Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.

Ülésnapok - 1949-55

•1301 Az országgyűlés '55','Mése 19.52. ént december hó 18rán } csütörtökön. F302 kapcsolatban : a Szovjetunióval, és. a többi demo­kratikus országokkal, amely ennek következtében összezsugorodott és a termelési megszakítások és válságok következtében, a tömegek munkanélküli­sége és elnyomorodása következtében, a demokra­tikus országokkal való szakítás következtében ér­tékesítése nehézségektől szenved.« T. Országgyűlés! Költségvetésünk a béke, a szocialista építés költségvetése. A belkereskedelmi tárca költségvetése is ezeket á nemes, célokat szol­gálja. Ezért a költségvetést pártom és a magam . nevében elfogadóm. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik? SÁRFI RÓZSI jegyző: Nagy Dániel képviselő­társunk. NAGY DÁ NIEL: T.. Országgyűlés! Feleinél! ötéves népgazdasági tervünk végrehajtása során eddig elért.eredményeink azt mutatják, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártja vezetésével kormányunk si­keresen alkalmazza a lenini-sztálini tanításokat a munkás-paraszt szövetség szüntelen erősítése,, a falu és a város közötti kapcsolatok fejlesztése te­rén, .Az 1951..évi december 2-i párt- és .kormány­határozatot megelőző időszakban fennálló közellá­tási rendszabályok, a feketézők és spekulánsok garázdálkodása a munkás-panaszt szövetséig foko­zatois erősödését kedvezőtlenül 'befolyásolták és aka­dályozták. A jegyrendszer és annak egyik velejá­rója, a spekuláció azt eredményezte, hogy a városi lakosság a kulákok, kofák, spekulánsok közbeéke­lődésével tudott csak meglehetősen drága áron szá­mos szábadforgalmi élelmiszert beszerezni. A kulákok és spekulánsok azonban nemcsák a városi lakosság Aelmiiszerelilátásáiban okozlak zavarokat, hanem-a falusi dolgozók részére bizto­sított árumennyiségeket, iparcikkeket is igyekeztek előlük felvásárolni. A párt és a kormány határo­zata a jegyrendszer megszüntetéséről', a bérek és. árak rendezéséről, a forgalmi korlátozások meg­szüntetéséről a város és falu közötti áruforgalom további felvirágzását teremtette meg. A határozat, tovább erősítette a munkás-paraszt szövetséget, új lendületet adott az ipari termelésnek, a munka­termelékenység növekedésének, a mezőgazdaság árutérmelésének és egyben a falusi áruforgalom­nak' is. ' ; Ez a határozat egyben napirendre tűzte a vi­déki és ezen belül falun is a kulturált szocialista kereskedelem' fejlesztésének feladatait,, s ugyan­akkor megteremtette a fejlődés előfeltételeit is. Fokozott feladatok elé állította a határozat az ál­lami kereskedelem mellett a szövetkezeti kereske­•delmet is. A parasztság termék- és terményfelesle­..,ge.i felvásárlásának jó lebonyolítása, a falusi dol­gozók egyre növekvő iparcikkigényeinek kielégí­tése, a • város, mind több mezőgazdasági termékkel való ellátása érdekében a szövetkezeti kereskede­lem munkájának észszerű és kulturáltabb megszer­vezése vált szükségessé. ­A párt és kormány határozatának sikeres végrehajtását bizonyítja az is, hogy az elmúlt év -11, hónapjához viszonyítva a'z 1952, év eddigi 11 hónapjában a vidéki állami kiskereskedelem 12.7, a szövetkezeti kereskedelem 13 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolít le. Az- áruforgalom különösképpen . azokon a. területeken növekedett,; ahol ' szocialista -iparosításunk legnagyobb alko­tásai készülnek, valamint azokban a megyékben, ahol .a termelőszövetkezeti mozgalom a legerőtel­jesebben kifejlődött, így például Szolnok és Bor­sod megyében.' A falusi dolgozók életszínvonalának növeke­dését világosan szemléltetik az iparcikkek és kultúr­.cikktek fogyasztásának inö veké dés érje vonatkozó számadataink. Az 1952. év első háromnegyedében az elmúlt évhez; viszonyítva 68 százalékkal töhtb rá­N diót és 25 százalékkal több hőelektromos készülé­keket értékesített a kereskedelem. A falusi dolgo­zók jólétének fényes bizonyítéka, hogy" a szövetke­zeti 'kereskedelem, amely azelőtt motorkerékpárt *egyátalán, nem hozatt forgalomba, most 1952. novemberiig több mint ezer darab' motorkerékpárt értékesített. A falusi áruforgalom számadatai .} rávilágíta­nak kultúrforrada lmunk eredményeire is. 1952. első negyedéhez viszonyítva a második negyedévben 22 százalékkal, ia harmadik negyedévben pedig .211 százaléikkai növekedett a könyvforgalom. Például Baranya megyében Csányoszró községben a hárma- , dik negyedévben 15 ezer' forint értékű „könyvet adtak el, ami szép eredménynek mondható. 1952. harmadik negyedéviben iaz előző év azonos idősza­. kaihoz viszonyítva 58 százalékkal növekedett a ibú­torforigalöm vidéken. Szocialista iparunk termel vényeinek a íalus'f fogyasztókkia'l való megismertetése végett az ál­lami és szövetkezeti kereskedelem több mint 400 árubemutatót rendezett, melyen főképpen textil­iparunk készítményeit ismertették. A bemutatók si­kerének 'bizonyítéka,, hogy például Fehérgyarmaton 268 ezer, Mátészalkán 168 ezer forint értékű ruhá­zati cikket éritékesítettek a bemutató alkalmával. Alkotmányunk ünnepén és az azt követő hetek­ben ia ibelkereskedelimi mioisztériuim majdnem min­den megyében újtípusú, szocialista jellegű áruvá­sárokat szervezett, amelyeken különös gondot for­dított a bő választékra, az áruk jó minőségére A vásárokat összekapcsolta különféle kultúr- és sport­rendezvényekkel. A vásárok közül különösképpen kiemelkedett a deveeseri, tamási, nyíregyházi, ka­posvári, kiskunfélegyházi, pápai és hatvani vásár. A vásárokon igen nagymennyiségű cipőáru, kon­fekcióáru, tűzhely, edényáru stb. fogyott el. Több mint 26 millió forint értékű ruházati cikk került értékesítésre. Egyedül a hatvani vásáron 200 ezer forint értékű bútort adtak el. A Vásárok sikerét bizonyítja a részvevők szárma is. Kaposvárott 110 ezer, Kiskunfélegyházán 100 ezer, Nyíregyházán 160 ezer 'látogató vett részt. Azt " lehet mondani, hogy ;a vásárok fez <f>gész megye dolgozó parasztságának megmozdulásává váltak, . sőt nemcsak a megye területéről, hanem más me­gyékből is számosam utaztak a vásárokra. Általá­ban . elmondhatjuk, hogy dolgozó parasztságunk növekvő áruszükségletét ez év folyamán biztosítot­tuk és az őszi hónapokban a parasztság idényszérű, megnövekedett keresletét az állami és szövetkezeti kereskedelem hatalmas árukészletek biztosításává' elégítette ki. Belkereskedelmünk gondot fordított arra la hogy a beadásban élenjáró területeken méginkább emelje az 'áruellátás színvonalát. A múlt rendszer kereskedelme, a kapitalista kereskedelem a dolgozó parasztság, nagymérvű kizsákmányolását valósította

Next

/
Oldalképek
Tartalom