Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-ünnepi

577 Az országgyűlés 14. ülése 1954. évi december 21-én, kedden. 578 nes rendszere is. Megnyílt népünk számára a szabadság, a nemzeti függetlenség, a boldog felemelkedés útja. Tíz évvel ezelőtt — 1944. decemberében — hazánk jelentős területén még folyt a háború. Hitler fasiszta hordái a nemzetáruló nyilas bérencekkel együtt folytatták az ellenállást a feltartóztathatatlanul előnyomuló dicső Szovjet Hadsereggel szemben, de a már felszabadított területen a Magyar Kommunista Párt meghirdette az ország demokratikus felépítésének és felemelkedésének programját. Javaslatára összeültek Szegeden a demokratikus pártok és megalakult a demokratikus, hazafias erőket összefogó Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, hpgy közös erővel végrehajtsák az évszázadok óta esedékes reformokat, s megtegyék a kezdő lépéseket a demokratikus Magyarország felépítése érdekében. A felszabadult területen megalakultak a Nemzeti Bizottságok, s e történelmi nevezetességű város falai között — ahol 1849-ben Kossuth forradalmi országgyűlése kimondotta a Habsburg-trónfosztást és kikiáltotta a nemzet függetlenségét — összegyűltek a népválasztotta küldöttek, megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Ma tizedik évfordulóját ünnepeljük az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának. Tizedik évfordulóját annak a napnak, amelyen végeszakadt a magyar nép sokszázéves rabságának, szolgai sorsának és megaláztatásának. Kezdetét vette nemzeti történelmünk legragyogóbb korszaka, s megkezdődött a független, szabad, demokratikus Magyarország építése. A tíz évvel ezelőtti napokban még nem tudtuk, hogy utolsó görcsös vonaglásában mennyit fog pusztítani a fasiszta fenevad, de a már felszabadult terület is mutatta a német fasiszta rablóháború pusztításait. A sír szélén állt, Mohács óta nem volt ilyen súlyos helyzetben az ország. Voltak — becsületes hazafiak között is — akik látva a háború szörnyű pusztításait, felsóhajtottak: Mikor lesz itt újjászületés, magyar felemelkedés? Voltak, akik azt hitték, hogy évtizedek megfeszített munkájával sem tudjuk pótolni mindazt, amit az ország hazaáruló urai által kezdeményezett bűnös és esztelen háború elpusztított. Ezek a kételkedők nem tudták, hogy mily nagy a nép ereje, ha egységben összefog és tudatában van annak, hogy amit épít, magának építi, hogy munkájának gyümölcse nem a nagybirtokosoké, a tőkéseké és bankároké, hanem az övé, a dolgozó népé. «•Sorsunk nehéz — mondja az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózata — de hittel hisszük, lesz magyar újjászületés. Tudva tudjuk, lesz magyar felemelkedés! A bizton eljövendő, erős, boldog Magyarország alapjait akarjuk lerakni!« Az elmúlt tíz esztendő eredményei fényesen bizonyítják, hogy azoknak volt igazuk, akik bízva a magyar nép alkotó erejében, magukévá tették a Magyar Kommunista Párt javaslatát, s a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörülve összefogták a demokratikus, hazafias erőket. Erre a népi erőre támaszkodva vette kezdetét a nagy nemzeti reformok megvalósítása, melyekért a múltban hiába hullott legjobb hazafiaink, szabadságharcosaink, mártírjaink vére. Büszkén tekinthetünk vissza az elmúlt tíz év alatt elért sikerekre. Tíz évvel ezelőtt maroknyi nagybirtokos bitorolta a magyar termőföld felét; ma és mindörökre a föld azé, aki megműveli, a dolgozó parasztságé. : Tíz évvel ezelőtt a kizsákmányoló tőkések kezén voltak a bányák, a gyárak, az üzemek, a bankok, a kereskedelem; ma: a munkások és parasztok államának kezén vannak. Tíz évvel ezelőtt a népnek nem volt joga. Az országgyűlésen a nagybirtokosok, a tőkések és bankárok alkották a törvényeket a nép ellen. Ma: minden hatalom a dolgozó népé. Ezt hűen kifejezi az országgyűlés összetétele. Az országg.űlés 298 tagja között van a munkásosztály 129 képviselője, a dolgozó parasztságnak 90 és az értelmiségnek 79 képviselője, közöttük: orvosok, mérnökök, tudósok, tanárok, írók, művészek, stb. Tisztelt Országgyűlés! Ma, az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának s az Ideiglenes Kormány megválasztásának tizedik évfordulóján tartott ünnepi ülésünkön büszke érzéssel állapíthatjuk meg, hogy győzelemre vittük az 1848—49-es forradalom és szabadságharc eszméit, célkitűzéseit. Valóra váltottuk, sőt messze túlhaladtuk a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját és az Ideiglenes Nemzetgyűlés szózatában meghirdetett célokat. A földreform, az ipar államosítása, a munkanélküliség felszámolása, a szocialista gazdaság megalapozása és fokozódó erősödése jelzik a megtett utat. Törvénybe iktattuk az Alkotmányt, mely kimondja, hogy »a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama«. Ebben kifejezésre jut, hogy a pártvezette munkásosztály államunk vezető ereje, s a munkás-paraszt srövetség Népköztársaságunk szilárd alapja. Megalkottuk az államhatalom és államigazeat-ás új helyi szerveit, a tanácsokat, melyekben dolgozó népünk választott hű fiai együtt dolgoznak a néppel a népért. Ez a népi hatalom, a magyar nép szilárd egységes akarata jutott kifejezésre a november 28-án megtartott tanácsválasztásokon is. A Hazafias Népfrontba tömörült demokratikus, hazafias erők összefogása győzelemre vitte a nemzeti egység nagy gondolatát. Bizonyíték ez amellett, hogy dolgozó népünk egy a párttal, a kormánnyal. De egyben biztosíték is, hogy erre a hatalmas, egységes, népi erőre támaszkodva hittel és bizakodással indulhatunk a második évtized naffy célkitűzéseinek megvalósítása, szocialista hazánk felépítése felé. Még nagy feladatokat kell megoldanunk. De Kossuth szavaival élve: »Bízzunk magunkban, s ha magunkhoz hívek leszünk, megtartjuk amit nyerünk; ami még hátra van, azt megszerezzük; s a nemzet lelkesült erejével kivívandó béke szent ölén ... magyarhon szabad földe kevés évek alatt paradicsommá virul-«. Mikor Kossuth 1848-ban e szavakat mondta, csak a nemzet lelkesült erejére tudott támaszkodni. Mi ma nem vagyunk egyedül! Mellettünk