Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

505 Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 506 mányprogramm végrehajtása során. A tanácsok jó munkájának eredményeként az 1954. év első félévi adóterveket az egész járás területén száz százalékra teljesítették. A tanács és a dolgozók közötti jó kapcsolatot tükrözi, hogy a begyűjtési tervet ebben a járásban globálisan 101.1 száza­lókra telj esi tettük. Kétségtelen, hogy nagy eredményeket tud­nak felmutatni tanácsaink, de még vannak olyan hiányosságok is, különösen a felsőbb szervek ré­széről, amelyek azt mutatják, hogy nem adtak és nem adnak kellő önállóságot a helyi tanácsok­nak, nem hallgatták meg a helyi, a községi dol­gozókat a község sajátságaival kapcsolatban. VorV például olyan irányzat a pénzügyi szervek részéről, hogy a község kiadását a tartalékterü­letek bevételéből kell fedezni. Ebből kifolyólag előfordult, hogy égető problémákat, mint például iskola tatarozása, vagy rendbehozása és ehhez hasonló dolgokat nem voltunk képesek meg­oldani. Ilyen akadály merült fel a szabad pénzfor­galom körül is a bank részéről. A tanács, mint államhatalmi szerv, jogosan adja be igényét a bankhoz azzal a céllal, hogy a szükségletekre a pénzfedezetet megszerezze. A bank, mint gazda­sági szerv sok esetben elutasítja ezt a kérést az­zal az indokkal, hogy kimerült a kifizetési keret. Hogy ez mit jelent, arra két rövid példát szeret­nék elmondani. Isztimér községben a tanács dolgozó parasz­tokkal végeztette el a tartalékterületek megmű­velését. Mikor ez megtörtént, nem tudták a jogo­san járó bért kifizetni, mert a bank nem utalta ki az összeget. Vagy például Bakonykút község­ben a tanács dolgozóinak kellett pénzt összead­niok, hogy a postán egy 30 forintos csomagot ki tudjanak váltani. Ehhez hasonló dolgok akadá­lyozzák a helyi szervek önállóságát, s a dolgozók jogosan vetik fel azt a kérdést: Hol van itt a ta­nácsok önállósága? Hiba mutatkozott meg abban is, hogy a be­ruházások tervezésénél nem kérdezték meg a helyi tanácsokat, nem vették figyelembe a helyi sajátságokat és adottsásokat. Például az elmúlt év folyamán megkezdődött a bányász sajátház\k építése a parasztok területén, anélkül, hogy a dolgozó parasztok területeit kisajátították volna. Egyes parasztok részéről ez úgy vetődött aztán fel, mintha a munkások, a bányászok földfogla­lást hajtottak volna végre, s így egyes munkások és parasztok között nézeteltérések támadtak. Egy másik példa. Magyaralmás dolgozói az­zal a kéréssel fordultak a járási, majd a megyei tanácshoz, hogy a község kieső részén létesítsenek kutat, mivel az egész környéken nincs ivóvíz. A helyi szervek meg is tették a szükséges intézke­dést és az egészségügvi minisztériumból a kút tervezésével kapcsolatban ki is jöttek, de a já­rási és a helyi tanács tiltakozása ellenére is a falu közepébe telenítették a kútfúrást, ott, ahol egyébként is van három bővizű kút és nem ott, ahol erre szükség van. Véleményem szerint ez nem a dolgozó nép pénzének megtakarítása, ha­nem egyenesen elprédálása. Ezért teljes egészé­ben az egészségügyi minisztériumot terheli a fe­lelősség. Ennek az ellenkezője mutatkozik meg Mór községben. Ennek a 13.000 lakosú község­ORSZAGGYOLESI ÉRTESÍTŐ nek több utcája van, ahol nincs víz. Komoly víz­hiánnyal küzködnek és ez sok gondot és nehéz­séget okoz a helyi vezetőknek. Az Arpád-utcai kútfúrásra már évekkel ezelőtt beadták igényü­ket az illetékes szervekhez és ebben az ügyben már vagy ötven ízben kiszálltak, újra és újra megvizsgálták a helyet, de intézkedés még nem történt. A sok kiszállási költségből nyugod meglenne, a kút fedezete és nem állna' fenn még most is ez a probléma. Azt szeretném megmutatni, hogy egyes ha­tározatok hogy jelentkeznek a végrehajtásnál. Ez év tavaszán, amikor megjelent az a határozat, hogy a termelőszövetkezetek vágási engedélyt kapnak, a fej érmegyei tanács mezőgazdasági osz­tálya is kiadott ezzel kapcsolatban egy határoza­tot, amely úgy szólt, hogy a kényszervágást hat órával előbb be kell jelenteni az állatorvosnál. (Derültség.) A végén meg szeretném említeni azt, hogy a járási tanácsot hogy segítik munká­jában a földművelésügyi szervek. Az elmúlt év­ben a földművelésügyi minisztérium részéről egy kiküldött másfél hónapig kint tartózkodott a móri járásban azért, hogy a vetéstervek biztosítását elősegítse. Ennek a kiküldöttnek rendelkezésére •íllt egy taxi és abban merült ki a tevékenysége, hogy a községünkben észrevett dolgokról tájé­koztatta a járási tanácselnököt. Szerintem ezt he­lyileg is meg lehetett volna oldani. Az ilyen segít­ségre nincs nagy szüksége a járási tanácsnak és a taxival, amit másfél hónapig igénybe vettek, talán más, fontosabb dolgot lehetett volna el­intézni. Még egyet szeretnék elmondani, hogy az el­lenőrzés sok esetben hogyan néz ki. A földműve­lésügyi minisztérium részéről, történt szintén, hogy egy alkalommal a móri járási tanács mező­gazdasági osztályára lementek anélkül, hogy a iárási tanács elnöke, vagy az osztály vezetője tu­dott volna róla és megállapították, hogy a jelentő szolgálat nem kielégítő. Erről nem szóltak a helyi vezetőknek semmit, visszautaztak Pestre, innen leiratot küldtek a megyei tanácshoz, hogy vonja felelősségre a járási tanácsot ^"hibáért. A megvei tanács szintén táviratot küldött a járási tanács elnökéhez, hogy vonja felelősségre a hibáért az illetékes osztályt. De hogy milyen hibáért, még a mai napig sem tudja sem a tanácselnök, sem az osztályvezető. (Derültséq.) így a felelősségre­vonást sem tudta végrehajtani. Szerintem nagy feladat hárul az újonnan megválasztandó tanácsokra abban a tekintetben is, hogy sokkal komolyabban vegyék a munkát, az ellenőrzés, a felsőbb szervek ellenőrzése pe­dig olyan legyen, hogv a végrehajtás területén ez komoly segítséget adjon. Meg vagyok győződve r t rrol. ho^v az úi törvény alánján tanácsaink sok­kal önállóbban tudnak maid dolgozni és a Haza­fias Népfrontra támaszkodva sokkal kollektívab­ban tudják bevonni a dolgozókat a tanácsok munkájába. Ezért a törvényjavaslattal teljes egé­szében egyetértek és elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kiss Imre kép­viselőtársunk. KISS IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Az 1950. október 22-i tanácsválasztásokat dolgozó népünk nagy lelkesedéssel fogadta, mert a tanácsok lét­3R

Next

/
Oldalképek
Tartalom