Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

507 Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 508 rehozásában látta azt a nagy fordulatot, ami az ő egyéni életében is bekövetkezett azzal, hogy végleg megszabadult a gyűlölt horthysta államgépezet utolsó formájától és az államhatalom, illetve az államigazgatás tevékeny részesévé válhatott, örömmel fogadták ezt a történelmi változást Veszprém megye dolgozói is, mert saját életükön tapasztalták, hogy mindjobban részesei az államhatalomnak. A korábbi körjegyzőségi forma szorítógyűrűjéből kiszabadulva, Veszprém megyében 115 olyan községben alakult önálló tanács és hivatali szervezet, ahonnan azelőtt négy, tíz kilométer távolságra kellett a dolgozóknak begyalogolniuk, ha a körjegyzőség székhelyén apró-cseprő ügyeiket akarták elintézni. Tanácsaink — a dolgozó nép bizalmától övezve —• megalakulásuktól kezdve számos területen eredményes munkát fejtettek ki. Legszembetűnőbbek azok az eredmények, amelyeket a gazdasági szervezőmunka területén értek el. De )/ elmúlt négy esztendő alatt tanácsaink gazdag tapasztalatokra tettek szert a mezőgazdaság, ipar. kereskedelem szocialista átszervezésében, a tervszerű termelés és elosztás irányításában is. A tanácsok számos olyan helyi vonatkozású feladatot is megoldottak, amelyek a korábbi közU; ban vagy egyáltalán nem, va •>' huzavona után lettek volna elintézhetők. Beszélhetnének erről Veszprém megyében is. például a hajmáskéri, vagy a balatonfüredi hajógyári dolgozók, akiknek kívánságára a tanácsok közreműködésével kormányzatunk lehetővé tette, hogy vasúti megállók létesüljenek és bevezethessük abba a húsz községbe a villanyt, amelyeknek lakossága évtizedek óta nélkülözte és várta e téren való lemaradottságának megszüntetését. Ezt igazolja az a 147 mozi és 174 kultúrház is, amelyek az elmúlt négy év alatt létesültek. A különböző területeken elért eredmények között is kiemelkednek azok a létesítmények, amelveket tanácsaink — a legtöbb esetben a laág kezdeményezésére — helyi erőforrásokból, a dolgozók bevonásával, részben vagy egészhpn társadalmi hozzájárulással valósítottak meg. Dolgozó népünk alkotó vágyát, az állami életbe való bekapcsolásának bizonyítékát mutatják a barnagi dolgozó parasztok, akik helyi erőforrásaik felhasználával. tisztán társadalmi munkával 120.000 forintos kultúrotthon! éoítettek, vagy a nyírespusztai dolgozó parasztok, akik 30.000 forintos állami hozzájárulással 210.000 iml értékű társadalmi munkával iskolát és tanítói lakást építettek. A mindszentkállai iskola bővítésénél a falu anraja-nagvj;i résztvett. Az építőanyag szállításában, a tereorendezésben a dmunkák elvégzésénél 80.000 forintos megtakarítást értek el. Kemeneshőgyész, Vonvarcvashegy, Pécsely. Mihályháza, Nagytárkány. Fi'lsőoáhok községek és Keszthely város dolgozói 900.000 forint értékű társadalmi munkával épített.>k vagy javítottak iskolákat, kultúrházakat, bölcsődéket. A külsővati dolgozó parasztok a mezőgazdatermelés fellendítése érdekében végeztek értékes társadalmi munkát azzal, hogy 700 katasztrális hold rét öntözéséhez végezték el a szüks földmunkákat és hat katasztrális hold rületen gyümölcsöst telepítettek. A szeptemberi tanácsülésükön pedig elhatározták, hogy hat és fél kilométer hosszúságú erdősávot létesítenek és még 700 katasztrális holdon elvégzik a barázdás > in tűzéshez szükséges földmunkákat. Az elmondottakon kívül az évenként többmillió forint értékű társadalmi hozzájárulással létesült, helyreállított, bővített iskolák, kultúrotthonok, utak, parkok, sportpályák nemcsak a 1 földjén, a saját hazájában úrrá lett nép kollektív szellemű áldozatkészségét, hanem a dol:ók legszélesebb tömegszervezeteinek: H helyi tanácsoknak szervezőképességét is hirdetik. Tanácsaink négyéves működési idejük alatt • ddigi feladatok végrehajtásánál ott értek el sikereket, ahol megtalálták a kellő összhangot a tanács államhatalmi és tömegszervezeti jellegével. Tömegszeivezeti jellegük felhasználásával .! menyeket .értek el a politikai nevelő, felvilágosító munka terén is és ez a ténykedésük gazdasági eredményeik alapozásához is hozzájárult. Mindezek jelentős mértékben vitték előre a szocializmus alapjainak lerakását városban és falun egyaránt. Az elért eredmények mellett azonban bátran fel kell vetni a tanácsi munkában elköveteti hibákat, hiányosságokat is, A legtöbb hiba kétségtelenül arra vezethető vissza, hogy icsaink végrehajtó bizottságai, azok vezetői a ácsok tömegszervezeti és államhatalmi jelléől gyakran megfeledkeztek, feladataikat sok •ben hivatali bürokratikus eszközökkel, vagy éppen túlkapásokkal igyekeztek megoldani. Az elkövetett hibák egyik okát a jelenlegi tanácstörvényből adódó kötöttségekben, az államhatalmi és államigazgatási szervek egymásközti viszonyának tisztázatlanságában, a tanácsszervek önállóságának hiányában, túlnyomórészt azonban a tanácsi szervek és azok vezetőinek helytelen kiválasztásában, hiányos politikai és szakmai felkészültségében kell keresni. Milyen megkötöttséget jelentett például tanácsaink muniban, hogy felettes államigazgatási szervek kötelezően írták elő éveken keresztül a tanácsülések és a végrehajtó bizottsági ülések napirendjét. Ha helyi tanácsaink feladatai rendkívüli tanácsülés összehívását tették szükségessé. ( z előzőleg a belügyminisztérium helyi tanácsok főosztályának, majd a helyi tanácsok titkárságának engedélyére volt szükség. A kellő önállóság hiánya, a felsőbb szervek felesiemérvű gyámkodása, az indokolatlanul tűiméi tezett centralizmus tanácsaink mindennapi életében száz és százféle formában kötötte béklyóba a helyi kezdeményezéseket, az öntevékenységet és fékezte az ügyek bürokráciamentes, gyors intézését. Mivel az eddigi tanácstörvény szabatosan nem választotta szét az államhatalmi és az államgatási, ezen belül a szakigazgatási szervek feladatait és hatáskörét és a kettős alárendeltség következetes megvalósításához sem szabta meg az irányelveket, a tanácsok és azok végrehajtó bizottságai gyakran az egyes szakigazgatási szervek utasítás »inak végrehajtóivá váltak, anélkül, hogy a helyileg felmerült problémák megolda ho* hatáskörrel rendelkeztek volna. Nagy mértékben akadályozta a helyi tanácsaink munkáját az egymást követő, sok esetben ellentétes miniszteri rendeletek áradata is.