Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

36.3 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 366 sen javult a magyar művek kiadásának aránya és az igényeknek megfelelően emelkedett a klasszikusok példányszáma. 1952-ben átlag példányszámuk volt 7000, 1953-ban az átlagpéldányszám elérte a 10.000-et, 1954-ben pedig el fogja érni a 15.000-et. A kezdetben 30.000 példányban megindított Olcsó Könyvtár-sorozatot a nagy érdeklődés miatt fel kellett emelni 50.000 példányra. A Jókai-sorozat példányszámát is az utóbbi időben 25.000-re fel kellett emelni. Az eddigi gyakorlattól eltérően, utánnyomás formájában, sokkal nagyobb számban jelentek meg mai íróink sikeres alkotásai. Több író régebbi müveinek újrakiadását is tervbevették. A külföldi irodalom kiadásánál nagy gondot kell fordítani arra, hogy a legjobb művek jelenjenek meg. Már megindult az Orosz Remekírók sorozata és rövidesen megindul a Világirodalmi Klasszikusok sorozata is. A példányszám emelésével és az olcsó sorozatok megindításával, főleg a szépirodalöm terén sikerült az árakat csökkenteni. A népművelési minisztérium feladata főleg a szépirodalom és az ifjúsági irodalom papírkereteinek emelése. Erre a célra évi ezer tonna szükséges. Meg kell javítani a könyvterjesztést általában, de elsősorban a falu felé irányuló könyvterjesztést. Csökkenteni kell a könyvek árát. Befejezésül összefoglalva, szeretnék hangot adni annak a megállapításnak, hogy az elmúlt év során, különösen a kormányprogramm megjelenése utáni időszakban, jelentős előrehaladást tettünk mind a tömegkulturális munkában, mind a művészetek egyes ágaiban. A feladatokat világosan megszabják pártunk központi vezetőségének határozatai, köztük az irodalom és az oktatásügy kérdéseivel foglalkozó határozatok, valamint kormányunk célkitűzései. Ezek értelmében tovább kell folytatnunk kultúrforradalmunk megbízható, eleven lendületű szervezését. Ezzel együtt még több, elvileg szilárd alapokon álló, de tapintatos segítséget kell adni a művészek alkotó munkájához. Enjiek érdekében minden eszközzel erősítenünk kell a népünket szolgáló minden alkotó munka szabadságát. Az alkotás kérdéseinek egészséges megoldásával biztosítanunk kell az egyes művészeti szövetségek nagyobb felelősségét. Támogatni kell minden pozitív kezdeményezésüket, hogy eleven, szabad levegőjű vitafórumokká váljanak, s a szocialista realizmus szilárd elvi alapján állva, legyenek kultúránk nemzeti egységének kovácsműhelyei. (Elnök: NAGYISTÓK JÓZSEF — 11.42) Következetesen fel kell vetni kulturális életünknek a kormányprogramm szellemével ellentétes, attól elhajló, torz jelenségeit és szilárdan, de nevelő módon kell biztosítani kiküszöbölésüket. Minden lehetséges eszközzel — adminisztratív és alkotói módon egyaránt — biztosítani kell a burzsoá kultúrszemét kiszorítását. Még nagyobb léptekkel kell tovább haladnunk kultúránk demokratizálásának és kulturális életünk decentralizálásának útján, hogy népünket egyre több és magasabb színvonalú kultúrával láthassuk el. Tovább kell erősíteni kultúránk nemzeti jellegét, eszmei-művészi színvonalának állandó emelését. Biztosítanunk kell a párt- és kormányhatározatok nyomán kielemzett feladatok következetes végrehajtását. Ha a hatalmasan megnőtt kultúrigényeket máról holnapra nem is elégíthetjük ki maradéktalanul, ezeknek a főfeladatoknak a megvalósításához az 1954. évi költségvetés mégis biztosítja a lehetőségeket. Éppen ezért a költségvetés célkitűzéseivel egyetértek és azt elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? ZENTAI JÓZSEF jegyző: Nagy Dániel képviselőtársunk. NAGY DÁNIEL: Tisztelt Országgyűlés! A bel- és külkereskedelmi minisztérium költségvetése tükrözi azokat a hatalmas változásokat, amelyek a párt és kormány új programmja óta a lakosság ellátásában bekövetkeztek, továbbá azokat a feladatokat, amelyek a bel- és külkereskedelem előtt állnak. A külkereskedelem forgalma a felszabadulás óta jelentős mértékben növekedett, s gyökeresen különbözik a háború előtti külkereskedelemtől. A felszabadulás tette lehetővé, hogy olyan külkereskedelmet folytathassunk, amely a magyar nép érdekeinek a legjobban megfelel, elősegíti népgazdaságunk fejlődését, védi hazánk függetlenségét. A népi demokrácia győzelmével bekapcsolódtunk az új, szocialista világpiac rendszerébe. Az iparosítás, első ötéves tervünk végrehajtása igen nagy feladatot rótt a külkereskedelemre. A megnövekedett feladatokat általában sikerrel hajtottuk végre. Jelentősen megváltozott kiviteli forgalmunk összetétele, különösen megnőtt a gépipari, a finommechanikai és a híradástechnikai cikkek kivitele. Kivitelünk mintegy 80 százalékkal magasabb, mint az 1949. évben volt. Az ipari kivitel növekedését azonban nem követte a termelés szükséges megszervezése, s ezért sorozatosan előfordult, hogy egyes üzemek elhanyagolták exportkötelezettségeik teljesítését. A szállítási határidőket nem tartották be és nem az előírt minőségű árut termelték. Egyes cikkekjpinőségromlása azzal járt, hogy a gyártott áruk csak jelentős javítás után voltak átvehetők. Például a Duna Cipőgyár ez év áprilisában exportra gyártott cipőinek csak 52 százaléka felelt meg az előírásoknak. Az utóbbi években nem szorgalmaztuk az élelmiszeripari és a könnyűipari termelés fejlesztéséhez szükséges nyersanyagok, továbbá a mezőgazdasági termelést szolgáló gépek és anyagok behozatalát. Ugyancsak keveset foglalkoztunk olyan fogyasztási cikkek behozatalával, amelyek hazai előállítása nem lehetséges, vagy a hazai termelés a szükségletet nem fedezi. Emellett kiviteli tervünkben a könnyűipari termékek jelentős helyet foglaltak el. Mindez a belső ellátás helyzetét megnehezítette. Az új szakasz gazdaságpolitikájának célkitűzései külkereskedelmi forgalmunkban is érvényesülnek. Az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság felszámolása érdekében a külkereskedelemnek elő kell segítenie a mezőgazdaság gyorsütemű fejlődését. Ehhez növelni kell a műtrágya, a növényvédőszerek és a mezőgazda-