Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-9

368 Az országgyűlés 9. ülése 1954. évi június hó 18-án, pénteken. 364 figyelmet a mai témákra kell fordítani. Gondoskodni kell a tematikai és a műfaji változatosságról, és utoljára, de nem utolsósorban elavult filmgyártótechnikánkat korszerűvé kell tenni. Híradó- és dokumentumfilmjeink, népszerű, tudományos és oktatófilmgyártásunk összpontosítsa figyelmét azokra a feladatokra, melyek a párt- és kormányhatározatok végrehajtását leginkább elősegítik. Különös gondot kell fordítani a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló feladatok filmekkel való támogatására, a termelés fokozását elősegítő ipari és mezőgazdasági oktatófilmek és agitációs filmek készítésére. A mozihálózatot át kell adni a tanácsok kezelésébe. A más célokra használt mozi helyiségeket vissza kell állítani. Hazai, a baráti államokból való és haladó nyugati filmekkel növelni kell a bemutatásra kerülő filmek számát s mindenekelőtt: pártunk Központi Vezetőségének útmutatása nyomán, vitákban tisztázni filmművészetünk legközelebbi feladatait, hogy még sikeresebb legyen az előrehaladás. A párt és a kormány határozatai egyre jobban éreztetik hatásukat a képzőművészetek területén. Egyre jobban felszámolódik képzőművészeink anyagi bizonytalansága és teljes figyelmükkel fordulhatnak az alkotási problémák felé. A költségvetés 1954-ben az egyes szervek részére összesen 8 millió forintot biztosít képzőművészeti vásárlásokra. Az építészeti beruházások 2 százalékát kötelezően képzőművészeti beruházásokra kell fordítani. A művek részletre való eladásának bevezetése nyomán ugrásszerűen megindult az alkotások vásárlása az egyszerű dolgozók részéről. A művészek munkafeltételeinek fokozatos biztosítására megkezdődött a műtermes lakások építése, melyekből 1954-ben 35 el is készül. Képzőművészeink fokozott munkakedvvel dolgoznak e gondoskodások óta. A IV. Országos Képzőművészeti Kiállítás a termés szélesedése tekintetében komoly fejlődésről tett tanúbizonyságot, de ugyanakkor élesen jelentkezett a szocialista-realizmus irányába nagy erővel előremutató művek hiánya. Döntő feladat a Képzőművészek Szövetségének segítése abban, hogy minél előbb a képzőművészetek aktuális elvi kérdéseinek egyre komolyabb vitafórumává váljék, hogy minél hamarabb kialakíthassa a képzőművészek széleskörű, a szocialista realizmus szilárd elvi alapjain álló, minden pozitív megmozdulásra azonnal reagáló nemzeti egységét. Zeneművészetünk nagyban és egészben egészségesen és eredményesen fejlődik tovább. Az Operaház és az Erkel Színház a múlt évadhoz hasonlóan ebben az évadban is táblás házakkal játszik. A folyó színiévadban az operalátogatók számát egymillió főre emeljük. Az Operaház műsorán igen széles repertoárt kiváló előadásokban láthat a kö7önség. De a magas színvonal nem nevezhető állandónak. A jövő évad egyik fontos feladata a műsor egyes darabjainak minőségi megjavítása. A vidéki zenei igények kielégítését messzemenően szolgálja a szegedi színház operarész•íege, mely évente száz, a debreceni operarészleg, melv évente hatvan és a legújabban létrehozott miskolci operarészleg, mely évi ötven előadást produkál. Ma már Győr és Pécs is igényli a saját operarészleget. Kultúrpolitikánk egyik főirányelvének kell lenni a vidéki kulturális gócpontok kialakítása és ezzel együtt a vidéki városok sajátos zenei életének megteremtése. Amíg ez nem valósítható meg teljesen, a vidéki városok operaérdeklődésének részbeni kielégítését szolgálják a Gördülő Opera előadásai. Évente 60 előadást játszanak Pécs, Győr, Tatabánya, Sopron, Kaposvár, Szombathely, Sztálinváros dolgozóinak. Az új hangversenyközönség kialakítása és a komolyabb zenei műfajok megismertetése érdekében működik a Hangversenyközpont. Műsorpolitikája szélesebbé és a dolgozók igényeinek megfelelően rugalmasabbá vált. A hangversenyeken nagyobb számban kerülnek előadásra a közönség körében kedvelt klasszikus és új zeneművek. A fiatalok zenei érdeklődésének felkeltésére a közép- és főiskolákon ifjúsági hangversenyeket rendeznek. A vidéki hangversenyélet kialakítására lehetőséget nyújtanak a szegedi és miskolci színházi zenekarok, mivel ezek hangversenyfeladatok ellátására is alkalmasak. A vidéki hangversenyterületen eredményt jelentenek a szegedi ifjúsági hangversenyek, valamint a jelentős tömegeket megmozgató úgynevezett »zenei hetek«. Hanglemezgyártásunkban örvendetes a fejlődés. De a mennyiség még távolról sem kielégítő, elsősorban technikai felszerelésünk elmaradottsága miatt. A lakosság jobb ellátása, de a magyar zeneművészet exportja érdekében is minden eszközzel biztosítani kell már 1955-ben az egymillió darab hanglemezgyártást. Zeneművészetünk továbbfejlesztésének egyik legdöntőbb feladata a könnyűzene, a szórakoztató zene, a tánczene elvi-alkotói kérdéseinek tisztázása, az erre a területre beáradt burzsoá kultúrszemét kisöprése, s mindennek érdekében a szimfonikus zene, új operák, operettek, hangversenyművek továbbfejlesztésének biztosítása. A művészeti oktatás területén igen fontos feladat volt az alsófokú zenetanítás kiépítése. Az 1953—54-es tanévben kilenc új zeneiskola létesült. Ezekkel a zeneiskolák száma 29-ről 38-ra emelkedett, a növendékek száma pedig 18.330-ról 21.900-ra. Nagy eredmény, hogy a zeneiskolák mindenütt a városok zenei életének mozgatóivá váltak. Ilyen arányú fejlesztés mellett is még mindi? ciiási a zenetanulás igénye. Ezért a népművelési minisztérium a következő tanévben újabb hat zeneiskola létesítését tervezi. Tovább kell fejleszteni a meglévőket és anyagi ellátottságukat — különösen hangszerkészletüket — növelni kell. Éppen az ieény következtében a laza szövetkezeti formában működő zenepedagógus n-unkacsoportokat meg kell szilárdítani, és elő kel segíteni újabbak megalakulását. Igen fontos feladat a művészeti főiskolák oktató- és nevelőmunkáiának megszilárdítása. A nevelés homlokterébe kell állítani a világnézeti oktatást, sa tananyagokban a marxizmusleninizmus legújabb tudományos eredményeire kell támaszkodni. Meg kell szervezni az esztétika rendszeres oktatását. Könyvkiadásunk az elmúlt év során jelentős lépéseket tett a demokratizálódás, az olvasók igényeinek jobb kielégítése irányában. Lényege-