollektív biztonság megteremtéséhez. A minisztertanács annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy ilyen kollektív biztonsági rendszer megteremtése nagymértékben megkönnyítené a német kérdés békés rendezését, megakadályozná Nyugat-Németország remilitarizálását és kedvező feltételeket teremtene az egységes, demokratikus, békeszerető Németország létrehozásához, ami a német nép és valamennyi európai néo elsőrendű érdeke. A minisztertanács megállapította, hogy a- német kérdésnek ilven szellemben történő rendezése teljes mértékben megfelel a Magyar Népköztársaság érdekeinek, ezért kész minden ereiével síkraszállni a német militarizms újjáélesztésének megakadályozásáért, és a moszkvai értekezlet célkitűzéseinek megvalósításáért. (Hosszantartó taps. ) Tisztelt Országgyűlés! A német militarizmus feltámasztására, egy támadó német hadsereg létesítésére iránvuló imperialista törekvések arra intenek bennünket, hogv fokozottabban gondoskodjunk hazánk szabadságának és függetlenségének, nemzeti szuverenitásunknak, népünk békés alkotómunkáiának. a szocializmus építésének védelmiről. Több áldozattal kell fejlesztenünk és tökéletesítenünk néphadseregünket, melynek őse, dicső honvédségünk a 48—-49-es népforradalom viharában, az idegen német elnyomók elleni szabadságharc vérzivatarában született. A népszabadság és a nemzeti függetlenség eszméié hevítette és lelkesítette azokra a. csodálatraméltó hőstettekre, amelvek a haladó népek osztatlan bámulatát és elismerését váltották ki. »A multak dicsősége nagy nemzeti kincs. Nagy emlékezetek alapítanak a néoeknek nagy jövendőt, mert nemes forrásai a hazafias nagy tetteknek« — írta em

1 okirataiban Kossuth Laios. Ilven felbecsülhetetlen kincs a 48—49-es honvédség dicsősége, aminek be kell ragyognia feilődő, izmosodó néphadseregünket. Múltunk gazdag ilyen lelkesítő hagyományokban De néphadseregünk korszerű kiépítésében döntő szerepe a munkásság és parasztság szövetségének, a nemzet szilárd egvségén nvugvó néphatalomnak van, amely sarkaiból kiforgatta hazánkban a régi világot és diadalra vitte a népi demokráciát. Néphadseregünk ereiének fokozása, harcképességpnek növelése nemzeti létünk, szabadságunk, függetlenségünk és szuvpfén állami látfir»k kérdése. A gvengék sorsa a rabság. Szabad és független csak az az orszác l^het, amelv biztonsága érdekében növeli védelmi ereiét, fejleszti népgazdaságát, fokozza ipari és mezőgazdasági