Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.

Ülésnapok - 1953-8

331 Az országgyűlés 8. ülése 1954. évi június 17-én, csütörtökön. 332 Programm és pártunk III. kongresszusa tűzött elénk. A közlekedés dolgozói magukévá tették a Szovjetunió Kommunista Pártja XVII. Kongreszszusán Sztálin elvtárs által adott útmutatást: »Az ipar és mezőgazdaság terén elért.... vívmányokat — mondotta — azonban elveszíthetjük, ha áruforgalmunk sántítani kezd és a közlekedés kölönc lesz, amely a lábunkat lehúzza. Ezért az áruforgalom kifejlesztésének és a közlekedés jelentékeny mértékű megjavításának feladata aktuális feladat, amelynek megoldása nélkül nem haladhatunk előre ...« Ennek a tanításnak figyelembevételével kell szemügyre vennünk a közlekedés- és postaügyi minisztérium, a vasútigazgatás, a vasútegészségügy és a postaigazgatás 1954. évi előirányzatait tartalmazó fejezetek tárgyalása során eddigi eredményeinket, de ezzel egyidőben az elkövetett és még kijavításra váró hibákat is, és azt, hogy a dolgozók állama által az 1954. évben a közlekedés rendelkezésére bocsátandó milliók mennyiben segítik a közlekedés és ezen keresztül az egész népgazdaság munkáját. Nem csupán a vasutas dolgozók munkájának és szakmájának szeretete, hanem a vasútnak a közlekedésben és az egész népgazdaságban elfoglalt szerepe is késztet arra, hogy mindenekelőtt a vasútigazgatás kérdéseivel kívánok foglalkozni. A költségvetés lehetőséget biztosit arra, hogy a vasút műszaki fejlesztését, valamint a dolgozók szociális és kulturális ellátását jelentős beruházásokkal biztosítsuk. Ez évben továbbfolytatjuk az országos vasúti hálózat teljesítőképességének fokozásában legnagyobb jelentőséggel bíró budapest-ferencvárosi rendezőpályaudvar átépítését. Ebben az évben megépül az irányrendező újabb 15 vágánya, elkészülnek a vágányzat biztosítóberendezéseinek befejező munkái. A dunántúli ipartelepek és bányaüzemek nagymértékű fejlődése következtében megnőtt teher- és személyszállítási igények minél eredményesebb kielégítése érdekében lehetővé válik a székesfehérvári állomásbővítés magasépítési munkáinak ezévbeni befejezése, személyforgalmi vágányhálózatának bővítése és a rendezőpályaudvari vágányok kiegészítése. Tovább folytatjuk a háborús események során tönkretett újpesti dunahíd építését és nemzetközi megállapodás alapján újjáépítjük a komáromi dunahidat. amely már ebben az évben átadható lesz a forgalomnak. A vasút ugyanúgy, mint a közlekedés többi területe is, lemaradt a szociális létesítmények terén is. A dolgozók részére sok helyen a szükséges munkavédelmi berendezések, lakások, munkásszállások, étkezők stb. nincsenek kellő mértékben biztosítva. Az új költségvetés a vasutas dolgozók részére 34 budapesti és 425 vidéki lakás létesítésére ad lehetőséget. A közel 10 millió forintos keretben egészségüevi beruházásokat hajtunk végre. Ebből a keretből építjük meg a vasutas dolgozók fokozottabb egészségvédelmének biztosítására a MÁV budakeszi tüdőszanatóriumának első részét. Közel 2 és fél milliós költségkerettel kulturális beruházásokat létesítünk. Szociális beruházásaink között az ország különböző helyein munkáslaktanyákat, üzemi konyhákat, étkezőket, napközi otthonokat, bölcsődéket építünk 17 millió forintos költséggel. Munkavédelmi beruházásokra a folyó évben 17 millió forintot fordítunk. Ezek a számok is arról tanúskodnak, hogy kormányunk a vasutas dolgozók munkáját megbecsüli és a rendelkezésre álló lehetőségek keretén belül a munka jobb végzésének lehetőségeit is megteremti. A vasutas dolgozók érzik ezt és ennek tudatában készülnek a vasút legnagyobb erőpróbájára, az őszi csúforgalom sikeres lebonyolítására. Az ezévi ős&i forgalomban több árut kell elszállítani, mint az elmúlt évben, ugyanakkor azonban mozdony- és járműparkunk nem növekedett. Éppen ezért az őszi forgalom lebonyolításánál döntően mozdonyaink és teherkocsijaink jobb kihasználásával kell a szállítási feladatokat maradéktalanul lebonyolítani. Vannak még belső tartalékaink. A szocialista munkamódszerek további fejlesztésével, a Szovjetuniótól átvett tapasztalatok minél szélesebbkörű alkalmazásával, a 2000 tonnás és az 500 kilométeres mozgalmak, valamint a kongresszusi verseny eredményeinek fokozásával, a különböző szolgálati ágak együttműködésének még jobbá tételével javíthatjuk munkánkat. A vasútüzem belső tartalékainak feltárása azonban egymagában nem lesz alkalmas a vasút előtt álló feladatok megoldásához. Rendkívül nagy lehetőséget biztosítana a kapacitás növelésére, ha a tárcák és a szállító vállalatok tervszerűbbé tennék munkájukat, biztosítanák a teherkocsik haladéktalan ki- és berakását, megszüntetnék a ma is nagyszámban észlelhető indokolatlan hosszútávú és keresztszállításokat. Ez a kívánság természetszerűleg minden közlekedési ág, elsősorban a gépjárműközlekedés részéről is indokoltan hangzik el a szállítók felé. Erre annál is inkább szükség van, mert a vasút járműparkjának fejlődése minőségben és mennyiségben egyaránt elmaradt a többszörösére növekedett feladatoktól. Nem kielégítő a fejlődés az új vontatási módok bevezetése területén, sőt a már villamosított vonalainkon is vegyesüzemet kell fenntartani, mert a gyáripar nem tudott a mai napig sem vontatásra alkalmas villamosmozdonyt kialakítani. A Diesel-villamosvontatás területén sincs komoly fejlődés, ugyanúgy, mint a motorkocsiknál, valamint az elővárosi villamos motorkocsiknál. A teheráruszállítás területén fellépő igényeket csak nagy nehézségekkel tudtuk kielégíteni, ugyanakkor, amikor többszáz teherkocsit — személykocsi állományunk elégtelensége miatt — személyszállításra kellett felhasználnunk. A vasúti pálya feléDÍtménye elöregedett és ez is akadályozza a teljesítmények fokozását. Az újonnan gyártott sinek jelentős része selejtes minőségű. Mindebben döntő felelősség terheli a kohóés gépipari minisztériumot, amely jármű, anvag és Hkatrész szállítási kötelezettségének 1953-ban csak részben, késve és nem megfelelő minőségben tett eleget. Az 1954. év első negyedében és átterjedve a másodikra, hengerelt anyagokban