Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-12
503 Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 504 másik esztendőben vagy takarmányként visszakaoják a silózott kukoricaszárat, vagy pedig métermázsánként 6 forint térítést kapnak. Nos, tisztelt Országgyűlés, sem takarmányt, sem hat forintot nem kaptak, mégpedig azért, mert a sombereki földművesszövetkezet a 800 köbméter sPótakqrmányt 36 000 forintért eladta a kelemenligeti állami gazdaságnak. A földmű vesszövetkezet nem tudta a sombereki dolgozó parasztok jogos követelését kielégíteni, mert a járási tanács ttkára visszaírt, hogy »A sombereki dolgozó parasztok követelése nem jogos!« Nemcsak a végrehajtó bizottságnak írt ilyen értelmű levelet, hanem nekem is, mikor tavasszal hozzá fordultam felvilágosításért, hogy mi történt a sombereki dolgozó parasztok pénzével. A járási tanács titkára a járási tanács tagja, tehát időnként beszámolni tartozik a járás dolgozóinak a tanácsban végzett munkájáról. A járási tanács, illetve a titkár Somberekén meg is hirdettette egyszer, hogy megjelenik a községben és tanácstagi beszámolót tart, azonban 1954. szeotember 7-ig még nem volt ott és nem is tartotta meg a tanácstagi beszámolót. Hogy miért rem az még ma is titok. Lehet, hogy azért, mert nem akart a silóügyről közvetlenül a parasztokkal beszélni! Véleményem szerint az ilyen ügyet lev°lezéssel nem lehet elintézni, hanem csak a helyszínen, a dolgozó parasztokkal lehet megtárgya'ni. Meg kell magyarázni nekik, mi az oka, miért nem kaphatlak meg a kukoricászár ellenértékét. Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a tan^cs^k és a dolgozók között a jóviszony ne mérgesedjék el, hanem minél jobban szilárduljon meg. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom végén — nem azért, nv'ntba utolsó kérdésként kellene keze'ni — fo rt1 alkozni kívánok az ország egyik legnagyobb varosának, Pécs városának kérdésével is. A városi tanács a következőket tartia macára n~zve sérelmesnek: A kereskedelmi hálózat iránvításában nem vénet ré~zt, így tehát végered m én vben a városi tanács nem tudja (BOGNÁR JÓZSEF: A megvei tanácshoz tartozik!) Bognár miniszter elvtárs k~z u e~zólt, hogy a megyei tanácshoz tartozik! Fngedie meg a miniszter elvtárs, hogy befejezzem part a mondatot, maid kitérek erre! (DerüUsé.q.) Tehát a városi tanács nem tudja, vagy csak közvetve jut tudomására, hogy a több mint 100.0 n 0 lakosú város ellátása milyen mértékben van biztosítva. Ügy hiszem, tisztelt Országgyűlés, hogy minden városi tanácsnak jogos ez a kívánsága. Pécs városinak volt egy korszerűen berendezett cs Q csemőotthona. Ezt a csecsemőotthont a megyei tanács átvette és a beutalási jogot a megyei takács végrehajtó bizottsága tartja fenn m-iginak. Ez annál is inkább sérelmes, mert a város területén igen nagy azoknak a dolgozó, gyermekes anyáknak száma, akik gyermekeiket nem tudják csecsemőotthonban elhelyezni, mert a megyei tanácsé a beutalási jog. Volt Pécs városának Fonyódon egy nyaraahol a városi tanács évenként 6—700 gyermeket nyaraltatott. Ezt is átvette a megyei tanács és a beutalási jogot ugyancsak fenntartotta maginak. Ennek következtében Pécs város dolgozóinak gyermekei közül csak 50—60-an jutnak évenként nyaraláshoz, a többinek — a helyettes tanácselnök szavait idézve — nyáron a pécsi aszfalt süti a talpát. Nézzük meg, tisztelt Országgyűlés, mi a helyzet az oktatás terén. Tudvalevő, hogy az általános iskolák mind szakmailag, mint költségvetésileg a városi tanácshoz tartoznak. Mégis a költségvetés két tételét: a jutalmazást és az új beszerzések tételét a megyei tanács magának tartja fenn immár két esztendő óta. Ha a városi tanács meg akar jutalmazni egy általános iskolai pedagógust, vagy egy új iskolai táblát akar beszerezni, azt csak a megyei tanácson keresztül teheti meg. Pécs városa Baranya megye, — de egészen nyugodtan mondhatjuk, — a Dunántúl kultúrközpontja. A népművelési költségvetési keret a megyei költségvetés keretébe van beállítva. Pécs városa négy esztendő alatt csak párezer forintot kapott népművelési célokra. Köztudomású, hogy Pécs városa hosszú idő óta vízhiánnyal küzködik. Vízellátása nem zavartalan, különösen ilyen nyáron, mint amilyen az idén is volt. Pécs városa minden támogatást megkapott a vízhiány leküzdésére.- A tanácsnak csak az a kérése, hogy a következő évben az igényelt összeget a város- és községgazdálkodási miniszter biztosítsa a tanács részére, hogy a vízellátást még zavartalanabbá tudják tenni. Ugyancsak problémája a városi tanácsnak Pécs város forgalmának lebonyolítása is. A statisztika szerint havonta egymillió utast szállítanak az autóbuszok és ugyanannyit a villamosok is. A mostani autóbusz-parkkal ezt az utasforgalmat a közlekedési vállalat nagy nehézségek árán is csak úgy tudja lebonyolítani, hogy néha lemaradnak a dolgozók, nem jutnak idejében a munkahelyükre. Pécs városának az a kérése, hogy minél rövidebb időn belül legalább 4 vagy 6 nagy befogadóképességű IKARUS autóbuszt kapjon. A Pécs városával kapcsolatos problémák megoldása indokolttá tenné a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 9. számú törvényerejű rendeletének Pécsre való alkalmazását. Tisztelt Országgyűlés ! Hozzászólásomban igyekeztem a közséöi tanácsok jó és rossz munkájára rámutatni. Mivel sokkal több jól dolgozó tanács van, mint rossz és a most tárgyalt törvényiavaslat mintegy biztosítéka a tanácsok jó munkájának, ezért a törvényjavaslatot a Népfront és a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Klujber László képviselőtársunk kért szót. Képviselőtársunknak a szót megadom. KLUJBER LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény tervezete, annak megvitatása során, komoly érdeklődést keltett az én területemen dolgozó munkások, parasztok és értelmiség körében is. A móri járás dolgozói sokat várnak a megválasztandó tanácsoktól. Azt várják tőlük, hogy a törvények betartásával az eddiginél sokkal önállóbban, a Hazafias Népfrontra támaszkodva sokkal kollektívebben dolgozzanak. Vannak eredményeik a 14 községünkben működő tanácsainknak. Ezek az eredmények megmutatkoznak a nép jólétének emelését célzó kor-
