Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-13

565 Az országgyűlés 13. ülése 1954. évi szeptember hó 22-én

f szerdán. 566 tanácsválasztási törvény demokratizmusával kívánok részletesebben foglalkozni. Először is a Horthy-korszak választásairól kívánok röviden néhány szót szólni, hogy annak tükrében jobban megérthessük a most tárgyalt törvényjavaslatot és a következő választás jelentőségét. Az ellenforradalom huszonöt éve alatt a reakciós Horthy-kormányok különböző antidemokratikus rendeletekkel korlátozták a dolgozók választójogát. Iskolához, helybenlakáshoz, vagyonhoz, stb. kötötték a választójog gyakorlását. Ártörvényekkel és rendeletekkel így szűkre szabott jogokat a választások alkalmával még jobban megcsorbították. Különböző módszereket találtak arra, hogy a dolgozókat elüssék a választói jog gyakorlásától. Például a gyárak tulajdonosai, igazgatói és üzemvezetői közösen listát állítottak össze, amelyen azoknak a dolgozóknak a nevét tüntették fel, akik baloldali magatartásuk miatt »alkalmatlanoknak« számítottak. A lista alapján azután a kerület kihúzta a névjegyzékből ezeknek a dolgozóknak a nevét. Más csalásokat is elkövettek a dolgozók ellen. Példa erre, hogy a választási névjegyzéken a neveket és az adatokat tudatosan rosszul írták, és ez szintén ürügyül szolgált arra, hogy a dolgozókat az utolsó percben megfosszák választójoguktól. Ilyen módszerekkel fosztották meg a dolgozók tízezreit a választásokban való részvételtől, így maradt ki üzemünk számos dolgozója is a választásokból. A dolgozók sok esetben kénytelenek voltak hazudni, hogy jogukat gyakorolhassák. Velem például a következő történt: Amikor a 24-ik életévemet betöltöttem, elmentem a kerületbe, hogy felvétessem magam a választói névjegyzékbe. Azt kellett hazudnom, hogy öt elemit végeztem, pedig ez nem volt igaz, mert csak hármat tudtam befejezni. Sokan voltunk testvérek, szegények voltunk s így még ezt a csekély iskolai végzettséget sem kaphattam meg. Tehát, hogy választójogomat gyakorolhassam, hazugsággal kellett félrevezetnem a hatóságokat. Ilyen választójogi rendszer mellett, a dolgozók ilyen semmibevevése mellett a múltban nem érezhettünk semmi közösséget sem a termeléssel, sem a gyár fejlődésével. A felszabadulás után mindinkább éreztük és ma már teljes meggyőződéssel valljuk és tudjuk, hogy ez az ország a mi országunk és a diósgyőri gyár is a mi gyárunk. Ebben az országban minden hatalom a dolgozó népé. Ennek eredményeként egészen más a dolgozók viszonya is az országhoz és a munkához. A tegnap elfogadott tanácstörvény, amely döntő lépést jelent előre a tanácsok megerősítése és megszilárdítása érdekében, és az a tény, hogy a dolgozó nép pártja, a mi pártunk a tanácsokat még jobban megerősíti, bennünk dolgozókban megnöveli az állam iránti kötelesség tudatát, növeli a munkalendületet, a munkaversenyek eredményét. Népi demokráciánk törvényei biztosítják minden dolgozó számára a szabad akarat nyilvánítását. Nekünk nincsenek a választójogot korlátozó rendeleteink, nem kell a dolgozóknak hazudniuk, hogy jogaikat gyakorolhassák. Nálunk választójoga van minden nagykorú állampolgárnak vallásra, nemre és foglalkozásra való tekintet nélkül. Választójoguk hazánkban csak a szabadságvesztésre ítélt bűnösöknek nincs, akik akadályozzák népi demokráciánk fejlődését. A dolgozó nép ma valóban a saját fiait jelöli és választja a tanácsba, azokat, akik a mindennapi életben ott vannak közte, ismerik ügyesbajos dolgait és akik éppen ezért helyesen képviselik a dolgozók érdekeit. örömmel üdvözlöm e javaslatnak azt a rendelkezését, hogy választókerületenként választják meg a tanácstagokat és a dolgozóknak joguk van visszahívni azt a tanácstagot, aki nem teljesíti kötelességét. A rendelkezésnek ez a része még jobban kibővíti a dolgozók ellenőrzési jogát és aktívabbá teszi őket. Megyénkben a most következő tanácsválasztásoktól igen sokat várnak. »Majd ezután más lesz a tanács — mondják. — Nagyobb hatásköre lesz, a dolgozók ügyes-bajos dolgait, jobban tudja intézni, nem kell napokig járni a felsőbb tanácsszervekhez.-« A tanácsszervek a választások után meg kell hogy erősödjenek és az új szakasz követelményeinek megfelelően keli, hogy dolgozzanak. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy a tanácsok hatásköre pontosabban körül lesz írva és ennek következtében a tanács valóban a helyi államhatalmi szerv lesz és mint tömegszervezet is, tökéletesebben és jobban tudja ellátni feladatát, mint eddig. A tanács a legszélesebb, a legdemokratikusabb tömegszervezet. Mint ilyen, ereje éppen abban van, hogy a nép hozta létre, a népre támaszkodik és ezer szállal van összekötve a dolgozó néppel. A mi tanácsaink munkájában is még sok hiba van, de minden hibájuk ellenére is a mi államhatalmi szervünk, amelyet meg kell erősítenünk és meg is fogunk erősíteni a szocialista építés érdekében. Még beszélnem kell arról, hogyha a tanácstagok valamennyien eleget tettek volna kötelességeiknek, ha a beszámolókat, a fogadóórákat megtartották volna, akkor a tanács tömegbefolyása még nagyobb lett volna. E téren nagy mulasztások voltak és még ezideig is vannak megyénk területén is, pedig tanácstörvényünk eddig is előírta, hogy minden tanácstag köteles évente kétszer beszámolni választóinak. A beszámolási kötelezettségnek azonban a tanácstagok jelentős része nem tett eleget. Ezen a téren bizony javulásra van szükség, mert ez a tanács tömegkapcsolata megjavításának egyik feltétele. Hogyan tudja megbírálni a tömeg tanácstagjának tevékenységét, ha nem számol be munkájáról? Tisztelt Országgyűlés! Ezekben a napokban, amikor az Országgyűlés üléseit tartja, szerte az országban egymásután alakulnak meg a Népfront helyi előkészítő bizottságai is. A Hazafias Népfront Országos Előkészítő Bizottságának első nagyjelentőségű cselekedete volt, hogy elkészítette és széleskörű vitára bocsátotta a tanácsokról szóló törvénytervezetet. Az a rendkívüli ér-