Országgyűlési napló, 1949. II. kötet • 1950. május 8. - 1953. március 18.
Ülésnapok - 1949-55
.1303 Az országgyűlés 55. ülése1952. évi december ;hó\ L8-ún./osüiörio^ön. 130.4 meg. Ezzel szemben szocialista kereskedelmünk dolgozó.parasztságunk életszínvonalának emelkedését, - ta . falu szükségleteinek .fokozottább kielégítéséi biztosítja és ezzel-is elősegíti, hogy ia város és a falu még közelebb kerüljön egymáshoz. .. E nagy feladat végrehajtására, tovább építettük vidéken is a kereskedelem (hálózatát. Ez ; évben további számos új • földművesszövetkezeti boltot; .szaküzletet és kisáruházat létesítettünk ,a falun, emellett ,sok népboltot a községekben, amelyek a régi világ elmaradt szatócsüzleteivel szemben & kulturált kereskedelem hirdetői és alapvető bázisa!. • 31 helyen 400 ezer forintos, 27 helyen 200 ezer fo~ ' rintos beruházással létesítettünik magasszínvonalú iparcikk- és élelmiszer-szaküzleteket; így például 400 ezer forintos beruházással Pécsett 2, Szegeden 3,. Békéscsabán 2, Kaposvárott 2, Szolnokon 3, Cegléden és Zalaegerszegen pedig 1 — 1 .szaküzletet. 200 ezer forintos beruházással | Baján, Gyulán. Szentesen, Györgyösön, Szombathelyen. A kereskedelmi üzlethálózat fejlesztésével egyidejűleg megerősítettük tőképpen vidéken a kereskedelem irányító.szerveit. Elsősorban a megyei tanácsok kereskedelmi osztályainak eddigi működésében rejlő hiányosságokat kellett (felszámolni. A tanácsok kereskedelmi osztályai ugyanis átszervezés előtt elmerültek apró adminisztratív feladatok megoldásában és ugyanakkor a megye "egészének áruellátását nem kísérték kellőképpen figyelerríimel. Az új irányító szervek, kereskedelmi igazgatóságok, kereskedelmi irodák lehetővé teszik, hogy mind a megyei tanácsok kereskedelmi osztályai, de országos, viszonylatban maga a belkereskedelmi minisztérium is sokkal mélyebben foglalkozzék, a7 ellátás kérdéseivel, elvi irányítása és vezetése konkrétabb, alaposabb legyen. Komoly hiányossága még mindig a tanácsi kereskedelmi osztályoknak, hogy nem tudnak elszakadni , a megyeszékhelytől, munkaidejük túlnyomó részét íróasztalnál töltik. Különösen áll ez Heves és Szabolcs megyékre, ahol legfeljebb csak a megye székhelyén működő vállalatokat és azok..holthálózatát ellenőrzik. Az állami fegyelem terén pedig sok kívánni valót hagy maga után a Hajdú és Tolna megyei tanács, kereskedelmi osztályának működése. Megerősödtek a földművesszövetkezetek irányító szervei is. A megyei szövetségeken belül fogyasztási osztályok létesültek, a járási irányító,feladatok elvégzésére pedig megalakultak a szövetkezetek járási szövetségei is, A vidéki áruforgalom nagymértékű növekedése mellett fel kell figyelnünk az abban mutatkozó hiányosságokra is. Rákosi elvtárs 1951. november 30-i beszédében kihangsúlyozta, hogy az ellenség mindent meg fog próbálni a határozat eredményeinek csökkentése, illetve a határozat sikerének megakadályozása érdekében. így is történt. A kulákok, a falusi és városi osztályellenség, amelyre a párt és kormányhatározat alapos csapást mért, az év folyamán rendszeresen . ismétlődő támadásokat .szervezett a közellátás ellen. Olyan cikkekből, amelyekben a falusi lakosság önellátó, nagy tételeket vásárolt fel állami és szövetkezeti boltjainkban. így például Kocsó Rozália kiskunfélegyházi kupec 350 kg lisztet, 150 kg rizst, nagyobb mennyiségű szalicilt halmozott if el. Rozsnai Mihályné kulák-. .asszonynagyobbmennyiségű zsírt és kenyeret vásárolt fel,, lakásán pedig..25 .kg-.zsírt: 2l0.kgrneg•avasodotüsönkát és szalonnát, 200 kg lisztet, 200 kg búzát és.egyéb nagyobbmennyiségű élelraiszet-t rejtegetett. A kulákasszonynak. tanyája,., négy.'.-tehene,'hat hízott sertése, két lova és nagy Juhállománya van. A.kiskunhalasi járásbíróságíelelőssegif vonta özv. Horváth Mihályné' és Dávid András spekulánsokat, akik öt mázsa nullás és kenyé,rli'sztet halmoztak fel:, a lakásukon és-.a .legutóbbi időben k rendszeresen felvásároltak lisztet és .kenyeret,... : .' Sajnos,, vannak dolgozó parasztjaink .között .iiS olyanok,. akik bár lisztben és zsírban önellátók, • mégis az ellenség uszályába kerülve felvásárlásokat, felhalmozásokat eszközölnek. Helyesen járt, ej, á: munkások és parasztok jogos követelését teljesítette népi demokráciánk bírósága, amikor, az ielle r }ség uszályába került ilyen dolgozó parasztokat felelősségre vonta. Az ellenség aknamunkáját kereskedelmi dolgozóink nagyrésze mem ismerte fel, sot azáltal, hogy részükre az^.,indokolatlanul',nagymerínyiségi élelmiszereket, kiszolgáltatta,, azt. elő "Is segítette. így például Csorba Lajos dédesi bolíyezRtőf. kellett népi demokráciánk bíróságának 'ezért felelősségre vonnia. . ' .,...'.! Főként a vidéki állami és .szövetkezeti keres»• kedelmi dolgozók munkájának fogyatékosságára -vezethető vissza, hogy még elég sok állami és "zqvetkezeti boltnál nem kielégítő a választék .az iparcikkekben. A forgóeszközök felhasználása .során ugyanis a gyorsanfprgó, •könnyebben értékesíthető •áruk-eladására törekednek. Emiatt egyes, falvak iparcikkel való ellátottsága nem kielégítő.•.: így például a ludasi földművesszövetkezet konfekciókészlete: egy darab télikabát, egy darab mikádó. Két darab női kabát és nyolc Öltöny volt akkor, amikor iparunk bőséges termelése >s a nagykereskedelem telt raktárai nagyobb és választékosabb-raktár tartását teszik lehetővé. A hiányos bolti készleteik következtében; az ilyen helyen lakó dolgozó .parasztságnak be kell utaznia a városba, hogy ott szerezz3 be a szükséges iparcikkeket, ami megnehezíti, illetyt» költségesebbé teszi számára az iparcikkek beszerzését. . A falusi boltvezetőknek következetesebben teli harcolniok a lakosság igényeinek megfelelő színvonalú lipareikk-ellátásáért. , . ,.. . . T. Országgyűlés! Rákosi elvtárs költségvetési beszédében élesen felvetette a takarékosság kérdését. A vidéki állami és szövetkezeti kereskedelmünknek a takarékosság terén még számos tennivalója van. Bár az áruforgalom lebonyolításával ka'pcso• latban a ráfordított költségek mértéke állandóan csökken, azonban az e téren fennálló eredmények -a kereskedelmi apparátusbani meglévő rejtett tartalékok fokozottabb feltárásával lényegesen növelhetők. A munkaerővel való jobb gazdálkodás, az anyagok észszerűbb felhasználása, a szállítóeszközök' jobb kihasználása s a szocialista, tulajdom fokozottabb védelme — mind a takarékosság forrásai,, • Nem harcol eléggé a vidéki kereskedelem .'; a táj igényeknek az eddiginél nagyobb mértékben való -figyelembevételéért,:holott a szükséglet biztösításánalk legtöbb előfeltétele megvan. Megmutatkozik ebben a fogyasztók keresletének, bizonyosmérvű lebecsülése is. Több. területen-. nem megfelelő . az együttműködés az állami nagykereskedele.m és ,n íöldművesszövetkezetek között, amjnek : ügyanesak kedvezőtlen' kihatása .van a falusi lakosság,, ellátására. :..>,;.'.. ;:.'..•.,;•:;: .. '-.., .v.--:;:-...-.,-..
