Országgyűlési napló, 1953. I. kötet • 1953. július 3. - 1956. február 11.
Ülésnapok - 1953-7
2G7 Az-országgyűlés 7. ülése 1954. népünk jólétének emelkedésében, a mezőgazdaság fokozott fejlesztésében, általában: a szocializmus gazdasági alaptörvényének következetesebb érvényesítésében jutottak kifejezésre. Az országgyűlés elé jóváhagyásra előterjesztett jelentés szerint az 1953. évi költségvetést a következő összegekkel teljesítettük: Bevétel: 49 milliárd 890 millió forint. Kiadás 49 milliárd 28 millió forint, a költségvetési bevételek tehát 862 millió forinttal haladták meg a kiadásokat. A bevételi többlet arról tanúskodik, hogy a növekvő feladatokat szilárd pénzügyi egyensúlylyal sikerült végrehajtani. A költségvetés anyagi eszközeivel biztosította a kormány új gyárak, gépállomások, egészségügyi és közoktatásügyi intézmények létesítésének, továbbá lakóházépítési és tatarozási programmât. A költségvetésből fedezte a kormány a múlt év szeptemberi árleszállításokat, a munkások és alkalmazottak részleges illetményrendezését és egy sor más intézkedést, amelyekkel a kormányprogramm végrehajtása során hozzájárult népünk életszínvonalának emelkedéséhez. Az évi jelentés számai is mutatják, hogy az 1953. évi költségvetést sikerrel teljesítettük. így biztosítottuk hazánk gazdasági és kulturális felemelkedését, a helyes arányok kialakítását a népgazdaságban, a szocializmus építése alapjainak kiszélesítését. Most rátérek a kormány által előterjesztett költségvetés tárgyalására. Az 1954. évi költségvetést abból a szempontból kell elbírálnunk, hogyan segíti elő dolgozó népünk fejlődését, a termelés emelkedését a népgazdaság minden ágában, de elsősorban a mezőgazdaságban és a fogyasztási cikkeket gyártó iparágakban, hogyan biztosítja a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának állandó fokozását, hazánk függetlenségének és békéjének védelmét. Az 1954. évi költségvetést vizsgálva, megállapíthatjuk, hogy annak minden tétele dolgozó népünk érdekét, a múlt év júniusában elmondott kormányprogrammban és pártunk III. kongreszszusán lefektetett célkitűzések megvalósítását szolgálja. A magyar nép kormánya úgy állította össze ezt a költségvetést, hogy mind egészében, mind részleteiben alkalmas arra, hogy újabb, nagy lépéssel vigye előre hazánkat a haladás és a szocializmus útján. Az 1954. évi költségvetés bevételi előirányzata 49 milliárd 684 millió forint, kiadási előirányzata 47 milliárd 891 millió forint. A költségvetés mérlege tehát 1 milliárd és 793 millió forint felesleget mutat. A költségvetés bevételei biztosítják a szükséges anyagi eszközöket annak a hatalmas gazdasági és kulturális programmnak végrehajtásához, amelyet pártunk és kormányunk határozatai alapján a népgazdasági terv az 1954. évre előír. A költségvetés bevételeinek legnagyobb részét, — éppen úgy, mint a múlt évben is — az állami vállalatoktól származó adó-, nyereség- és egyéb befizetések alkotják. Az állami vállalatok 37 milliárd 798 millió forinttal járulnak hozzá költségvetésünk fedezetének biztosításához. A vállalatoktól származó bevételek két legévi június hó 16-án, szerdán. 208 fontosabb tétele: a forgalmiadó és a nyereségbefizetés. Ezen a két bevételi tételen keresztül kapcsolódik a költségvetés ezer szállal az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közlekedési vállalatok dolgozóinak mindennapi munkájához. Ezért fontos, hogy vállalataink maradéktalanul befizessék a tervükben előirányzott összegeket, tehát necsak a termelési, hanem az önköltségcsökkentési terveket is teljesítsék. A nyereségbefizetés az elmúlt évihez viszonyítva jelentősen növekszik. A vállalati nyereségbefizetés 1954. évi költségvetési előirányzata 3 milliárd 584 millió forint. A nyereségbefizetés növekvő irányzata mutatja azt a küzdelmet, amelyet vállalataink dolgozói folytatnak a gazdaságosság fokozásáért és az önköltség csökkentéséért. Az elért eredmények azonban még mindig nem kielégítőek. A pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal I. negyedévi beszámolói ezt nyomatékosan aláhúzták. Pártunk III. kongresszusa is nyomatékosan aláhúzta a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének fontosságát. Ahhoz, hogy a költségvetés bevételi előirányzatait ebben az évben is sikeresen teljesíthessük, gazdasági vezetőinknek fokozottabb figyelmet kell fordítaniuk a kiváló minőségre, a szigorú takarékosságra és az állammal szembeni kötelezettségük maradéktalan teljesítésére. A költségvetés bevételi előirányzatában a szövetkezetektől származó bevételek Összege 1 milliárd 100 millió forintot tesz ki. Ez az összeg természetesen távolról sem fejezi ki termelőszövetkezeteink, kisipari szövetkezeteink súlyát népgazdaságunkban. Államunk jelentős adókedvezményekkel segíti fejlődésüket és növekedésüket. Több mint 30.000 új iparengedélyt adtak ki helyi tanácsaink a termelőmunkájukat újból folytató kisiparosok részére. Ezzel is növelni akarjuk a lakosság szükségleteinek kielégítését. A lakosságtól származó adóbevétel a költségvetés összes bevételeinek csak mintegy 8 százaléka. A kormányprogramm alapján az elmúlt évben kereken 15 százalékkal csökkentettük a mezőgazdasági termelők jövedelemadóját, módosítottuk a gyermektelenségi adót, eltöröltük fi katonai szolgálatmentességi adót és a bírságok, adóhátralékok túlnyomó ré'szét is. A felsorolt kedvezmények eredményeképpen a lakosságtól befolyó adóbevételek előirányzata 3 milliárd 696 millió forintot tesz ki. A tanácsi és pénzügyi szervek fontos feladata, hogy fokozzák és megjavítsák munkájukat az adószedés terén. A törvényesség szigorú betartása mellett érvényt kell szerezniök az állami fegyelemnek. Biztosítani kell, hogy az állami bevételek teljes egészükben és idejében befolyjanak, mert ez nélkülözhetetlen előfeltétele a folyó évre kitűzött gazdasági és kulturális építési terveink teljesítésének. Ezen a területen van még bőven javítani való. A lakosság körében jegyzés útján elhelyezett, államkölcsönből származó bevételek az előző évihez viszonyítva, jelentősen csökkentek és az 1954. évi költségvetésben 850 millió forinttal szerepelnek. Az egyéni takarékosság kapcsán