Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-10

439 Az országgyűlés 10. ülése 1954. évi június hó 19-én, szombaton. 44ü gítségét olyan személyek felkutatásában, megkeresésében, akik kötelezettségektől menekülve, gyakran változtatják munka-, illetve lakóhelyüket, hogy ne kelljen a törvény rendelkezései értelmében vállalniuk az apaságot, vagy a tartásdíj fizetését. Gyakran előfordult, hogy a gyermektartásra kötelezett fél #bból a célból, hogy mentesüljön a tartási kötelezettség alól, pert indított, amelyben kérte, hogy a bíróság a gyermeket nála helyezze el. Ezt a pert a saját lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt indíthatta meg. Ezzel a másik felet, akinél a gyermek el volt helyezve és aki rendszerint más városban lakott, igen nehéz helyzet elé állította és a bíróság munkáját is megnehezítette. Ezért helyes a javaslatnak az a része, amely úgy rendelkezik, hogy a gyermek elhelyezése iránti pert a gyermek lak.ihelye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani. A kérdés érdemi eldöntése ugyanis annál a bíróságnál van legjobban biztosítva, amely közvetlenül meg tudja vizsgálni, hogy szükséges-e változtatni a gyermek elhelyezésén. Bíróságaink az elmúlt időben komoly eredményeket értek el a szocialista törvényesség megszilárdításában. Munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a lakosság tisztelje saját törvényeit. Egyre jobban kidomborodik a bíróság munkájának nevelő hatása. Nem lehet azonban szó nélkül hagyni, hogy ezen a területen van még tennivaló annak érdekében, hogy a bíróság minden esetben a dolgozó nép érdekeinek védelmét szolgálja, megelégedést keltsen az igazságot képviselő félben, es elismertesse helytelen szemléletét, cselekedetét azzal, aki nem tartja be a törvényeket, vagy a szocializmust építő állampolgárhoz méltatlan magatartást tanúsít. Bíróságaink munkájában találkozunk még formális, helytelen jogi szemlélettel, bürokratikus intézkedésekkel. Gyakran előfordul az is, hogy egyik vagy másik bíróságunk nem éb^r, ingadozó magatartást tanúsít az osztályellenség jogtalan követeléseivel szemben. A polgári perrendtartás módosítása most újabb lehetőséget ad arra, hogy bírósági szerveink megjavítsák munkájukat. Bíróságaink és bíráink éljenek bátran ezekkel a lehetőségekkel. Tanulmányozzák behatóan és sajátítsák el a marxizmus-leninizmust, tanuljanak az élenjáró szocialista szovjet jogtudománytól. Felelős és szép hivatásuk gyakorlásában fűzzék szorosabbra kapcsolatukat a szocializmus építésén lelkesen és odaadóan dolgozó népünkkel A törvényjavaslat további eszközöket ad bíróságainknak arra is, hogy dolgozóinkat a szocialista erkölcsi és társadalmi együttélési szabályok betartására neveljék. Ezt a célt szolgálja a többi között a javaslatnak az a rendelkezése, amely a házassági bontópert megelőző eljárás fontos feladatává teszi a házastársak kibékítését. Tisztelt Országgyűlés! A polgári perrendtartás módosításáról szóló törvényjavaslat kifejezi népünk életében beállott változásokat, alátámasztja és elősegíti pártunk politikájának, népköztársaságunk kormánya, egész dolgozó népünk programmjának valóraváltását. Ezért a magam részéről elfogadom és kérem elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Erdei Ferenc elvtárs, igazságügyminiszter kíván szólni. ERDEI FERENC miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A polgári perrendtartás módosításáról szóló, most tárgyalt törvényjavaslat s a már elfogadott büntetőperrendtartás nem az első igazságügyi jogszabályok, amelyeket a kormány Programm óta létrehozunk. A közkegyelmi elhatározás, továbbá az ügyészség megszervezéséről és a kihágási rendszer átalakításáról szóló törvényerejű rendeletek mellett, ez évben hozta meg az országgyűlés a bírósági szervezetről szóló törvényt, s ezt követi most a büntető perrendtartás és a polgári perrendtartás módosítása. E jogszabályok megalkotásában kifejezésre jut egyrészt a kormányprogrammnak az a célkitűzése, hogy a kormány »fokozottabban kíván az országgyűlésre támaszkodni--«, másrészt az a tervszerű törekvés, hogy a szocialista törvéi nyesség megszilárdításának egyik döntő feltételét, magukat a jogszabályokat állandóan fejleszszük és egymás után megalkossuk mindazokat a törvényeket, vagy egyéb törvényes jogszabályokat, amelyek népi demokratikus államunk jobb működéséhez s a kormányprogrammban foglalt célok megvalósításához szükségesek. A szocialista törvényesség megszilárdítása és állandó erősítése feltétlenül megköveteli, hogy időről időre, a szükségességnek megfelelően új jogszabályokat alkossunk, új jogszabályokat állítsunk a régiek helyébe, sőt már a felszabadulás után hozott jogszabályainkat is állandóan j fejlesztenünk kell azoknak a követelményeknek I megfelelően, amelyeket népi demokráciánk po! litikai és gazdasági fejlődése meghatároz. Eddig hozott igazságügyi jogszabályaink, s emellett más, egyéb tárgyú, nagyobb jogszabályok is, mint például a Munka Törvénykönyve módosítása, kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy kormányprogrammunknak az a része, amely a törvényesség megszilárdítására és fejlesztésére vonatkozik, a jogalkotás vonalán is megvalósul. Tisztelt Országgyűlés! A szocialista törvényesség követelményei különösen vonatkoznak az eljárási szabályokra. Ezek azok a jogszabályok, amelyek magukban foglalják az állami szerveknek és az állampolgároknak mindazokat a jogait és kötelességeit, amelyek a törvényes eljárásban kötelezőek és amelyek betartása fontos biztosítéka a szocialista törvényesség érvényesítésének. A most tárgyalt törvényjavaslat éppenúgy, mint a már elfogadott előző, nem alapjaiban új jogszabály. Az 1951. évi és az 1952. évi perrendtartások, melyek módosításáról most szó van, már a szocialista igazságszolgáltatás alapelveire épültek, mindazoknak a tapasztalatoknak a felhasználásával, amelyeket a szovjet és a népi demokratikus törvényhozásból és bírói gyakorlatból leszűrhetünk. Ezért e módosítások nem is jelentenek gyökeresen új jogszabályokat és nem helyezik hatályon kívül a régi törvények jelentős részét, ellenben több vonatkozásban fejlesztik azokat és következetesen tovább viszik az azokban lefektetett alapelveket. Szükség van mégis módosításukra, különösen két okból: az egyik az ügyészi szervezet felállítása, az ügyész megnevekedett szerepe és a