Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-7
209 Az országgyűlés 7. ülése 1954. évi június hó 16-án, szerdán. 211) a költségvetés bevételei között szerepel az a 200 millió forint, amelyet kormányunk a takarékbetétállomány növekedése címén irányzott elő. Az egyéni takarékosság tudata egyre szélesebb tért hódít. Ennek ellenére meg kell állapítanunk, hogy az egyéni takarékossági mozgalom még nem öltött tömegméreteket. A költségvetésben összegyűjtött anyagi eszközök azok az erőforrások, amelyekre támaszkodva államunk végrehajtja a kormányproíírammban és pártunk III. kongresszusán kitűzött, népünk életszínvonalának emelését célzó terveket. Ezek az eszközök szolgálnak fedezetül az állami vállalatok álló- és forgóalapjainak bővítésére, a termelés növelésére. Ezek a források szolgálják népünk jólétének előmozdítását célzó kiadásokat is. Tisztelt Országgyűlés! Az 1954. évi népgazdasági tervben kitűzött feladatok megvalósításához szükséges kiadásokat 47 milliárd 891 millió íorint Összegben irányoztuk elo. A költségvetés előirányzatában hűen tükröződnek annak az új gazdasági politikának célkitűzései, amelynek középpontjában az ember áll mindennapi szükségleteivel. Az új szakasz gazdasági politikájának főfeladata éppen ezért dolgozó népünk életszínvonalának — az élelmi- és fogyasztási cikkek mennyiségének növelésén keresztül — árleszállítások útján való emelése. Ehhez szükséges, hogy lassítsuk a nehézipar fejlesztésének ütemét és ugyanakkor növeljük a fogyasztási cikkek termelését, hogy ezáltal megteremtsük a dolgozók életszínvonala állandó emelésének feltételeit. A kormányprogrammnak megfelelően a kiadások összegének legnagyobb részét, 28 milliárd 313 millió forintot a népgazdaság fejlesztésére irányozza elő költségvetésünk. Ez az összeg a költségvetés összes kiadásainak kereken 60 százaléka. A népgazdaság fejlesztésére előirányzott kiadásokból hatalmas összegeket fordítunk mindenekelőtt a mezőgazdaság, valamint az alapanyagtermelő iparágak és az élelmiszeripar, valamint a könnyűipar beruházásaira. A beruházásokra összesen 12 milliárd 656 millió forintot irányoz elő költségvetésünk, vagyis az összes kiadások 26 százalékát. Ezeknek az anyagi eszközöknek jelentős részét fordítjuk ipari é r energiabázisaink kiszélesítésére, hogy megfelelő új gépekkel és eszközökkel szerelhessük fel iparvállalatainkat. A beruházások mellett a népgazdaság fejlesztésére előirányzott költségvetési kiadások nagy részét a mezőgazdaság fejlesztésére, a talajerőutánpótlás fokozására, a műtrágyaellátás megjavítására, az öntözéses gazdálkodás és gépesítés kiterjesztésére, valamint az állattenyésztés fejlesztésére fordítjuk. Ezért a földművelésügyi minisztérium gazdaságainál 2 milliárd 538 millió forintot irányoz elő költségvetésünk beruházásokra. A mezőgazdaság finanszírozására fordított kiadások nagy mértékben emelkednek, nő az új traktorok, kombájnok és gépi felszerelések száma. Többszáz termelőszövetkezetet és gépállomást villamosítunk. Mindezek bizonyítják, hogy a mezőgazdaság fejlesztése terén eredményes munkát végzünk. Rátérek ezekután a dolgozó népünk kulturális és szociális felemelését, műveltségének és egészségügyi ellátásának fokozását célzó intézkedésekre. Költségvetésünkben tovább növekednek a közoktatásra, az egészségvédelemre és társadalombiztosítási célokra fordított kiadások. Ezekre a feladatokra 10 milliárd 57 millió forintot irányzunk elő. Az 1953. évhez viszonyítva ezek az összegek kereken 1 millárd 320 millió forinttal, több mint 15 százalékkal növekednek. Ennek nyomán ifjúságunk előtt nyitva áll a tanulás minden lehetősége: 1 236 000 ifjú tanul az általános iskolákban, 139 000 a középiskolákban, 47 400 fő — több mint három és félszer annyi, mint a Horthy-rendszer éveiben — az egyetemeken és főiskolákon. Nyilvánvaló, hogy államunk hatalmas összegeket fordít évenként a közoktatás és az egészségügy fejlesztésére. A tanulás zavartalanságának biztosítására kollégiumok és diákszállók százait tartjuk fenn. Felemeltük az ösztöndíjak előirányzatát költségvetésünkben. Az e célra szolgáló kiadások meghaladják a 123 millió forintot. Ha szembeállítjuk a tőkés országok költségvetéseinek kiadási részlegeit a mi népköztársaságunk költségvetésének címeivel, akkor meg kell állapítanunk, hogy a tőkés országok állandó deficittel küzdenek, mert a költségvetés nagy részét háborús kiadásokra használják fel. Például az USA 1953/54. évi deficitje 9 milliárd dollárral növekedett. Ez az összeg a pénzügyi év első felére vonatkozik — írja a »Neue Zürcher Zeitung-« — és az állam összes adóssága immár eléri a 275 millió dollárt, vagyis a költségvetésben előirányzott legfelsőbb határt. Angliában ugyanez alatt az idő alatt 531 millió font új államadósság keletkezett — írja a »-Times«. Olaszországban pedig 1953. december végéig az államadósság 447 milliárd lírával emelkedett — írja az »II Sole«. Ugyanakkor eltörpülnek az egyéb, szociális kiadásokra vonatkozó összegek, például az USA 1954-re költségvetési előirányzatában a közoktatásra fordított összeg 0.3 százalékkal szerepel. Az egészségügyi és társadalombiztosítási kiadás 2,35 százalékkal szerepel a költségvetésben. Népköztársaságunk szeretettel gondoskodik munkásosztályunk fiatal nemzedékéről, az ipari tanulókról. Költségvetésünk ebben az évben 399 millió forintot fordít oktatásukra. Nyoma veszett a régi világ ütött-vert tanoncainak. Ma máiipari tanulóink, a holnap szakmunkásai előtt szélesre tárul a tudás és a művelődés lehetősége. Nagy összegeket fordítunk költségvetésünkben a tudományos kutatásra. 54 millió forintot fordítunk a tudományos munka továbbfejlesztésére, amely kormányunk gondoskodását bizonyítja a tudomány megbecsüléséről. Rátérek költségvetésünkben a kulturális igények kielégítését szolgáló előirányzatokra. Növekszik a színházi előadások száma, jelentősen fejlődik a mozi- és könyvtárhálózat is. Nagy összeggel szerepel a kulturális és művészeti célok támogatása, különösen népművészetünk és nagy sikereket felmutatott filmgyártásunk fejlesztése. Költségvetésünkben 123,5 millió forintban irányoztuk elő a magyar sport fejlesztését szol!fl*
