Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-12

501 Az országgyűlés 12. ülése 1954. évi szeptember hó 21-én, kedden. 502 nem vagy végrehajtóbizottsági tag, tehát nem maradhatsz itt.« — Annak ellenére, hogy az a végrehajtó bizottság éppen az időszerű mezőgazdasági munkák megszervezéréről tanácsko zott. Ez a tanácselnök még azt sem tudta, hí az állandó bizottság elnökét be kell vonr mezőgazdasági munkák megszervezésébe és az ülésről nem szabad kiutasítania. Ez a végrehajtóbizottsági elnök azután a járási bizottság elnökének kijelentette, hogyha a tanácselnök továbbra is a helyén marad, akkor az üléseken nem is fog részt venni. Az ilyen elnökök tehát intézkedéseikkel palástolni akarják azt, hogy tulajdonképpen nem értenek a dolgokhoz, tel jesen elszakadtak a dolgozó néptől és kiskirályok módjára igyekeznek a dolgozó nép feletti uralkodni. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék még beszélni egy-két olyan hibáról, amiket a járási tanács követett el. Palotabozsok községben Mészáros János 1950. óta, tehát a tanácsok megválasztása idejétől tanácstag, illetve a végrehajtó bizottság elnöke. A járási tanács valamilyen egészen csekély oknál fogva a végrehajtó bizott ságnak javaslatot tett arra, hogy a községi nácselnököt az elnökségből hívják vissza. A vi rehajtó bizottság ezt a javaslatot magáévá tel.^ és amikor a községi tanácsülés elé vitték az elnök visszahívásának kérdését, a tanács nem íogadta el, mondván, hogy Mészárosnak továbbra is a végrehajtó bizottság elnökének kell lennie mert a község megelégedésére dolgozott. Ugyanez volt a dolgozók véleménye is. Hogy a tanácselnök és a községi tanács jó munkát vég zett. mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a község a begyűjtésben és az adófizetésben is az élenjár. Ez az eset, is bizonyítja tehát, hogy a járási tanácsok nem mindig végzik körultekin tőén a munkájukat, nem mindig hallgatják meg a dolgozó parasztokat akkor, amikor az említetthez hasonló vagy más kérdésben, javaslatban dönteni akarnak. Szabadszentkirály községben a járási tani" 1953 évben Kaszás Istvánt akarta beállítani, illetve be is állította elnöknek, annak ellenére hogy a községi tanács nem akarta elfogadni mondván, hogy Kaszás István a végrehajtó bizottság elnöki tisztére nem felel meg. Mi letl ennek a következménye? Noha Kaszás Istvár már két hete a községi tanács elnöke volt, i község dolgozóinak határozott követelésére a járási tanács Kaszást kénytelen volt visszahívni a dolgozók áUal megválasztott személvt állítat a végrehajtóbizottsági elnöki teendők ellátására. Igen komoly hibát követett el a járási tanács, amikor Kaszást. akit Szabadszentkirály község dolgozói nem fogadtak el. elvitte egy másik községbe, ahol ugyancsak rossz munkája miatt fegyelmi úton le kellett váltani. Ez bizonyítja, tisztelt Országgyűlés, hogy mennyire igaza volt a szabadszentkirályi dolgozó parasztoknak. A járási tanács ebben az esetben sem vette figyelembe a dolgozó parasztok véleményét és valósággal ráerőszakolta a községre a saját akaratát. A. járási tanácsoknak ezeken a példakor okulva sokkal nagyobb körültekintéssel kell vé- I gezniök munkájukat, illetve minden esetben meg kell hallgatniuk a dolgozó népet. Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék még né hány példát megemlíteni arról, hogy a jól dol/.ó tanácsokra mennyire hallgat a nép. Pécsodvard község délszláv dolgozó paraszts. liüsi tanácsülésen elhatározta, hogy a behordas

: nkák megkönnyítésére az utakat társai» munkával rendbe kell hozni. A határozat vé haj községi tanács jól megszervezte és ennék eredményeképpen a tanácsülést követő n ) 70 dolgozó paraszt vett részt társadalmi munkával az utak rendbehozásában. Egy nap alatt járhatóvá tették az utakat. MagyarsaJ lós községben az egyik tanácstag javasltára a dolgozó parasztok az iskola tatarozásához úgy járultak hozzá, hogy az anyagot társadalmi munkában fuvarozták a községbe és az ily módon elért fuvarköltség-megtakarítással más munkákat tudtak elvégeztetni. Tehát, ahol a tanács %s a dolgozó nép együtt dolgozik, olt igen szép eredményeket tudnak felmutatni. Pécsvárad község — járási székheív. 3500 lakosa van, azonban nincs kultúrháza. Több ízben meg'ervezték a kutúrházat, megcsinálták a költségvetést, s vállalta a község 300.000 for

;

nt értékű tarsadahni munka elvégzését, de a kultúrház a nm napig sem készült el. Hogy menynyire szükré<?e volna a községnek egy kultúrházba, mi sem bizonyítja jobban, mint a következő : A járási tanácselnök elmondia. hogy egy mozielőadásra már hetekkel előbb nem I iegyet kapni, mert minden jegyet elkapkodnak Olyan kicsi mozijuk van. hogy alig fér be 100-120 ember. Ekkora községben ez a mozi nem fe'el meg! Nem beszélve arról, hogy a mozi kadóf^lben áll és Jókait idézve »csak azért nem dől el, mert nem tudja, hogy melyik oldalára dőljön-«! Ha a járási tanács, vagy a község rendezni akar vflamU, akkor vidékibe kell elmennie, más közlésbe, ahol van megfelelő kultúrház. Ha a községi vagv járási tanács helyben akar valamit rendezni, akkor kölcsön kell kérni a géoállom^s, vaffv a rendőrség kultúrtermét, amelv olyan kicsi, hogy a község dolsozó parasztiainak k kis százaléka fér be. Tehát okvetlenül szűk s^gesnek tartom, hogy Pécsvárad község — mint iárá^i székhely — minél gyorsabban valami' firmában meg tudja oldani a kultúrház ke sét. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásomban foglalkoztam Somberek községgel, mint olyannal, amely a begyüitésben és az adófizetésben az °lső helyen van. Ez mindenesetre azt bizonvitia. hogy a község tanács és a dolaozók között jó a kancsotat. Ahhoz azonban, hogy ez a kaoc^omég jobb és szorosabb legyen, a sombereki föld művesszövetkezet nem járul hozzá. Akadályozza ezt a mohácsi járási Szövetkezetek Szövetségének titkársága. Ugvanis az történt, hogy 1051. év ősz°n a sombereki földmű vesszövet^ezet a községben szokásos módon kidoboltatta. hotfy azok a parasztok, akiknek van kukoricaszára, vigyék azt a sombereki földművessz-• I kezetnek, ahol azt lesillózzák és majd később, a 4