Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-8

337 Az országgyűlés 8. ülése 1954. évi június 17-én, csütörtökön. 338 ben. Ugyancsak a mezőgazdaság támogatását jelenti a hídépítéseket szolgáló előirányzat is, amely több vidéki helyi jelentőségű híd megépítését teszi lehetővé. Népgazdaságunk általános fejlődésével párhuzamosan és fokozatosan egyenletes fejlődés útján halad a posta. Az elmúlt évben 237 állami gazdaságot, illetőleg termelőszövetkezetet kapcsolt be az országos távközlési hálózatba, de előmozdította a lakosság jobb távbeszélő ellátását és ipari gócpontjaink ezirányú szükségleteinek kielégítését azon keresztül is, hogy Debrecenben, Pécsett, Székesfehérvárott, továbbá Komlón, Czdon, Sztálinvárosban, Salgótarjánban és Tatabányán gépi, illetőleg kézikapcsolású központokat létesített. A lakosság kultúrszínvonalának emelését szolgálta az is, hogy a posta Balatonszabadiban új műsorszóró berendezést helyezett üzembe és ezzel a kisugárzott kilowatt összteljesítmény a felszabadulás előttinek közel 400 százalékára emelkedett. A rádióelőfizetők száma meghaladja az egymilliót. A posta 1954. évi terveiből megállapíthatjuk, hogy azok a kormányprogramm és pártunk III. kongresszusa célkitűzéseinek jegyében születtek. Ebben az évben további száz állami gazdaság, gépállomás és termelőszövetkezet kapcsolódik be a távbeszélő összeköttetésbe, de bővülni fog mind a főváros, mind pedig a vidék lakosságának távbeszélő kapacitása is, az újabb központok üzembehelyezése révén. A Pécsett létesülő új rádióadóberendezés és a szolnoki új megyei stúdió, valamint a budapesti központi televíziós adóállomás megépítése amellett tanúskodik, hogy a posta valóban törekszik a kulturális szolgáltatások jobbátételére. Mindehhez természetesen szükség van arra is, hogy a postás dolgozók érezzék a dolgozó nép megbecsülését, munkájuk elismerését. Az új bölcsődék és napközi otthonok ezévre tervezett üzembehelyezése, a Miskolcon és Komlón létesítendő munkásszállás, illetve férfi- és női otthon, valamint 150 postahivatal átalakítása és korszerűsítése, a postás dolgozók részére építendő 80 új lakás is, ékes bizonyítékai munkájuk elismerésének és értékelésének. Tudjuk, hogy a közlekedés területén még számos hiányosság van. így több helyen lazaság mutatkozik a prémiumok kifizetésénél és a szocialista bérezés alapelveinek gyakorlati megvalósításánál. Bérezési rendszerünk sok területen nem ösztönöz nagyobb teljesítmények elérésére. A közlekedésügyi tárcának arra kell törekednie, hogy ezeket a hiányosságokat mielőbb felszámolja és ezzel a termelékenység emelésének újabb tartalékait tárja fel. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt elfogadnám a közlekedési tárca költségvetését, foglalkozni kívánok választókerületem Kaposvár városának a felszabadulást követő tízesztendős fejlődésével és az ezzel együtt járó nehézségekkel. Kaposvár a szocializmus eredményes építése nyomán kezdi elveszíteni mezőgazdasági jellegét és egyre inkább az iparosodó város képét ölti fel. Hogy le tudjuk mérni azt az óriási fejlődést, amelyet a felszabadulás óta elért, vissza kell pillantanunk az azt megelőző időkre. A Horthyrendszerben városunk a földesurak fellegvára volt, ahol a munkásoknak és egyéb kisembereknek nagyon kevés volt az életlehetőségük. A város középpontjában elhelyezkedő Kossuth-tér és a vele szomszédos piactér, a nép nyelvén »köpködő«-tér arról volt nevezetes, hogy ott naponta a munkanélküliek százai vártak valami kis alkalmi munkára. Városunk abban az időben csak egy üzemmel, a cukorgyárral rendelkezett, amely idényjellegű volt. A megye földbirtokos urait kiszolgáló város vezetősége nem engedte meg, hogy más üzemeket is létesítsenek városunk területén; egyrészt nem kaptak volna földjeik művelésére éhbérért dolgozó agrárproletárokat, másrészt pedig féltek a szervezett munkások számának növekedésétől, mivel az »a kommunizmus erősödésével« jár. A város lakosainak kis száma, a kiváltságos osztály szellős, jólberendezett lakásokban élt, azonban a dolgozók nagyobb része szegényes, szűkös életkörülmények között földből épített viskókban tengette életét. Ma gyökerében változott meg városunk élete. A felszabadult dolgozók ezrei találnak munkát és életlehetőséget városunk, de egyben országunk büszkeségénél, a Kaposvári Textilműveknél. Sok munkást foglalkoztatnak egyéb létesítményeink is, mint például a Vas- és Fémipari Kombinát, a Kefegyár, valamint korszerű gépekkel ellátott szolgáltató vállalataink. Megszűnt tehát a munkanélküliség, ma már nem az a gondunk, hogy hol adjunk munkát dolgozóinknak, hanem az, hogy hol szerezzünk megfelelő munkaerőt a 73/4-es magasépítő vállalat számára, hogy az a kormányprogramm óta különösképpen megnövekedett építkezési kötelezettségeit végre tudja hajtani. Ez évben megkezdődik a Kapos-csatorna szabályozása is, pártunk és kormányunk hétmillió forint beruházással szabályozza az oly sok kárt okozó Kapos-csatornát és ezzel megszünteti az árvízveszélyt, biztonságossá teszi a dolgozók életét, kiknek lakása a csatorna közelében épült. A város gyorsütemű iparosodása folytán a lakosság lélekszáma a háború előtti 33.000-ről 45.000-re emelkedett. A nagyarányú építkezések mögött azonban rendkívüli módon elmaradtak a lakásépítések. A lakosság száma közel 50 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a lakások száma nem szaporodott, sőt azt mondhatjuk, hogy csökkent. Az évenként épült tíz-tizenöt lakással szemben a természetes elhasználódás következtében ugyanannyi lakás el is pusztult. A felszabadulás előtt a lakosság 9700 lakásban lakott. Ezekből a lakásokból ielenleg 311 irodának van elfoglalva. Ez a körülmény erősen rontja a lakáshelyzetet. A Városi Tanács már minden lehetőséget kimerített a lakosság elhelyezésére, a nagy lakások megosztásával keletkezett lakásokba, társbérletekbe, vagy pincékbe, üzletekbe helyezi el azokat a dolgozókat, akik az előbb említett új munkahelyeken nyernek elhelyezést. Súlyosbítja a lakáshelyzetet az, hogy a Horthy-rendszerben épült vályogviskók ma már összedőléssel fenyegetik a bennük lakókat és így a meglévő lakások közül is mintegy 400 család lakik olyan helyen, amely végleges lakásnak nem tekinthető. Ide tartoznak a munkásszállásokon ORSZÁGGYŰLÉSI ÊRTESfTO 2R