Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

503 Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 504 másik esztendőben vagy takarmányként vissza­kaoják a silózott kukoricaszárat, vagy pedig mé­termázsánként 6 forint térítést kapnak. Nos, tisztelt Országgyűlés, sem takarmányt, sem hat forintot nem kaptak, mégpedig azért, mert a sombereki földművesszövetkezet a 800 köbméter sPótakqrmányt 36 000 forintért eladta a kelemen­ligeti állami gazdaságnak. A földmű vesszövetke­zet nem tudta a sombereki dolgozó parasztok jogos követelését kielégíteni, mert a járási ta­nács ttkára visszaírt, hogy »A sombereki dol­gozó parasztok követelése nem jogos!« Nemcsak a végrehajtó bizottságnak írt ilyen értelmű le­velet, hanem nekem is, mikor tavasszal hozzá fordultam felvilágosításért, hogy mi történt a sombereki dolgozó parasztok pénzével. A járási tanács titkára a járási tanács tagja, tehát időnként beszámolni tartozik a járás dol­gozóinak a tanácsban végzett munkájáról. A já­rási tanács, illetve a titkár Somberekén meg is hirdettette egyszer, hogy megjelenik a község­ben és tanácstagi beszámolót tart, azonban 1954. szeotember 7-ig még nem volt ott és nem is tar­totta meg a tanácstagi beszámolót. Hogy miért rem az még ma is titok. Lehet, hogy azért, mert nem akart a silóügyről közvetlenül a parasztok­kal beszélni! Véleményem szerint az ilyen ügyet lev°lezéssel nem lehet elintézni, hanem csak a helyszínen, a dolgozó parasztokkal lehet meg­tárgya'ni. Meg kell magyarázni nekik, mi az oka, miért nem kaphatlak meg a kukoricászár ellen­értékét. Ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a tan^cs^k és a dolgozók között a jóviszony ne mérgesedjék el, hanem minél jobban szilárdul­jon meg. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom végén — nem azért, nv'ntba utolsó kérdésként kellene keze'ni — fo rt1 alkozni kívánok az ország egyik legnagyobb varosának, Pécs városának kérdésé­vel is. A városi tanács a következőket tartia macára n~zve sérelmesnek: A kereskedelmi hálózat iránvításában nem vénet ré~zt, így tehát végered m én vben a városi tanács nem tudja (BOGNÁR JÓZSEF: A megvei tanácshoz tartozik!) Bognár miniszter elvtárs k~z u e~zólt, hogy a megyei tanácshoz tartozik! Fngedie meg a miniszter elvtárs, hogy befejez­zem part a mondatot, maid kitérek erre! (DerüU­sé.q.) Tehát a városi tanács nem tudja, vagy csak közvetve jut tudomására, hogy a több mint 100.0 n 0 lakosú város ellátása milyen mértékben van biztosítva. Ügy hiszem, tisztelt Országgyű­lés, hogy minden városi tanácsnak jogos ez a kívánsága. Pécs városinak volt egy korszerűen beren­dezett cs Q csemőotthona. Ezt a csecsemőotthont a megyei tanács átvette és a beutalási jogot a me­gyei takács végrehajtó bizottsága tartja fenn m-iginak. Ez annál is inkább sérelmes, mert a város területén igen nagy azoknak a dolgozó, gyermekes anyáknak száma, akik gyermekeiket nem tudják csecsemőotthonban elhelyezni, mert a megyei tanácsé a beutalási jog. Volt Pécs városának Fonyódon egy nyara­ahol a városi tanács évenként 6—700 gyer­meket nyaraltatott. Ezt is átvette a megyei ta­nács és a beutalási jogot ugyancsak fenntartotta maginak. Ennek következtében Pécs város dol­gozóinak gyermekei közül csak 50—60-an jutnak évenként nyaraláshoz, a többinek — a helyettes tanácselnök szavait idézve — nyáron a pécsi aszfalt süti a talpát. Nézzük meg, tisztelt Országgyűlés, mi a helyzet az oktatás terén. Tudvalevő, hogy az ál­talános iskolák mind szakmailag, mint költség­vetésileg a városi tanácshoz tartoznak. Mégis a költségvetés két tételét: a jutalmazást és az új beszerzések tételét a megyei tanács magának tartja fenn immár két esztendő óta. Ha a városi tanács meg akar jutalmazni egy általános isko­lai pedagógust, vagy egy új iskolai táblát akar beszerezni, azt csak a megyei tanácson keresztül teheti meg. Pécs városa Baranya megye, — de egészen nyugodtan mondhatjuk, — a Dunántúl kultúr­központja. A népművelési költségvetési keret a megyei költségvetés keretébe van beállítva. Pécs városa négy esztendő alatt csak párezer fo­rintot kapott népművelési célokra. Köztudomású, hogy Pécs városa hosszú idő óta vízhiánnyal küzködik. Vízellátása nem za­vartalan, különösen ilyen nyáron, mint amilyen az idén is volt. Pécs városa minden támogatást megkapott a vízhiány leküzdésére.- A tanácsnak csak az a kérése, hogy a következő évben az igényelt összeget a város- és községgazdálkodási miniszter biztosítsa a tanács részére, hogy a víz­ellátást még zavartalanabbá tudják tenni. Ugyancsak problémája a városi tanácsnak Pécs város forgalmának lebonyolítása is. A sta­tisztika szerint havonta egymillió utast szállíta­nak az autóbuszok és ugyanannyit a villamosok is. A mostani autóbusz-parkkal ezt az utasforgal­mat a közlekedési vállalat nagy nehézségek árán is csak úgy tudja lebonyolítani, hogy néha lema­radnak a dolgozók, nem jutnak idejében a mun­kahelyükre. Pécs városának az a kérése, hogy minél rövidebb időn belül legalább 4 vagy 6 nagy befogadóképességű IKARUS autóbuszt kapjon. A Pécs városával kapcsolatos problémák megoldása indokolttá tenné a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 9. számú törvényerejű rendeleté­nek Pécsre való alkalmazását. Tisztelt Országgyűlés ! Hozzászólásomban igyekeztem a közséöi tanácsok jó és rossz mun­kájára rámutatni. Mivel sokkal több jól dolgozó tanács van, mint rossz és a most tárgyalt törvény­iavaslat mintegy biztosítéka a tanácsok jó mun­kájának, ezért a törvényjavaslatot a Népfront és a magam nevében elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Klujber László képviselőtársunk kért szót. Képviselőtársunknak a szót megadom. KLUJBER LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény tervezete, annak megvitatása so­rán, komoly érdeklődést keltett az én területe­men dolgozó munkások, parasztok és értelmiség körében is. A móri járás dolgozói sokat várnak a megválasztandó tanácsoktól. Azt várják tőlük, hogy a törvények betartásával az eddiginél sok­kal önállóbban, a Hazafias Népfrontra támasz­kodva sokkal kollektívebben dolgozzanak. Vannak eredményeik a 14 községünkben mű­ködő tanácsainknak. Ezek az eredmények meg­mutatkoznak a nép jólétének emelését célzó kor-

Next

/
Oldalképek
Tartalom