Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-8

335 Az országgyűlés 8. ülése 1954. évi június 17-én, csütörtökön. - 336 pesten, de vidéken is, ipari és mezőgazdasági területeken egyaránt. Budapest közlekedésének megjavítása a közlekedésügyi tárca egyik legfontosabb feladata. Az utasszám növekedésével nem tartott lépést a férőhelyek szaporítása sem a közúti villamosvasutaknál, sem az autóbuszközlekedésnél, de elmaradt a forgalmi dolgozók létszámának a növekedése is. Bizonyos mérvű javulást fog eredményezni a folyó évben megépülő három új trolibuszvonal, száz új trolibusz, 40 új pótkocsi, valamint több új autóbusz forgalombaállítása. Feltétlenül szükséges, hogy az ipar az ezek szállítására vállalt kötelezettségének maradéktalanul és határidőre tegyen eleget és emellett megfelelő mennyiségben és minőségben lássa el a főváros közlekedését a szükséges alkatrészekkel és javítási anyaggal, mert az évenkénti 45 milliós utasnövekedés mellett enélkül már nem lehet a forgalmat lebonyolítani. Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban a felszabadulás után végbement döntő politikai és gazdasági átalakulás nemcsak a gépjárműközlekedés, hanem a gazdasági vasutak politikai és gazdasági szerepét is megváltoztatta. Különösképpen aláhúzza a gazdasági vasutak szerepének fontosságát a kormányprogramm, amely határozott vonalakban jelölte ki ennek az iparágnak a szerepét a közlekedésben. Erre jellemző az, hogy az 1952. évi teljesítményekhez képest az elmúlt évben 83.8 százalékkal több árut és 11.3 százalékkal több utast szállítottak a gazdasági vasutak. A nagyarányú mezőgazdaság-fejlesztési programmból a gazdasági vasutakra eső rész sikeres megvalósítása a legszorosabb együttműködést teszi szükségessé a földművelésügyi minisztériummal. Ennek az együttműködésnek ma még csak kezdeti jelei mutatkoznak. Szocialista közlekedésünk egyik igen fontos feladatokat ellátó szektora a hajózás. Feladatai az ipari 'és a mezőgazdasági termelés termékeinek elszállításával és szétosztásával kapcsolatban mindinkább növekednek. Az elmúlt évhez képest 1954. évben 3.7 százalékkal több áru elszállításáról kell gondoskodni. Személyhajóparkunk növekedése nem tartott lépést a növekvő igényekkel és ezért a közlekedésügyi minisztériumnak gondoskodnia kell arról, hogy a dolgozók kulturális igényeinek kielégítése érdekében a személyhaiópark korszerűsítése és bővítése előtérbe kerüljön. Nemzetközi kapcsolataink megerősödését Jelenti az az örvendetes körülmény, hogy az év elején a Duna-bizottság Budapestre helyezte át székhelyét. Az elmúlt évben is továbbfejlődött légiforgalmunk. Zalaegerszegnek a belföldi polgári lcgiforgalom hálózatba történő bekapcsolásával és a folyó évben megnyitásra kerülő kaposvári közforgalmi repülőtérrel már 11-re emelkedik a légiforgalmi hálózatba bekapcsolt vidéki városok száma. De fejlődésről számolhatunk be a külföldi légi összeköttetés területén is. Az ebben ÍÍI évben megindított Budapest—Prága—Berlin útvonalú légijárattal tovább bővült a baráti államok felé irányuló légiforgalom hálózata. A feilődés eredményeként polgári légiforgalmunk 22.3 százalékkal több utast, és 5.6 százalékkal több árut szállított az elmúlt évben 1952. évhez viszonvítva. A mezőgazdaság megsegítését célzó törekvés mutatkozik meg a közlekedési minisztériumnak azokban az intézkedéseiben, amelyek a mezőgazdasági repülés kiépítésére irányultak. Az elmúlt évben egyes állami gazdaságokban már igen jó eredményeket felmutató kísérletek folytak az erre a célra alkalmas permetező- és szóróberendezéssel felszerelt repülőgéppel. Sikeresnek bizonyultak a vadrepceirtásnak repülőgépről történő, permetezéssel végrehajtott kísérletei, továbbá a vízzel elárasztott rizsvetés fölött a műtrágyaszórás kísérletei. A költségek körülbelül 50 százalékos csökkenése amellett szól, hogy a közlekedésügyi minisztérium kellő számú alkalmas repülőgép megépíttetésével szoros együttműködésben a földművelésügyi minisztériummal, további lépéseket tegyen ebben az irányban is a mezőgazdaság megsegítésére. Nem adnék teljes képet a közlekedés- és pestaügyi tárca feladatairól, ha néhány szóban nem érinteném a közvetlen szállítási feladatok megoldásának előfeltételeit biztosító közlekedésépítő ipar elért eredményeit és jövő feladatait. Dolgozó népünk örömmel és lelkesedéssel ve*tc tudomásul az év április havában a Tiszalöki Duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna elkészültét, amely eddig terméketlen területeket tesz a mezőgazdaság számára megművelhetővé, ékfs bizonyítékaként a közlekedésépítési dolgozók, technikusok, mérnökök lelkes, odaadó munkájának és szakértelmének. A közlekedésépítő ipar dolgozóinak munkáját hirdeti a 63-as számú út 43 kilométer hosszú betonpályája, a 7-es számú út beépített 45.000 köbméter betonjával, a komlói 12.5 kilométeres kisvasút, valamint az oroszlányi külszíni szénfejtés céljait szolgáló hét kilométer hosszú kisvasút. Ezek mellett a létesítmények mellett azonban a közlekedésépítő ipar területén fennálló hiányosságokról feltétlenül említést kell tennem. Elsősorban a szak- és szerelőipari munkák anyagellátása terén mutatkoztak komoly nehézségek. Nagy mértékben hozzájárult ehhez az is, hogy az építésügyi minisztérium és a közlekedés- és postaügyi minisztérium között még mindig nincs meg a kellő együttműködés, amelyet mindkét tárca dolgozóinak feltétlenül biztosítaniok kell. Az iparág nem fordított kellő gondot a gazdaságosságra, és bár 1953. évi termelési tervét 6.6 százalékkal teljesítette túl, az anyagtakarékosság, a forgóeszköz- és önköltségcsökkentés területén számottevő lemaradások mutatkoztak. Az 1954. évben a közlekedésépítő ipar programmját döntő mértékben a kormányprogramm megvalósítását célzó mezőgazdasági létesítmények kivitelezése alkotja. Jelentős mértékben végez el olyan mezőgazdasági munkákat, amelyek elsősorban öntözőművek, rizsföldek, csatornák, halastavak, töltésépítési munkák, vízierőművek, valamint belvíz és folyamszabályozási munkák megvalósítását célozzák, de emellett sor kerül Kazincbarcika és Komló környékén egy-egy útszakasz beton-, illetve aszfaltburkolattal történő kiépítésére is, bányavidékeink korszerű közlekedésének előmozdítása érdeké-