Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-8
327 Az országgyűlés 8. ülése 1954 koskodni, amikor ezek a kis tételek a gyártásban sokkal nagyobb értékkiesést rdéznek elő. A felsorolt hibák mellett azonban meg kell állapítanunk, hogy a könnyűipar több iparága a kormányprogramm óta komoly erőfeszítéseket tett a minőség megjavítására, a választék bővítésére. Ennek kézzelfogható eredményei máris megmutatkoznak. Számos új, magas gyapjútartalmú férfi és női sportszövet került forgalomba olcsó áron, amelyek kiérdemelték a fogyasztók tetszését. Növekedett a tisztagyapjúból készült nagyértékű szövetek gyártása is. Konfekcióiparunk minősége megjavult, jobban szabott, alaposabban kidolgozott ruhák kerülnek forgalomba. A pamutszövetek közül az ágyneművászon, az ingzefir és a klott új, erősebb minőségben készül. A gyapjúipar mintatervezői új, a parasztság ízlésének és kívánságainak megfelelő szöveteket terveznek. Hiba, hogy ez a munka még csak a tervezés állapotában van, korábban kellett volna a gyapjúiparban a parasztság részére gyártott gyapjúcikkek választékának kiszélesítését megkezdeni. Az eredmények azt mutatják, hogy a könynyűipar dolgozói átérzik felelősségüket. Adva vannak az előfeltételek, hogy a minőség megjavításával és a választék kiszélesítésével egyre gyorsabb ütemben segítsék érvényre juttatni a kormányprogramm célkitűzését, dolgozó népünk életszínvonalának emelését. A könnyűipar dolgozói átérzik és kézzelfogható tényekből tapasztalták, kormányunk gondoskodását. A kormányprogramm ama intézkedésein túl, amelyek egész dolgozó népünket és ezen belül a textilipar dolgozóit is érintik, külön figyelmet fordított arra, hogy a könnyűipar üzemeiben igen magas a női dolgozók aránya. Az üzemekben dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére a kormányprogramm jelentős összegeket irányzott elő a bölcsődei férőhelyek kibővítésére. Az előirányzott öszszegekből a mai napig 10 új bölcsőde kezdte meg működését, összesen ezer férőhellyel, az év hátralévő részében pedig még 15 bölcsődét adnak át rendeltetésének, kereken 800 férőhellyel. Az év végéig tehát a kormányprogramm intézkedései nyomán a könnyűipar üzemeiben 35 új bölcsőde segíti a dolgozó anyák munkáját, melyek 1800 gyermekről gondoskodnak az alatt az idő alatt, míg édesanyjuk az üzemben munkáját végzi. De hasonló mértékben nyílt lehetőség arra, hogy a könnyűipar üzemeiben az öltözők, mosdók, kultúrhelyiségek építésével, kibővítésével, tatarozásával megjavítsuk az üzemek szociális viszonyait, a munkakörülményeket. Ezek a szép eredmények még nem oldották meg a könnyűipari dolgozók és a könnyűiparban dolgozó gyermekes anyák minden problémáját. A bölcsődei és a napközi otthoni férőhelyek további bővítése szükséges, hogy az üzemekben dolgozó anyák teljesen mentesüljenek attól a gondtól, hogy mialatt az üzemben dolgoznak, gyermekeiket kire bízzák. Például a Váci Kötöttárugyárban, ahol dolgozom, a gyár bölcsődéje gondoskodik arról, hogy a kisgyermekek a munkaidő alatt a bölcsődében elhelyezést nyerjenek és szakszerű ápolásban részesüljenek. De még nincs megoldva a nagyobb gyermekek elhelyezése napközi otthonban. évi június 17-én, csütörtökön. 328 Természetes az, hogy a kormányprogramm intézkedései — bár, mint az előző számok mutatták, máris komoly segítséget jelentenek a könnyűiparban úgy a dolgozó nőknek, mint a férfiaknak — valamennyi kérdést az eltelt rövid idő alatt még nem oldhatták meg. A könnyűipari minisztérium 1954. évi beruházási előirányzatának nagy része munkavédelmi, egészségügyi és kulturális beruházás. A könnyűipar dolgozóinak jó munkájáról és erőfeszítéseitől függ, hogyan tudunk előre haladni kormányunk programmjának végrehajtásában és milyen ütemben tudjuk a könnyűipar szociális létesítményeit is továbbfejleszteni. Tisztában vagyunk ezzel mi, a Váci Kötöttárugyár dolgozói is és büszkén elmondhatjuk, hogy a kongresszusi versenyben többek között elértük azt, hogy az elsőosztályú termékek részarányát 73 százalékról 93 százalékra emeltük. A könnyűipar költségvetésének tárgyalásánál szükséges rámutatnunk azokra a feladatokra is, amelyek a könnyűipar üzemeire a takarékosság, a gazdaságosság kérdéseiben, az önköltségcsökkentési tervek teljesítésében várnak. Ez év első negyedében a szénhiány, az áramkorlátozás és ezekkel párhuzamosan az üzemekben és a vezetésben megmutatkozó hibák azt eredményezték, hogy a könnyűipar nem teljesítette önköltségcsökkentési tervét, sőt több terméknél növekedett az önköltség, így például növekedett a lepedő, a kordbársony, a munkaruha, a férfi félcipő önköltsége. Az egész könnyűipar az I. negyedévben 59 millió forinttal maradt el az önköltségcsökkentési előirányzattól. Nyilvánvaló, hogy ez az állapot nem tartható fenn és ha a hibát nem hozzuk helyre, a lemaradás kormányprogrammunk végrehajtását fékezi. Azok az objektív okok, amelyek a gazdaságos munkát a könnyűiparban az év elején részben gátolták, megszűntek. így most adva vannak az előfeltételek, hogy a könnyűipar üzemei az önköltség csökkentése terén sikereket érjenek el. A könnyűipar dolgozói tudatában vannak, hogy az önköltség csökkentése az életszínvonal további emelésének előfeltétele. Pártunk kongresszusának határozatai máris nagy visszhangra találtak a könnyűipar üzemeiben és a Hazai Fésűsfonógyár kollektívája újtípusú versenyszervező munkát kezdeményezett, amelyben az üzem dolgozóinak tömegeit mozgósítja takarékosabb munkára, az önköltség csökkentésére. Ez a kezdeményezés máris követőkre talált más könnyűipari üzemekben is és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a könnyűipari üzemek önköltségcsökkentési terveiket teljesítsék. Véleményem szerint azonban itt is erősebben kellene a dolgozókat érdekeltté tenni az eredményekben. Az anyagtakarékosságra és a minőségi munkára gondolok. Ki kellene dolgozni az anyagtakarékossági és a minőségi bérezés valamilym egyszerű formáját és a kiváló minőségi munkát és a megtakarított anyagot a béren keresztül is el kellene ismerni. Azokat a minőségi bérezési rendszereket, amelyeket a könnyűipar egyes iparágaiban már bevezettek, sürgősen tovább kellene terjeszteni a
